Politikai ostrom alá került Dunaújváros

A kormányváltás érdekében összefogó ellenzéki pártok és szervezetek fellépnek az ellen, hogy a kabinet egy jogszabállyal minden dunaújvárositól ellopjon 100 ezer forintot.

A 2022-es választásra közösen készülő ellenzéki pártok vezetői, képviselői közösen tartottak sajtótájékoztatót Dunaújvárosban kedden. A rendezvényre az adott okot, hogy a kormány egy olyan jogszabályt készül elfogadni, ami megfosztja az ellenzéki vezetésű Dunaújvárost bevételeinek jelentős részétől, s ezáltal szinte ellehetetleníti a Dunai Vasmű válsága miatt amúgy is nehéz helyzetben lévő település gazdálkodását.

Mint arról írtunk, Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés fideszes elnöke kezdeményezi, hogy a kormány hozzon létre különleges gazdasági övezetet – a Dunaújváros közelében lévő – Iváncsa és Rácalmás területén. Ha a javaslatot elfogadják, akkor az övezetben koreai SK Innovation cég által 681 milliárd forintból megépülő, 2500 embert foglalkoztató akkumulátorgyár ipari adója felett a fideszes irányítású megyei közgyűlés rendelkezne, és Dunaújváros egy forinthoz sem jutna. Ráadásul a jogszabály megszületése után a város elvesztené azt azt az évi egy-másfél milliárd forintot is, amihez a Dunaújváros határában álló gumigyár, a Hankook iparűzési adója révén jut az önkormányzat.

Kálló Gergely, a dunaújvárosi választási körzet ellenzéki összefogással megválasztott, jobbikos képviselője a parlamentben szót emelt az övezet létrehozása ellen, s ennek hatására döntött úgy valamennyi ellenzéki párt, hogy tiltakozik a kormány tervei ellen.

A fideszes Molnár Krisztián lapunknak azzal indokolta javaslatát, hogy az övezet révén a megye igazságosabban osztja majd el a pénzt a megye települései között. A politikus hangsúlyozta, hogy mivel a Hankook nem Dunaújváros területén áll, hanem a vele szomszédos Rácalmás határában, s az akkumulátorgyár pedig a tőle 15 kilométerre lévő Iváncsa területén épül meg, így Dunaújváros részesedése eleve igazságtalan e cégek adójából. Utóbbira Pintér Tamás, Dunaújváros jobbikos polgármesterének válasza az, hogy a város a gumigyárat infrastruktúrával látta el, az épülő akkumulátorüzem területének megvételéhez pedig a nekik biztosított állami támogatást engedték át. Ezért kötött szerződést Újváros mindkét településsel arról, hogy megosztoznak az iparűzési adóbevételen. Ezt a megállapodást az övezet lenullázná.

Pintért azt is megemlítette, hogy eredetileg az akkumulátorgyárat Dunaújvárosba, állami területre tervezték, de egy ingatlanmutyiszagú ügylet után iváncsai magánföldeken épül meg. Ezt a területet pedig abból a 4 milliárd forintból vette meg az állam – még az előző, fideszes városvezetés idején –, amit eredetileg Dunaújvárosnak szántak a Modern Városok Program megvalósítására. Emiatt is ragaszkodik Újváros a remélt adóbevételekhez.

Na meg azért is, mert a város perspektíváját erősen rontja a Dunaferr sodródása. Az orosz-ukrán kézben lévő, közvetve és közvetlenül ötezer embert foglalkoztató vasmű az adósságai miatt már csak bérmunkákból vergődik, kapacitásának alig harmadát kihasználva. A cég sorsát a tulajdonosok ádáz vitája is súlyosbítja, jelenleg azt se lehet tudni, hogy ki a vasmű valódi gazdája, s a magyar kormány semmit sem tesz azért, hogy segítsen tisztázni a zrt. belső viszonyait. Egykor a vasmű 300-400 milliárdos árbevételt ért el, így a város jelentős helyi adóbevételhez jutott, ez töredékre csökken. Dunaújváros évente 33 milliárdból gazdálkodik, ebből 5 milliárd a helyi adóbevétel. Ha a vasmű nem fizet adót, s az övezet elviszi a gumigyár adóját is, akkor a város elveszítheti bevételeinek több mint tíz százalékát, és még a jövő se biztató, hisz az akkumulátorgyár sem ide fizet majd. Az is a történethez tartozik, hogy a pandémia miatt Dunaújvárostól a kormány másfél milliárdot vont el, s a város hiába kért kompenzációt, egy fillért se kapott.

