Előfizetés

Éjféltől megszűnik a kijárási korlátozás Ausztriában

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.15. 15:39

Fotó: KARL-JOSEF HILDENBRAND / dpa Picture-Alliance via AFP
Nyugati szomszédunknál a nyitás kulcsa az ottani „zöld útlevél”, amelyet a beoltottak, a gyógyultak és a negatív teszttel rendelkezők kapnak.
Szombat éjféltől Ausztria-szerte feloldják a koronavírus-járvány megfékezését célzó, november óta érvényben lévő éjszakai kijárási korlátozást – jelentette be Wolfgang Mückstein szociális és egészségügyi miniszter. Ismertette: a látványosan javuló járványügyi adatoknak köszönhetően az iskolák már május 17-én, hétfőn visszatérnek az úgynevezett jelenléti oktatáshoz, míg az általános nyitás május 19-én, szerdától lép életbe. Szigorú feltételek mellett ugyan, de kinyitnak a hónapok óta zárva tartó éttermek külső és belső terei, a hotelek, és látogathatók lesznek a kulturális és sportrendezvények is. Továbbra is érvényben marad a távolságtartás és az FFP2-es típusú maszkok zárt terekben elrendelt kötelező viselése. A nyitás legfontosabb alappillére a „zöld útlevél” lesz, amely ugyan még nem egységes digitális formában jelenik meg, de a beoltottaknak, a gyógyultaknak és a negatív koronavírus-teszttel rendelkezőknek számos helyre szabad belépést biztosít. Mindenkinek a saját igazolása szolgál majd belépőül – a kereskedelmi egységek és a múzeumok kivételével – az újranyitó éttermekbe, hotelekbe, a kulturális és sportrendezvényekre is. Az oltások számának növekedése is hozzájárul az általános nyitáshoz. Ausztriában átlépte a négymilliót a beadott oltások száma, mintegy hárommillió ember, az oltható lakosság egyharmada kapta meg legalább az első adag vakcinát, és több, mint egymillióan már mindkettőt. Jelenleg az 55 éven felüliek, az egy vagy több krónikus betegséggel küzdők és a magas kockázati besorolású foglalkozáscsoportok - rendőrök, pedagógusok - immunizálása folyik, de május végén a kereskedelemben dolgozók is sorra kerülnek. Ausztriában napok óta 1000 alatt van az új megbetegedések száma, és a kórházban ápoltak száma is folyamatosan csökken. Az elmúlt 24 órában 644 embernél igazoltak vírusfertőzést, a járvány kezdete óta 636 424 pozitív esetet regisztráltak. A kórházban ápoltak száma jelenleg 973, intenzív osztályon kezelnek 321 beteget. A fertőzés okozta betegség (Covid-19) szövődményeibe az elmúlt napon 15-en haltak bele, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 10 470-re emelkedett. A betegségből 614 803 osztrák gyógyult fel.  (Képünkön a német-osztrák határ; az átkelőkön még marad a szigor

Exportált zavargások - A zsidó-palesztin feszültség nem áll meg a határon

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.05.15. 09:00

Fotó: FRANK RUMPENHORST / AFP
Franciaországban és Németországban attól tartanak, átgyűrűzik országukba a zsidó-palesztin konfliktus. Az aggodalom nem alaptalan.
Gérald Darmanin francia belügyminiszter bejelentette, hogy betiltják a szombatra, a közel-keleti válság kapcsán meghirdetett párizsi megmozdulást. A francia fővárosban összecsapásoktól tartanak, s a belügyi tárca irányítója emlékeztetett arra, hogy a 2014-es közel-keleti konfliktus kapcsán megtartott párizsi tüntetéseken is zavargások törtek ki. Akkor több ezren tüntettek Izrael ellen a Gázai övezet ellen indított katonai offenzívája miatt, s a megmozdulások során fiatalok egy csoportja egy zsinagógát, valamint zsidó üzleteket támadott meg. Darmanin a rendőri prefektust intette arra, gondoskodjon arról, hogy a kilátásba helyezett tüntetést ne tartsák meg. Egyúttal országosan is felszólították a prefektusokat, legyenek éberek.
Franciaországban él az egyik legjelentősebb muzulmán közösség Európában.

