Németország;Franciaország;iszlám;Izrael;muszlimok;izraeli-palesztin viszály;zsidótemetők;

2021-05-15 09:00:00

Exportált zavargások - A zsidó-palesztin feszültség nem áll meg a határon

Franciaországban és Németországban attól tartanak, átgyűrűzik országukba a zsidó-palesztin konfliktus. Az aggodalom nem alaptalan.

Gérald Darmanin francia belügyminiszter bejelentette, hogy betiltják a szombatra, a közel-keleti válság kapcsán meghirdetett párizsi megmozdulást. A francia fővárosban összecsapásoktól tartanak, s a belügyi tárca irányítója emlékeztetett arra, hogy a 2014-es közel-keleti konfliktus kapcsán megtartott párizsi tüntetéseken is zavargások törtek ki. Akkor több ezren tüntettek Izrael ellen a Gázai övezet ellen indított katonai offenzívája miatt, s a megmozdulások során fiatalok egy csoportja egy zsinagógát, valamint zsidó üzleteket támadott meg. Darmanin a rendőri prefektust intette arra, gondoskodjon arról, hogy a kilátásba helyezett tüntetést ne tartsák meg. Egyúttal országosan is felszólították a prefektusokat, legyenek éberek.

Az Eurobarometer 2019-es felmérése szerint a francia állampolgárok öt százaléka iszlámhívő, a CIA ugyanakkor egy 2015-ös becslésében 7-9 százalékot említett. Bármi legyen is az igazság, a 2014-es izraeli offenzíva nyomán gyakoribbakká váltak a lakosság egy százalékát kitevő zsidó közösség elleni támadások. Abban az évben kétszeresére nőtt az antiszemita esetek száma. Ennek nyomán egyre többen települtek át Franciaországból Izraelbe, 2015-ben például majdnem 8 ezren. Többször volt példa zsidótemetők meggyalázására is, így 2019-ben, amikor a Strasbourghoz közeli Quatzenheim temetőjének sírjaira festettek horogkeresztet.

De más nyugat-európai államokba is „exportálhatják” a közel-keleti konfliktust. Bécsben szerdán tartottak tüntetést, bár összecsapások nem törtek ki, antiszemita jelszavak hangzottak el.  

Németországban is nagyon tartanak a zsidóellenes megmozdulásoktól, nem is alaptalanul. Több városban zsinagógák, illetve zsidó szimbólumok ellen intéztek támadást. Solingenben ismeretlenek felgyújtották a városháza elé kifüggesztett izraeli lobogót, amit szerdán vontak fel arra emlékezve, hogy 1965. május 12-én vette fel egymással a diplomáciai kapcsolatokat Izrael és Németország. A város szociáldemokrata polgármestere, Tim Kurzbach így fogalmazott: „Aki azt hiszi, hogy egy zászló felgyújtásával meginoghat a szolidaritásunk, az téved.” Mint mondta, határozottan fellépnek a zsidók elleni gyűlöletkeltéssel szemben. Würzburgban szintén a kifüggesztett izraeli zászlót rongálták meg. Berlinben a CDU egyik helyi irodájánál lévő izraeli zászló tűnt el. Berlin Pankow városnegyedében pedig ismeretlenek az izraeli lobogót próbálták meg felgyújtani. Előzőleg Münsterben és Bonnban a zsinagóga előtti zászlókat gyújtották fel.  

 Szintén szerdán Gelsenkirchenben is feloszlattak egy előre be nem jelentett megmozdulást, akkor mintegy 180 fő haladt a helyi pályaudvarról a zsinagóga felé. A rendőrség gumibotokat is bevetett, de senki sem sérült meg. Angela Merkel kancellár a leghatározottabban ítélte el az Izrael elleni megmozdulásokat.

Németországban a migrációért és menekültekért felelős szövetségi hivatal szerint 2019-2021 között 5,3-5,6 millió muzulmán élt az országban, vagyis a lakosság 6,4-6,7 százalékát teszik ki. Számuk 2015 óta 900 ezerrel emelkedett. A legnagyobb muszlim közösség a törököké, az iszlámhívők 45 százaléka rendelkezik török gyökerekkel.