Folytatódott kedden is a kölcsönös bombázás a Gázát uraló Hamász terrorszervezet és az Izraeli Védelmi Erők (IDF) között, annak ellenére, hogy hétfő este Joe Biden amerikai elnök is tűzszünetet sürgetett a kilenc napja tartó háborúban. Biden telefonon beszélt Benjámin Netanjahu izraeli ügyvivő miniszterelnökkel, és bár nem azonnali fegyvernyugvásra szólította fel a szemben álló feleket és határidőt sem szabott a harcok beszüntetésére, a konfliktus kezdete óta először hangsúlyozta a mielőbbi tűzszünet szükségességét.
A beszélgetésről kiadott fehér házi közlemény igen óvatosan fogalmaz – „az elnök támogatásának adott hangot az Izrael és a Hamász közötti tűzszünettel kapcsolatban”, ugyanakkor támogatja Izrael jogát, hogy megvédje magát, illetve kitér arra is, hogy az elnök arra kérte Netanjahut, tegyen meg mindent a polgári áldozatok elkerülése érdekében.
Az amerikai kommunikáció óvatossága nem véletlen. A demokraták igen megosztottak a konfliktust illetően, a pártban egyre hangosabb az azonnali tűzszünetet követelők tábora, ugyanakkor mások az Izrael önvédelemhez való joga melletti kiállást várják el. Az Egyesült Államok hétfőn a fegyveres konfliktus május 10-i kezdete óta harmadik alkalommal akadályozta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsában egy Izraelt elítélő, a háború miatti felelősséget egyoldalúan a zsidó államra hárító nyilatkozat elfogadását. Egyelőre azonban az amerikai elnök felhívása is hatástalan.
Izraeli sajtóinformációk szerint Washington a színfalak mögött próbál közvetíteni, akárcsak Egyiptom. A szaúdi tulajdonú Al Arabiya televízió kedden azt közölte, hogy egyiptomi hírszerzési tisztviselők érkeznek Izraelbe a tűzszünetről tárgyalni. Egyiptom a 2014-es gázai háború idején is aktív szerepet játszott az izraeli kormány és a Hamász közötti tűzszünet létrejöttében. Ugyanakkor a Times of Israel arról számolt be, hogy az Egyesült Arab Emirátusok a Hamászra próbál hatni azzal, hogy több, a Gázai övezetben tervezett beruházását befagyasztja, amennyiben a terrorcsoport „nem segít a régió békéjének fenntartásában”.
A lapnak nyilatkozó arab tisztségviselő szavaiból az is kiderül, hogy bár az Emirátusok kész civil projekteket támogatni a Gázai övezetben, azt nem az enklávét uraló Hamásszal, hanem a Ciszjordániát irányító Palesztin Hatósággal együttműködve, az ENSZ ellenőrzése alatt képzeli el, fejlesztéseinek feltétele pedig a nyugalom. Hangsúlyozta, a Hamásznak meg kell értenie, hogy politikája elsősorban a gázaiaknak árt, akiket így örök nyomorra ítél.
Megszólalt kedden Vlagyimir Putyin is. Az orosz elnök is tűzszünetet sürgetett, a harcok azonnali beszüntetését kérte mindkét féltől. Egyelőre azonban minden nemzetközi intelem, kérelem és közvetítés hatástalan maradt. Netanjahu hivatala a Bidennel folytatott telefonbeszélgetés után – némi késéssel - kiadott kommünikéjében úgy fogalmazott, a miniszterelnök megköszönte az amerikai elnöknek, hogy támogatta Izrael önvédelemhez való jogát, de azt is hangsúlyozta, hogy teljesíteni kívánja a gázai művelet összes célját. Ebben a jelenlegi ügyvivő kabinet minden minisztere egyetért, köztük Beni Gánc védelmi miniszter is, aki a Kék-fehér párt politikusaként a háború miatt megszakadt kormányalakítási kísérletben az ellenzéki Jair Lapidot támogatta.
Egyelőre nem világos, hogy meddig folytatódik a Falak Őrzője hadművelet, illetve mekkora fegyvertartaléka van a Hamásznak, amely továbbra is szórja rakétáit Izrael településeire. Bizakodó egyiptomi diplomaták szerint, akár egy-két nap alatt elérhető a harcok befejezése. A gázai terrorcsoport már egyértelműen tűzszünetet akar, elkerülendő a látványos vereséget, de ezt úgy szeretné elérni, hogy ne neki kelljen megtenni az első lépést és leállítani a rakétatámadásokat.
Bármekkora katonai vereséget szenved is el ebben a háborúban a Hamász, legfőbb célját már mindenképpen elérte: a 2011-es arab tavasz óta egyre inkább háttérbe szoruló palesztin kérdés újra a nemzetközi nagypolitika fősodrába, Izrael pedig a nemzetközi bírálatok kereszttüzébe került, ráadásul a terrorszervezet saját mérsékelt riválisát is kiiktatta. Mindenki számára egyértelművé vált, hogy a palesztin kérdés rendezéséhez az elhalványult, hitelét vesztett, belső politikai harcoktól gyengített Palesztin Hatóság már kevés.
