Előfizetés

Exportált zavargások - A zsidó-palesztin feszültség nem áll meg a határon

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.05.15. 09:00

Fotó: FRANK RUMPENHORST / AFP
Franciaországban és Németországban attól tartanak, átgyűrűzik országukba a zsidó-palesztin konfliktus. Az aggodalom nem alaptalan.
Gérald Darmanin francia belügyminiszter bejelentette, hogy betiltják a szombatra, a közel-keleti válság kapcsán meghirdetett párizsi megmozdulást. A francia fővárosban összecsapásoktól tartanak, s a belügyi tárca irányítója emlékeztetett arra, hogy a 2014-es közel-keleti konfliktus kapcsán megtartott párizsi tüntetéseken is zavargások törtek ki. Akkor több ezren tüntettek Izrael ellen a Gázai övezet ellen indított katonai offenzívája miatt, s a megmozdulások során fiatalok egy csoportja egy zsinagógát, valamint zsidó üzleteket támadott meg. Darmanin a rendőri prefektust intette arra, gondoskodjon arról, hogy a kilátásba helyezett tüntetést ne tartsák meg. Egyúttal országosan is felszólították a prefektusokat, legyenek éberek.
Franciaországban él az egyik legjelentősebb muzulmán közösség Európában.

Az Eurobarometer 2019-es felmérése szerint a francia állampolgárok öt százaléka iszlámhívő, a CIA ugyanakkor egy 2015-ös becslésében 7-9 százalékot említett. Bármi legyen is az igazság, a 2014-es izraeli offenzíva nyomán gyakoribbakká váltak a lakosság egy százalékát kitevő zsidó közösség elleni támadások. Abban az évben kétszeresére nőtt az antiszemita esetek száma. Ennek nyomán egyre többen települtek át Franciaországból Izraelbe, 2015-ben például majdnem 8 ezren. Többször volt példa zsidótemetők meggyalázására is, így 2019-ben, amikor a Strasbourghoz közeli Quatzenheim temetőjének sírjaira festettek horogkeresztet. De más nyugat-európai államokba is „exportálhatják” a közel-keleti konfliktust. Bécsben szerdán tartottak tüntetést, bár összecsapások nem törtek ki, antiszemita jelszavak hangzottak el.  
Németországban is nagyon tartanak a zsidóellenes megmozdulásoktól, nem is alaptalanul. Több városban zsinagógák, illetve zsidó szimbólumok ellen intéztek támadást. Solingenben ismeretlenek felgyújtották a városháza elé kifüggesztett izraeli lobogót, amit szerdán vontak fel arra emlékezve, hogy 1965. május 12-én vette fel egymással a diplomáciai kapcsolatokat Izrael és Németország. A város szociáldemokrata polgármestere, Tim Kurzbach így fogalmazott: „Aki azt hiszi, hogy egy zászló felgyújtásával meginoghat a szolidaritásunk, az téved.” Mint mondta, határozottan fellépnek a zsidók elleni gyűlöletkeltéssel szemben. Würzburgban szintén a kifüggesztett izraeli zászlót rongálták meg. Berlinben a CDU egyik helyi irodájánál lévő izraeli zászló tűnt el. Berlin Pankow városnegyedében pedig ismeretlenek az izraeli lobogót próbálták meg felgyújtani. Előzőleg Münsterben és Bonnban a zsinagóga előtti zászlókat gyújtották fel.  
Még szerda este a rendőrség Hannover belvárosában oszlatott fel egy Izrael elleni tüntetést, miután a megmozdulás résztvevői többszöri felszólítás után sem voltak hajlandóak betartani a járvány miatti korlátozásokat.

 Szintén szerdán Gelsenkirchenben is feloszlattak egy előre be nem jelentett megmozdulást, akkor mintegy 180 fő haladt a helyi pályaudvarról a zsinagóga felé. A rendőrség gumibotokat is bevetett, de senki sem sérült meg. Angela Merkel kancellár a leghatározottabban ítélte el az Izrael elleni megmozdulásokat. Németországban a migrációért és menekültekért felelős szövetségi hivatal szerint 2019-2021 között 5,3-5,6 millió muzulmán élt az országban, vagyis a lakosság 6,4-6,7 százalékát teszik ki. Számuk 2015 óta 900 ezerrel emelkedett. A legnagyobb muszlim közösség a törököké, az iszlámhívők 45 százaléka rendelkezik török gyökerekkel. 