Az Eurobarometer 2019-es felmérése szerint a francia állampolgárok öt százaléka iszlámhívő, a CIA ugyanakkor egy 2015-ös becslésében 7-9 százalékot említett. Bármi legyen is az igazság, a 2014-es izraeli offenzíva nyomán gyakoribbakká váltak a lakosság egy százalékát kitevő zsidó közösség elleni támadások. Abban az évben kétszeresére nőtt az antiszemita esetek száma. Ennek nyomán egyre többen települtek át Franciaországból Izraelbe, 2015-ben például majdnem 8 ezren. Többször volt példa zsidótemetők meggyalázására is, így 2019-ben, amikor a Strasbourghoz közeli Quatzenheim temetőjének sírjaira festettek horogkeresztet. De más nyugat-európai államokba is „exportálhatják” a közel-keleti konfliktust. Bécsben szerdán tartottak tüntetést, bár összecsapások nem törtek ki, antiszemita jelszavak hangzottak el.  
Németországban is nagyon tartanak a zsidóellenes megmozdulásoktól, nem is alaptalanul. Több városban zsinagógák, illetve zsidó szimbólumok ellen intéztek támadást. Solingenben ismeretlenek felgyújtották a városháza elé kifüggesztett izraeli lobogót, amit szerdán vontak fel arra emlékezve, hogy 1965. május 12-én vette fel egymással a diplomáciai kapcsolatokat Izrael és Németország. A város szociáldemokrata polgármestere, Tim Kurzbach így fogalmazott: „Aki azt hiszi, hogy egy zászló felgyújtásával meginoghat a szolidaritásunk, az téved.” Mint mondta, határozottan fellépnek a zsidók elleni gyűlöletkeltéssel szemben. Würzburgban szintén a kifüggesztett izraeli zászlót rongálták meg. Berlinben a CDU egyik helyi irodájánál lévő izraeli zászló tűnt el. Berlin Pankow városnegyedében pedig ismeretlenek az izraeli lobogót próbálták meg felgyújtani. Előzőleg Münsterben és Bonnban a zsinagóga előtti zászlókat gyújtották fel.  
Még szerda este a rendőrség Hannover belvárosában oszlatott fel egy Izrael elleni tüntetést, miután a megmozdulás résztvevői többszöri felszólítás után sem voltak hajlandóak betartani a járvány miatti korlátozásokat.

 Szintén szerdán Gelsenkirchenben is feloszlattak egy előre be nem jelentett megmozdulást, akkor mintegy 180 fő haladt a helyi pályaudvarról a zsinagóga felé. A rendőrség gumibotokat is bevetett, de senki sem sérült meg. Angela Merkel kancellár a leghatározottabban ítélte el az Izrael elleni megmozdulásokat. Németországban a migrációért és menekültekért felelős szövetségi hivatal szerint 2019-2021 között 5,3-5,6 millió muzulmán élt az országban, vagyis a lakosság 6,4-6,7 százalékát teszik ki. Számuk 2015 óta 900 ezerrel emelkedett. A legnagyobb muszlim közösség a törököké, az iszlámhívők 45 százaléka rendelkezik török gyökerekkel. 

Tovább nőtt a halálos áldozatok száma az izraeli légicsapásokban

MTI
Publikálás dátuma
2021.05.15. 08:58

Fotó: MAJDI FATHI / NurPhoto via AFP
Nem csitulnak a harcok az ország hadserege és a palesztin Hamász között.
Szombatra virradó éjjel is folytatódtak a harci cselekmények Izrael és a palesztin dzsihadista szervezet, a Hamász között: utóbbi rakétákkal támadta Izraelt, Izrael pedig légicsapásokat mért a Hamász állásaira. Palesztin orvosok közlése szerint legalább négy ember életét vesztette a légi támadásokban a Gázai övezet északi részén. Helyi lakosok elmondása szerint Izrael a tengerről naszádokról is lőtte a területet, ám ezek közül egyetlen lövedék sem csapódott az övezetbe. Ugyancsak palesztin közlés szerint az izraeli légierő romba döntött egy mecsetet Izrael két déli nagyvárosában meg-megszólaltak a légiveszélyre figyelmeztető szirénák rakétatámadások miatt, amelyeket a Hamász magára vállalt. A konfliktus most hétfőn csapott át fegyveres összetűzésbe. Palesztin oldalon már 132 a halálos áldozatok száma, közülük 32 gyermek és 21 nő. palesztin orvosok szerint az izraeli támadásoknak csaknem ezer sebesültje is van. Izraeli részről nyolc halálos áldozatról, köztük két gyerekről számoltak be szombat hajnalig.