Amúgy az akkumulátorgyár komoly iparűzési adót fizet majd annak, aki nyertese lesz ennek az ügynek. A nagyüzem idén startoló építése hazánk eddigi legnagyobb zöldmezős beruházása, s ha beindul a termelés, a gyárat évente 430 ezer elektromos autóba szánt akkumulátor hagyja el. Ez lesz a kontinens legnagyobb ilyen gyára.

"Bukásra álló diák viszi az osztálypénzt"

A kormány szándékosan tönkre akarja tenni a települést – mondta Pintér Tamás, Dunaújváros jobbikos polgármestere a városházán megrendezett sajtótájékoztatón. Szerinte ha az övezet terve megvalósul, akkor azzal minden dunaújvárositól 100 ezer forintot vesz el a kormány.

Dunaújváros ezt nem tűri el, ezért a jogszabály ellen előbb az Alkotmánybírósághoz fordulnak, s ha ott elutasítással találkoznak, akkor elmennek Strasbourgba jogorvoslatért.

A polgármestert követően a pártok vezetői nevük ábécé-sorrendjében szólaltak meg. Elsőként Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke azt arról beszélt, hogy a kormány vagdalkozik és az emberek feje fölött, az ő megkérdezésük nélkül dönt, pedig kormányozni csak közös akarattal lehet. Jakab Péter, a Jobbik első embere szerint a kormány abból, hogy több helyen legyőzték a jelöltjeit, nem arra következtet, hogy valamit jobban kellene csinálni, hanem arra, meg kell büntetni mindazokat, akik ellene szavaztak. Orbán úgy tűnik, vesztésre készül, vélte Jakab, ezért igyekszik lesöpörni a padlást, és elvenni az adót, az önkormányzatiságot, az egyetemeket és mindent, amit még lehet. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje azt fejtegette, hogy a kormány gyűlöli az önkormányzatokat, s főleg azokat, amelyek nem a Fidesz táborához tartoznak, hisz valahogy mindig az ellenzéki települések ellen hoznak gyalázatos döntéseket. Ezt a polgármestereknek szánják, valójában azonban mindig a választók szenvedik meg ezeket a döntéseket. Keresztes Lóránt, az LMP parlamenti frakciójának vezetője álságos és hazug érvnek minősítette, hogy a gazdasági övezetet azért akarnák létrehozni, mert az ott befolyt adók elosztásával a megye kiegyenlített fejlődése a cél. Keresztes szerint az egyik miniszter elismerte, hogy a különleges gazdasági övezet létrehozása valójában egy kormányzati fegyver.

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, a Mindenki Magyarországért Mozgalom vezetője, szerint szemünk előtt zajlik az önkormányzatiság kiüresítése, ez sújtja a fideszes településeket, hisz mindenkitől elvették az építész hatóságot, a települések önálló bevételeit és hatásköreit, és most már az ingatlanállományukat is eladnák. Orosz Anna, a Momentum elnökségének tagja is az előtte megszólalók gondolatmenetét folytatta, majd összegzésként azt mondta: a Fidesz nem a magyar embereket képviseli, hanem kizárólag a saját oligarcháit. Tóth Bertalan az MSZP társelnöke a Fideszt a bukásra álló diákhoz hasonlította, aki ráadásul ellopja az osztálypénzt, és ahelyett, hogy elszámolna a pénzzel, inkább bosszút áll. A Fidesz is aljas politikai bosszút áll, miután vesztett Dunaújvárosban.

