Zöldzóna;méreg;kutyák;MME;tetemek;

Carlo és Falco büszkén pózolnak a talált bizonyítékokkal

- Világhírnévre tört az MME kutyás egysége

A méreg- és tetemkereső csapat hatékonyságát egy nemzetközi tudományos folyóiratban mutatták be.

Kiemelkedő sikereket ért el a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) méreg- és tetemkereső kutyás egysége, az állatok az elmúlt hét év alatt több mint ezer terepi keresésben vettek részt, és 454 mérgezéssel kapcsolatos bizonyíték megtalálásával segítették a bűncselekmények felderítését –  közölte az egyesület

Az MME szakemberei a Journal of Vertebrate Biology nevű, nemzetközi tudományos folyóiratban februárban publikáltak a Keresőkutyák használata Magyarországon az illegális peszticid-mérgezések felderítésében című cikket, amely először mutatja be tudományos részletességgel az egyesület kutyás egységének hatékonyságát.

A kutyás kereső egységet a Helicon Life projekt részeként hozták létre. Deák Gábor és Falco nevű kutyája, miután az Országos Rendőr-főkapitányság Dunakeszi Oktatási Központjában teljesítették a négy hónapos speciális kiképzést, 2013-ban kezdték meg a munkát. Falcót a drogkereső kutyákhoz hasonlóan képezték ki, csak kábítószer helyett elhullott állati tetemeket és a leggyakrabban használt mérgeket kellett megtalálnia. Időközben két másik kutya is csatlakozott az egységhez, 2017-ben a Carlo nevű, belga juhászkutya, 2020-ban pedig Hella, a németjuhász.

A méreg- és tetemkereső kutyás egység az elmúlt hét évben öt országban 1083 keresésben vett részt, 329 mérgezett állatot 120 mérgezett csalétket és 5 kirakott mérget talált. A mérgezett állatok 15 madár- és 9 emlősfajhoz tartoztak, köztük 13 védett és 2 globálisan veszélyeztetett faj is volt. A mérgezett csalétkeket 80 százalékban csak az egységnek sikerült megtalálnia, megakadályozva, hogy azok a táplálékláncba kerülve még több élőlény pusztulását okozzák.  Deák Gábor és kutyái több esetben illegálisan lelőtt állatok – többek között egerészölyv, héja, holló, farkas – tetemét találták meg, egy esetben pedig egy illegális vadászat során elejtett vadmacskát kutattak fel.

A legtöbb szándékos mérgezést az Európai Unióban már 2008-ban betiltott karbofurán tartalmú növényvédő szerek okozzák. Bár a kutyákat a két leggyakoribb méreg keresésére képezték ki, az általuk megtalált tetemekben és csalétkekben a laboratóriumi vizsgálatok további hét különböző méreganyagot mutattak ki.

Falco egy parlagi sas tetemével

Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a kutyás egység kulcsfontosságú szerepet játszik a gerinces állatok ellen elkövetett mérgezések felderítésében. A parlagi sasok különösen gyakran esnek mérgezés áldozatául, így abban, hogy a hazai populáció ennek ellenére néhány éves stagnálás után újra növekedésnek indult, nagy szerepe van a keresőkutyás egység munkájának.   

A kutyák és gazdájuk nemcsak itthon, de hivatalos megkeresések nyomán Ausztriában, Szlovákiában, Csehországban és Szerbiában is segítette a rendőri szervek munkáját.

A legtöbb mérgezés kora tavasszal történikA 2000-es évek elejétől kezdve Magyarországon jelentősen nőtt a ragadozókat ért mérgezések száma, különösen igaz ez a fokozottan védett parlagi sas esetében. A hazai egyedszámhoz viszonyítva – a rétisas mellett – ennél a fajnál az egyik legnagyobb arányú a mérgezések okozta pusztulás. A parlagi sas globálisan veszélyeztetett faj, világállománya csupán néhány ezer párra tehető. Az Európai Unión belül Magyarországon található a legnagyobb állomány, így a mérgezések által okozott pusztulás jelentősen veszélyezteti a faj védelmi helyzetét. A ragadozómadár-mérgezések egy része engedélyezett rágcsálóirtószerek nem megfelelő használatából ered, a másik csoportot azonban olyan, nem engedélyezett, illetve betiltott szerek illegális alkalmazása jelenti, amelyeket kifejezetten a „nemkívánatos” ragadozóknak szánnak. A mérgezések az ország minden részében előfordulnak, de az esetek többsége az alföldi agrárterületekhez kötődik, leggyakrabban február és április között. Ez a kora tavaszi csúcs egybeesik a vadászok által végzett ragadozógyérítések fő időszakával.

A politológus szerint a főpolgármestert kritizáló Corvinus Egyetem rektora maga is elégedett volt az egykori oktató teljesítményével.