Előfizetés

SZFE HÖK: Diszkrimináció az egyetemi felvételin? – Várják az érintettek jelzéseit

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.17. 13:48
Szarka Gábor
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A hallgatók érdekképviselete szerint nem lehet ideológiai alapon válogatni a leendő diákok közül.
Olyan, a múlt héten felvételiző diákokról lehet hallani, akik az egyetem múltjával kapcsolatos hozzáállásuk, az egyetemfoglalásról alkotott véleményük alapján hátrányos megkülönböztetés ért – írta Facebook-felhívásában a Színház- és Filmművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzata (HÖK). Szerintük megengedhetetlen bármilyen visszaélés is, de egy szakmai felvételi során fel sem vetődhetnének efféle kérdések, hiszen a válaszok semmilyen szinten nem befolyásolhatják a felvételiztető osztályfőnökök döntését.
„Amennyiben ideológiai alapon válogatják a leendő hallgatótársainkat, felmerül annak a veszélye, hogy az egyetemi polgárság elveszíti azt a sokszínűséget, ami eddig jellemző volt rá”

– írták.

A HÖK, mint a mindenkori hallgatóság képviselői szerve, szeretne értesülni bármelyik felvételizőt, leendő hallgatót érő visszaélésről, hogy senki ne maradhasson egyedül és, hogy tudja: lesz, aki felemeli a hangját miatta. Ezért tették közzé a felhívást:  
„Ha felvételizőként bármilyen visszaéléssel találkozol, kérjük írj emailt a HÖK e-mail címére (szfehok@gmail.com), vagy itt Facebookon is felkereshettek az oldalunkon, a leveleket bizalmasan kezeljük.”

Müller Cecília: a szent cél, a magyar vakcina, úgyhogy mindjárt alapkő

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.17. 12:52

Fotó: Vadnai Szabolcs / koronavirus.gov.hu
Az országos tisztifőorvos szerint a koronavírus-járvány harmadik hullámának „lecsengéséhez közeledünk”.
Minden tekintetben kedvező járványügyi adatokról számolhatok be;  folyamatosan nyílik az olló: és a koronavírus okozta betegségből gyógyultak száma már több mint négy és félszerese, mint az aktív fertőzötteké – közölte Müller Cecília az operatív törzs hétfői tájékoztatóján. Az országos tisztifőorvos ismertette a kormányzati tájékoztatóoldalon olvasható járványügyi- és oltási adatokat.
Kijelentette, hogy a harmadik hullám leszálló szakaszának a vége felé járunk (vagy ahogy egy újságírói megkeresésre válaszolta: „lecsengéséhez közeledünk”), a járványt elsősorban a védőoltásoknak köszönhetően sikerült „megtörni”. Büszkén sorolta, hogy a lakosság több mint 47 százalékát beoltották, szemben az Európai Unió 31 százalékos átlagával.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz Szputnyik V oltóanyag már csak korlátozott számban áll rendelkezése, és aki ezzel akar oltakozni, foglaljon gyorsan időpontot, mert több már nem lesz. Hétfőn, mint mondta, a vakcinákból további 38 400 Janssen érkezik, és Pfizert is várnak még. A tájékoztató legelején egyébként György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára bejelentette:
„100 nap múlva leteszik a magyar oltóanyaggyár alapkövét Debrecenben”.

Ezzel kapcsolatban Müller Cecília május 17-ről szólva, elmondta: ez a nap a védőoltások előtti tisztelgés napja, Edward Jenner, az első vakcina, a himlőoltás feltalálója tiszteletére. Mint ismeretterjesztő előadásából kiderült, azért hívjuk vakcinának az oltóanyagot, mert Jenner (a XVIII. század végén) fedezte fel, hogy a tehénhimlő-betegséggel szemben a fejőnők védetté váltak. Az országos tisztifőorvos, aki szerint céljuk Magyarország összes lakóját védetté tenni. azt közölte:
„2022 végére rendelkezésre állhat magyar koronavírus elleni vakcina. (...) Ezt a szent célt szolgáljuk, hogy Magyarországnak saját vakcinája legyen”.

Kiss Róbert, az operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese a tájékoztatón ismertette még a koronavírus-járvánnyal összefüggő – a kormányzati tájékoztatóoldalon ugyancsak olvasható rendőri intézkedések adatait. Felsorolta, hogy a hétvégén többek között 1534, a maszkviselési szabályokat megsértő ember ellen kellett intézkedni. Arról is beszámolt, hogy szombaton hajnalban egy dunaszigeti kiskocsmában 23 óra után négyen is tovább ittak, a résztvevők és az üzemeltető ellen eljárások indultak, a vendéglátóhelyet egy hónapra bezárták. Ugyancsak eljárás indult egy budapesti VI. kerületi lakásban történt csendháborítás miatt, ahol 14 magyar és 8 külföldi állampolgár hangoskodott.

