Az érdektelenség azért is meglepő, mert elvileg bárki tehet javaslatot. Mint írják: „a kezdeményezők köre nincsen korlátozva, így magánemberek, fejlesztő beruházók és települési vagy kerületi önkormányzatok is kérhetik a rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánítást”. De sehol senki, pedig futballstadion-léptékben mérve is hatalmas területek hevernek parlagon Budapesten.
A fővárosi önkormányzat barnamezős kataszterében összesen 2945 hektár, azaz több, mint 4200 focipályányi elhagyatott gyártelep, régi vasúti üzem és bánya szerepel. Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára pedig már tavaly májusban azt mondta, hogy „a jövő héten megkeresik a fővárosi kerületek és a vidéki városok polgármestereit”.
A fővárosi önkormányzat decemberben kapta meg a javaslatot a tervezett akcióterületekről a Budapest Fejlesztési Központtól (BFK), amelyet véleményezett is a városvezetés. Elküldték az azonnali akcióterületek kijelölésére vonatkozó javaslatukat is, de választ nem kaptak. Helyette a sajtóból értesültek a területkijelölő állami rozsdabizottság felállításáról, amit Karácsony Gergely főpolgármester zokon is vett, mondván „megint a budapestiek feje felett, a fővárosi önkormányzat nélkül terveznek dönteni arról, milyen beruházások valósuljanak meg a városban. A testületbe ugyanis egyetlen önkormányzati szereplőt sem hívtak meg”.
Az önkormányzatok bevonása a döntéshozatalba összeférhetetlen lenne – válaszolta a Népszava kérdésére a Miniszterelnökség. Azt írták: „Az önkormányzatok javaslattevőként kapnak szerepet a rozsdaövezeti akcióterületek kijelölésében”, márpedig „az összeférhetetlen és nem elvárható, hogy egy javaslattevő önkormányzat objektíven döntsön a saját maga által javasolt területről és fejlesztésről”. Így inkább egy „független, államigazgatási szereplőkből álló, a fejlesztési szándék meghatározásától független testületre bízták a döntést”.
A Miniszterelnökség szerint „az önkormányzatok szerepe így is jelentős a rozsdaövezeti területek fejlesztése kapcsán, hiszen a saját tulajdonú területek esetében maga az önkormányzat alakítja ki a fejlesztési szándékot. A település (kerület) közigazgatási területére vonatkozó beépítési feltételeket a helyi építési szabályzatban a képviselő-testület határozza meg és fogadja el, amelyek ezen fejlesztési területekre is irányadók”.
Kivéve, ha az előbb említett kormánydöntés értelmében nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítják a projektet, mivel ennek vizsgálata is a rozsdabizottság feladata. A végső döntést a kormány hozza meg az akcióterületté nyilvánításról. Feltéve persze, hogy akad jelölt.
A testületbe egyébként az egész programot kitaláló Fürjes Balázs sem került be, akitől legutóbb a Diákváros projektet vették el, hogy Palkovics László kormánybiztosként szabadon levezényelhesse a kínai Fudan Egyetem budapesti campusépítését a területen, ami egyébként szintén rozsdaterület. A bizottság elnöke Füleky Zsolt lett, a Miniszterelnökség építészeti helyettes államtitkára, míg a tagjai az állami ÉMI Kft. vezetője mellett két helyettes államtitkár és egy főosztályvezető. A bizottság első körben a tervezett funkció, illetve a bekerülési költség alapján bírálja el a beérkezett javaslatokat. A beszállási limit 1 milliárd forint. Ha projekt költsége ezt nem éri el, akkor csak a kancelláriaminiszter engedélyével kezdhető meg a részletes vizsgálat, amely már többek között a tulajdonviszonyokat, a felszámolandó környezeti károkat, a jelenlegi és a későbbi hasznosítás jellegét, illetve az érintett önkormányzat építési szabályozásához való illeszkedést is vizsgálja. Mindez persze felesleges, ha utána kiemelt beruházásként mégsem kell figyelembe venni a helyi rendelkezéseket, ahogy ez várható például a Diákváros és a Fudan esetében.