Tovább nőtt a halálos áldozatok száma az izraeli légicsapásokban

MTI
Publikálás dátuma
2021.05.15. 08:58

Fotó: MAJDI FATHI / NurPhoto via AFP
Nem csitulnak a harcok az ország hadserege és a palesztin Hamász között.
Szombatra virradó éjjel is folytatódtak a harci cselekmények Izrael és a palesztin dzsihadista szervezet, a Hamász között: utóbbi rakétákkal támadta Izraelt, Izrael pedig légicsapásokat mért a Hamász állásaira. Palesztin orvosok közlése szerint legalább négy ember életét vesztette a légi támadásokban a Gázai övezet északi részén. Helyi lakosok elmondása szerint Izrael a tengerről naszádokról is lőtte a területet, ám ezek közül egyetlen lövedék sem csapódott az övezetbe. Ugyancsak palesztin közlés szerint az izraeli légierő romba döntött egy mecsetet Izrael két déli nagyvárosában meg-megszólaltak a légiveszélyre figyelmeztető szirénák rakétatámadások miatt, amelyeket a Hamász magára vállalt. A konfliktus most hétfőn csapott át fegyveres összetűzésbe. Palesztin oldalon már 132 a halálos áldozatok száma, közülük 32 gyermek és 21 nő. palesztin orvosok szerint az izraeli támadásoknak csaknem ezer sebesültje is van. Izraeli részről nyolc halálos áldozatról, köztük két gyerekről számoltak be szombat hajnalig.