Mentés másként - Két ágazat is óriási vesztese lehet Orbánék mestertervének

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.05.17. 12:50

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
Az eredetileg tervezettnél 1600 milliárd forinttal jut kevesebb az uniós mentőcsomagból egészségügyre és felsőoktatásra a kormány döntése nyomán.
A felsőoktatás, az egészségügy és a digitalizáció területe szenvedi meg leginkább azt, hogy a kormány az uniós mentőcsomagban járó támogatásnak végül csak egy részét veszi igénybe – ez derül ki Magyarország helyreállítási tervéből, amit hétfőn hozott nyilvánosságra a kabinet. Magyarországnak – mint arról korábban többször írtunk – összesen 5893 milliárd forint járt volna az EU helyreállítási terve szerint. Ebből 2511 milliárd vissza nem térítendő támogatás, 3382 milliárd pedig kedvező hitel. A kormány kezdetben a hitellel is számolt, de egy áprilisi brüsszeli találkozó után váratlanul úgy döntött: sok más uniós tagországhoz hasonlóan mégsem kéri a kölcsönt, csak a vissza nem térítendő támogatást. A döntés összefüggésben lehet azzal, hogy forrásaink szerint az EU vezetése jelezte, nem támogatja például a felsőoktatásra szánt keretet, mivel a kormány vitatott módon alapítványokba szervezi ki a magyar egyetemeket. A kormány másnap jelentette be, hogy nem kéri a hitelrészt, a felsőoktatási modernizációs programot pedig inkább „döntően hazai költségvetési forrásokból” finanszírozza. Mindezek után készített új – már nem az 5893, hanem csak a hitel nélküli, 2511 milliárdos keretre szűkített – tervet a kormány. Az „Egyetemek megújítása” és vele az 1191 milliárdos keret eltűnt a végleges dokumentumból. Az egészségügyi tételt harmadára vágták vissza. A vállalások listáján „egyetemek megújítása” helyett megjelent a „Magasan képzett, Versenyképes munkaerő” sor mindössze 281 milliárddal. Ráadásul ennek jelentős része várhatóan nem a felsőoktatásra megy majd, hiszen a végleges tervekben az szerepel, hogy ebből a pénzből fejlesztik többek között az Országos Központi Akkreditált Vizsgaközpontot, a „21. századi szakképző intézeteket” és a szakképzési digitális tananyagot is. Ezek a korábbi elképzelések között nem szerepeltek. Az eredeti tervezetben szerepelt a nemzeti laboratóriumok, kutatási és innovációs parkok rendszerének létrehozása, mint a felsőoktatás modernizációjának egyik alapja, de kikerült a végleges szövegből. Az egészségügyre eredetileg 1268 milliárdot szánt a kormány a mentőcsomagból, végül azonban csak 857 milliárd jut erre. Ez azt jelenti, hogy 411 milliárddal szűkítették a fejlesztésre szoruló, állandó pénzínséggel küzdő ágazatnak jutó keretet.
Érthetetlen módon eltűnt a végleges változatból a Digitalizáció komponens, amelyre eredetileg 284 milliárd forintot szántak. Ugyanakkor a nemzeti terv valamennyi részterülete – a vízgazdálkodástól az egészségügyig – tartalmaz a digitalizációra vonatkozó célkitűzéseket. Ahogyan a tervezetben is szerepelt: „A digitalizáció kérdését mind az Európai Unió, mind a magyar kormány kiemelt prioritásként kezeli. (…) Jelenleg is zajlik a Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS) közigazgatási egyeztetése, amely ambiciózus célokat tűz ki a következő évtizedre a digitális ökoszisztéma minden elemének fejlesztésére, kiemelt eszközként tekintve” az uniós helyreállítási alapra. A tétel törlése azért is különös, mert a most közzétett tervben a kormány maga is elismeri: a digitális átállás terén „a rendelkezésre álló források széles skálája ellenére (…) Magyarország összesítésben egy helyet javított csupán a 2019-es eredményekhez képest.” 2020-ra a 27 uniós tagállam között Magyarország a 21. lett ebben a rangsorban. A 400 oldalas tervből kiderül, hogy a százmilliárdos nagyságrendhez képest aprónak tűnő tételek elhagyása is érzékeny veszteséget jelenthet az érintett társadalmi csoportoknak. A tervezetben még szerepelt például a közlekedésfejlesztési célok között egy iskolabusz-hálózat létrehozása a kistelepülésen élő tanulók számára, de ez is eltűnt a végleges változatból. Egyetlen területre viszont utólag terveztek be majdnem kétszer annyi pénzt, mint eredetileg: ez a „Szakpolitikához nem köthető ágazati ajánlások” komponens. Ez sem válhat azonban a kormány dicsőségére: ez ugyanis az EU által a pénz felhasználásához megfogalmazott ajánlásokat, Magyarország esetében elsősorban a korrupció elleni hatékonyabb fellépést, az átláthatóbb közbeszerzéseket jelenti. Úgy tűnik, az Európai Bizottság nem hitte el, hogy erre az eredetileg tervezett „csekély” 12 milliárd forint elég lesz az Orbán-kormány esetében.