Kálló Gergely zárta a rövid hozzászólásokat, s azt prognosztizálta, hogy ha létrejön a különleges gazdasági övezet, a megye ellenzéki települései biztosan nem kapnak majd az ott termelődő adóbevételből.

A sajtótájékoztatón résztvevő pártvezetők azt ígérték, hogy mindent megtesznek a tervezett gazdasági övezet létrehozása ellen, és 2022-ben, miután győz az ellenzék, helyreállítják az önkormányzatok jogköreit, visszaadják bevételeiket. U. T.

Kifosztás alkotmányos jóváhagyással

A különleges gazdasági övezetek létrehozásával a magyar állam arcul köpi az önkormányzatiságot, mert ez a fogalom nem azt jelenti, hogy a települések alapszinten „elketyegnek” valahogy, hanem az is benne van, hogy helyben mindenhol próbálnak előbbre jutni – fogalmazott lapunknak Karsai Dániel alkotmányjogász, hozzátéve, hogy az állam épp ettől a lehetőségtől foszt meg néhányat közülük ezzel a lépéssel. Karsai készítette az alkotmánybírósági panaszbeadványt, amikor a Samsung gyár adóbevételétől és az ipari területhez kapcsolódó utak és más közterületek egy részétől pont egy éve elsőként megfosztott gödi városvezetés a taláros testülethez fordult. Az önkormányzatok ilyen formában történő kisemmizését azonban az alkotmánybírák összességében rendben lévőnek találták, ami az ügyvéd szerint szomorú, különösen, mert csak általánosságban fogalmazták meg, hogy Göd gazdag város, a kötelező önkormányzati feladatok ellátása nem kerül veszélybe az elvonás miatt.

Az egész eljárást, vagyis a különleges gazdasági övezetek kijelölését a veszélyhelyzetre hivatkozva, és az Alkotmánybíróság határozatát is, egyenesen ijesztőnek tartja az ELTE Jog- és Társadalomelméleti tanszékének vezetője. Fleck Zoltán szerint addig rendben van az elvonás magyarázata, hogy egyedül az élethez és emberi méltósághoz való jogot nem lehet korlátozni, így az önkormányzati vagyont ugyan minden más tulajdonhoz hasonlóan védi az Alaptörvény, de el lehet rendelni a korlátozását. A lépés előtt azonban mérlegelni kell, hogy az nem sért-e egyéb jogokat, s ebben az esetben igenis ez történik. Több szakértő és polgármester is abba kapaszkodott a februári alkotmánybírósági döntés kihirdetésekor, hogy a szöveg szerint a „feladatátadásnak” nevezett elvonás nem lehet akkora, „amely ellehetetleníti az önkormányzat helyi közügyek körébe tartozó feladatainak ellátását”, de a kormány településeket sárba tipró lépéseinek sora azt igazolja, hogy ez mégsem számít. Fleck Zoltán jogász-szociológus már tavaly, a Gödről szóló rendelet megszületésekor is félelemkeltőnek nevezte, hogy működésképtelenné tesznek városokat, s azok nem tudják majd ellátni a feladataikat.

Nem tudni pontosan, hogy Dunaújváros és a környező települések esetében mekkora lenne az idei és a jövő évi elvonás, de Karsai Dániel arra figyelmeztetett, hogy ha egyszer a Rácalmáshoz és Iváncsához tartozó területek tulajdonjoga átkerül a megyei önkormányzathoz, az úgy is marad a veszélyhelyzet után is. Ebből a szempontból szerinte nem változtat a helyzeten, hogy az iparfejlesztés feltételeit a Dunaújvárossal kötött szerződéseik alapozták meg. Mindent összevetve, a jogászok úgy látják, Gödhöz hasonlóan a megyei jogú jobbikos, ellenzéki iparvárosnak sincs sok esélye a Fidesz-kormány fideszes vezetésű megyei önkormányzatával szemben.

Gulyás Erika