Szabad szemmel - Csak nehogy az orbáni útra tévedjen Ausztria a Kurz-ügy kapcsán

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.05.15. 07:46

A kancellár összeesküvésről regél, aminek az volna a célja, hogy őt jól megpuccsolják.
Der Standard A kommentár arra figyelmezteti Ausztriát, nehogy az az orbáni útra tévedjen a Kurz-ügy kapcsán, mert Magyarország igencsak közel van és ezúttal nem földrajzilag. És hát jelenleg úgy áll, hogy a kancellár semmibe veszi az igazságszolgáltatást, valamint a parlamentet, magát pedig úgy állítja be, hogy áldozat, akit az ellenfelei ki akarnak túrni posztjáról. Abban persze nincs semmi kivetnivaló egy demokráciában, ha az ellenzék megpróbálja megbuktatni a kormányt. A gond ez esetben ott van, hogy ehhez az alapot a politikus szolgáltatja azzal, amit mondott, illetve nem mondott a törvényhozás illetékes testülete előtt. De a legfőbb probléma, hogy Kurz az igazságszolgáltatást is az ellentáborhoz sorolja, mint ahogy a sajtót is, ha az nem a hivatalos irányvonalat követi. Összeesküvésről regél, aminek az volna a célja, hogy őt jól megpuccsolják. A színfalak mögött alkalmazott stílusból ízelítőt adott az ÖVP egyik képviselője, amikor egy nyilvános tévévitában minősíthetetlenül viselkedett a másik négy párt megbízottaival szemben. Magához ragadta a szót, viszont belevágott, amikor a többiek beszéltek, és igen hamar átment személyeskedésbe. A baj ott van, hogy Kurz szétveri a demokratikus intézmények hitelét, miközben ujjal mutogat a többiekre. Hogy az áldozati mítosz hová vezet, ahhoz elég egyetlen pillantást vetni Magyarországra. Vagy Izraelre, ahol Netanjahu, a kancellár nagy barátja évek óta görcsösen ragaszkodik a hatalomba, függetlenül attól, hogy korrupció gyanújával bírósági eljárás készül ellene. De az osztrák politikus nemzetközi hitele már oda van, ám ennél sokkal nagyobb bökkenő, hogy az osztrák állapotok milyen hasonlóságot mutatnak a magyar politikai rendszerrel.
Die Presse Az Osztrák Néppárt vezetése, beleértve a nagyhatalmú hat tartományfőnököt és az érdekképviseleteket, összezárt a kancellár mögött, miután az ügyészség azzal vádolta meg Kurzot, hogy az hazudott az Ibiza-gate ügyében eljáró parlamenti vizsgálóbizottságban. Megszólalt viszont a konzervatívok korábbi elnöke, akit annak idején éppen az ifjú politikus állított félre. Mittellehner úgy nyilatkozott, hogy egy régóta tartó folyamat jutott el most a csúcspontjára, mert a kormányfő egyáltalán nem tiszteli a demokratikus és jogi intézményeket. Szerinte ha vádat emelnek Kurz ellen, akkor annak az ügy tisztázásáig fel kellene függesztenie tisztsége ellátását. Erről azonban a miniszterelnök hallani sem akar, amiről viszont Mittellehner úgy gondolja, hogy ellentétes a párt etikai kódexével, hiszen a gyanúsított kvázi önmagát menti fel. De az belső erkölcsi ügyekben illetékes bizottság elnök asszonya is úgy ítéli meg, hogy a politikusnak átmenetileg vissza kell vonulnia, ha per kezdődik ellene, ez vörös vonal. Az ellenzéki szociáldemokraták ezzel szemben úgy látják, hogy a kancellár igazán viselkedhetne államférfiként, ha az ügyészség a vádemelés mellett dönt. Azaz vennie kell a kalapját.
Reuters Szijjártó Péter beintett az amerikai elnöknek, amikor azt mondta a V4-ek lodzi külügyminiszteri értekezletén, hogy Magyarország soha sem járul hozzá a Biden által felvetett egységes minimális nemzetközi vállalati adóhoz. Hozzátette, hogy nemzetközi nyomás ide vagy oda, kormány nem hajlandó emelni az adókat, ragaszkodik ahhoz, hogy az adópolitika nemzeti hatáskörben maradjon. Megismételte, hogy a magyar fél támogatja az erős Európát, amely tiszteletben tartja a keresztény értékeket, valamint az egységet. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy az EU több területen is bírálja a magyar politika antidemokratikus jellegét. A magyar diplomácia vezetője egyben kijelentette, hogy a négy tagállam gazdasága igen erőteljesen fejlődött a járvány előtt és szoros együttműködésük a garancia a gyors kilábalásra. Egyben úgy foglalt állást, hogy újra lehetővé kell tenni a normális életet, illetve az utazást mindazok számára, akik már megkapták az oltást.
FT A lengyel Számvevőszék keményen nekiment a kormánynak, amiért az tavaly tavasszal a járvány kellős közepén megpróbálta megszervezni, hogy postai úton bonyolítsák le az elnökválasztást. A testület, amelynek vezetőjét már az ultrakonzervatív PiS nevezte ki, ám Banas nem hódolt be a pártnak, sőt, tengelyt akasztott azzal, arra a következtetésre jutott, hogy a miniszterelnök túllépte hatáskörét, amikor utasítást adott a szavazólapok nyomtatásának megkezdésére, mert arra csak az Országos Választási Bizottság lett volna jogosult. Az ötletet végül a koalíción belüli viták miatt levették napirendről, a választást pedig a ragály miatt májusról júniusra halasztották, ám az első nekifutás költségei így is jó 20 millió dollárt tettek ki. A hatalom szerint viszont semmiféle törvénysértés nem történt, minden a legnagyobb rendben volt. Morawiecki nem hirdette meg, hogy a voksokat levélben kell leadni, csupán azért lépett, hogy azok is szavazhassanak, akiket a fertőzés ebben megakadályozott. A Jog és Igazságosság és a Számvevőszék elnöke között kemény csörte zajlik, amibe beletartozik, hogy Banas ellen alantas vádakat hoznak fel, hamis bombariadókkal fenyegetik és még a családját sem hagyják ki a gyalázkodásból. Legutóbb azt dobták be, hogy a fia öngyilkos akar lenni.
Deutsche Welle Osztrák és magyar természetvédők riadót fújnak, mert Orbán Viktor egy 100 ágyas hotel formájában betontömböt akar emelni a Fertő-tó partjára, holott az egy madárparadicson. Magyarország legnagyobb idegenforgalmi beruházása ölt alakot jelenleg, ám emiatt veszélybe került az UNESCO-minősítés, hogy a térség a világörökség része. Viszont Mészáros Lőrinc jól jár a 75 millió eurós tervvel. A munkálatokról a legfelső szinten, a miniszterelnöki hivatalban döntenek. Az egyik osztrák környezetvédelmi szervezető első embere azt mondja, hogy mind a magyar, mind az osztrák vezetés elvetette a sulykot, mert egyáltalán nem törődnek a térség természeti értékeivel. Kovács Zoltán ezzel szemben arra hivatkozik, hogy az UNESCO nem emelt kifogást a terv ellen, és minden engedély megvan. Ezt azonban az osztrák civilek kétlik, hiszen a gépek letarolják a nádast, ott pedig madarak fészkelő helye található. Ráadásul gyorsút épül Sopron és Fertőrákos között, azon pedig napjában 8 ezer autó halad majd. Az ENSZ-szervezet kismartoni irodájában ugyanakkor azt mondják, hogy a szálloda aligha felel meg a nemzetközi előírásoknak. A Fertő-tó Barátainak Szövetsége elnevezésű magyar szervezet vezetője úgy ítéli meg, hogy a jelek szerint az építkezés a cél. A fő, hogy egy bizonyos vállalkozói kör kapja megbízást, függetlenül a későbbi kihasználtságtól. A Direkt36 szerint az ilyen nagy beruházásnál – sokadik alvállalkozóként – rendre fel szokott tűnni Orbán apjának valamelyik cége, csak éppen ezt a sokszoros áttétel miatt nehéz kinyomozni. Hogy ez így van-e a Fertő-tónál is, azt nem tudni, sem projektiroda, sem a kormányzati kommunikáció nem válaszolt a kérdésre. Az viszont nem kétséges, hogy a munka ez alkalommal is Mészáros Lőrincnek esett le.
FAZ Sűrűn bukkannak fel mostanában menekültek, főleg afgánok a magyar-román-szerb hármas határon Romániában, de csak azért, hogy amint lehet, tovább is álljanak – Magyarország érintésével leginkább Németország felé. Arrafelé vezet az új migránsút, mivel kerítés még a legszörnyűbb Ceausescu-időkben sem volt. Viszont úgy hírlik, hogy a szerb határőrök elfordítják a fejüket a régióban, ők az észak-macedón határra összpontosították fő erőiket. Romániában az a szokásos eljárásmód, hogy ha elcsípik az illegális határsértőket, akkor bezárják és regisztrálják őket. Ám ha menedéket kérnek, akkor a kérelem elbírálásáig félbeszakad a folyamat. Az érintettek ily módon időt nyernek, közben pedig megszervezik, hogy főleg tehergépkocsikon elrejtőzve átjussanak a magyar határon. Nem ritkán embercsempészek segítségével. A temesvári befogató állomás vezetője azt mondja, a többség igyekszik kereket oldani, amilyen gyorsan csak lehet. Átlagosan öt hétig maradnak és így az sem számít sokat, hogy az ellátás meglehetősen szegényes. Német földön viszont már várják őket a rokonok. Hozzávetőleg havonta ezren érkeztek idáig, de a szám nő. Sokat számít, hogy a román határőrök – a horvát kollégákkal ellentétben nem verik vissza Szerbiába a jövevényeket. Állítólag ebben némi kenőpénz is segít. Viszont ha bejutnak, Románia minél előbb szabadulni akar tőlük és ők sem akarnak maradni.
Washington Post Az amerikai Köztársasági Pártnak már fontosabb a belső, törzsi hűség, mint a konzervatív alapelvek – írja Fareed Zakaria, miután a párt kiközösítette a volt alelnök Cheney lányát, amiért az szembefordult a változatlanul választási csalást hangoztató Trumppal. Az elemzés szerint ezzel a republikánusok vízválasztóhoz érkeztek, számukra már a csapaton belüli lojalitás a lényeg. Pedig a pártot a múlt században sokáig az eszmék vezérelték. A fordulat az 50-es években kezdődött, mert a párt folyton azt ígérte, hogy megismétli a New Dealt, de azután ezzel mindig adós maradt. A forgatókönyv egyfolytában úgy nézett ki, hogy feltüzelte a saját választóit a nagyszerű múlt visszaállításának jelszavával, majd ettől folyamatosan visszariadt. Így egyre kevésbé kötődött a saját elméleti alapvetéséhez. Az iraki háború azután a köztársaságiak külpolitikáját is lejáratta. Trump a kisebbségek (külföldiek), valamint a liberális elit ellen uszított. Szociálisan konzervatívnak számított, a gazdaságban azonban sorra szegte meg a szabadpiaci elveket. Viszont rájött, hogy az etnikai kérdés egyre fontosabb és retorikájával tökéletesen ki tudta aknázni a fehér munkásosztály félelmeit. Liz Cheney most azt ígéri, visszahozza az elvekre épülő pártot, ám a küzdelem már évekkel ezelőtt eldőlt. A köztársaságiakat immár csak a fennmaradás érdekli, és ehhez a dühre, illetve az érzelmekre támaszkodnak. Szervező elvük a vezér iránt mutatott klánszerű hűség.
Spiegel Az első menetet az olasz Liga elnöke nyerte abban a persorozatban, amely azért indult ellene, mivel belügyminiszterként több ízben nem engedett kikötni menekült szállító hajókat, így a bajba jutott utasok, nem egyszer több hétig kénytelenek voltak a partok előtt vesztegelni, ami felveti a vádat, hogy Salvini megfosztotta őket személyes szabadságuktól. A szicíliai Cataniában azonban a bíróság beszüntette az eljárást és ezzel az ügyészség is egyetértett. A politikus azzal érvelt, hogy annak idején a kormány támogatta döntését. A vádhatóság pedig úgy ítélte meg, hogy nem sérült a nemzetközi jog. Lesz viszont per Salvini ellen hasonló okokból az ősszel Palermóban. Az az ügy csaknem két éve nagy vihart kavart, amikor hozzávetőleg 100 migráns rekedt Lampedusa szigeténél a mentőhajón. Ha elmarasztalják, akár 15 évet is kaphat a pártvezér, aki közben jegeli szélsőséges politikáját és belépett a mostani koalícióba.