Előfizetés

Szabad szemmel: Orbánék lassan kivétózzák Magyarországot az Európai Unióból

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.05.19. 07:11

Egyes sajtóorgánumok szerint a magyar kormány az Izrael melletti kiállással próbálja kompenzálni a Soros György ellen indított antiszemita kampányt.
Yahoo/AFP Magyarország három napon belül kétszer is meghiúsította, hogy az EU állást foglaljon a legújabb közel-keleti viszályban - Szíjjártó Péter a tegnapi vétót azzal indokolta, hogy a nyilatkozattervezet egyoldalú volt Izraellel szemben. A 26-ok ezzel együtt tűzszünetre szólítottak fel, csak nem közös nyilatkozatban, hanem véleményüket a külügyi főmegbízott ismertette. A magyar diplomácia vezetője ugyanakkor kijelentette a tegnapi on-line külügyminiszteri egyeztetés után, hogy az efféle közlemények nem segítenek, főleg amikor ekkora a feszültség. A politikus a párizsi magyar Nagykövetségen adott interjút és kifejtette, hogy a vétó minden tagállam szuverén joga. Továbbá hogy Kína ügyében nem segített, amikor az unió el akarta ítélni Pekinget. Mert semmi értelme 8 nyilatkozat után kiadni egy kilencediket is. Továbbá nem lehet a diplomáciát kizárólag negatív közleményekre és szankciókra építeni, kevesebb elítélő állásfoglalás, kioktatás, beavatkozás több lenne. Az együttműködés viszont újból jelentős befolyáshoz juttatná Brüsszelt. A miniszter szerint a nyugati tagok kettős mércét alkalmaznak a vírus elleni küzdelemben. Úgy értékelte, hogy szó sem volt semmiféle kockázatról, amikor Magyarország engedélyezte az orosz és kínai vakcina alkalmazását, noha egyik sem kapta meg az európai hatóság jóváhagyását. A jelentés megjegyzi, hogy Magyarország változatlanul világcsúcstartó az egymillió lakosra jutó korona halottak számát tekintve. Viszont jól halad a tömeges oltás, részben az orosz és kínai szernek köszönhetően. Szíjjártó megjegyezte: más országok nagy-nagy hibát követnek el, amikor itt geopolitikai vagy ideológiai szempontokat vesznek figyelembe. Tavalyi adriai nyaralása kapcsán kitért arra: nevetséges, hogy korrupcióval vádolják, amiért családjával együtt pár napig az egyik közeli nagyvállalkozó jachtján pihent. Szerinte Magyarországon mindenki tudja, hogy tehetős vállalkozó családból származik.
FAZ Magyarország fenntartás nélkül beállt az izraeli vélemény mögé és a csaknem négyórás külügyminiszteri egyeztetés során megakadályozta a közös állásfoglalás elfogadását. Borell külügyi főmegbízott utána azt mondta: nehezen tudja hová tenni a magyar hozzáállást. A többiek elítélték a Hamasz által kezdeményezett összecsapást, de azt is hangsúlyozták, hogy a válasznak arányosnak kell lennie és összhangban kell állnia a nemzetközi joggal. Merthogy túl sok a civil áldozat, ami elfogadhatatlan. Ezt a nézetet a 26-ok már vasárnap megfogalmazták az uniós nagykövetek, akkor az ENSZ-ben, de a magyar képviselő ott is közbelépett. Azaz Budapest kedden nem először feküdt keresztbe, de már korábban is többször kitáncolt a sorból. Ám nem csupán az Orbán-kormány törekszik jó viszonyra Izraellel, hanem Bulgária, Románia és Csehország is. Velük szemben Luxemburg, Belgium, Írország és Svédország kritikusan viszonyul Netanjahu politikájához. Németország köztes pozícióból közvetíteni igyekszik.
Le Figaro Josep Borrell nem tudta leplezni csalódottságát, miután a magyar vezetés nem fogadta el a többiek véleményét a legújabb izraeli-palesztin ellenségeskedés ügyében. Mint mondta, szerette volna, hogy ha mindenki egyetértését fejezi ki a vitában elhangzottakkal, és ha őszinte akar lenni, akkor nem érti, mi kivetnivaló találtak a magyarok abban.
Süddeutsche Zeitung Brüsszelben sokan gyanítják, hogy Orbán Viktor az izraeli politika igen aktív támogatásával próbálja kompenzálni a Soros elleni antiszemita retorikát. Görögország és Ciprus ugyanakkor azért tart fenn szoros kapcsolatokat Tel Avivval, mert szövetségest keres a térségben Törökországgal szemben. Így viszont nem tud egységes platformra hivatkozni a külügyi főbiztos, amikor kiáll a világ elé a válság kérdésében és ez nem erősíti pozícióját. Ugyanakkor sokat megélt uniós diplomaták elárulták, hogy kb. 6 éve egyre több tagország sorakozik fel Izrael mögött, sőt egyre nagyobb mértékben próbálják meg fedezni Netanjahut. Az izraeli diplomaták meg tudták nyerni Ausztriát, Romániát, Bulgáriát, Csehországot és Lengyelországot is.
FT A vezércikk felszólítja az amerikai elnököt, hogy gyakoroljon nyomást Izraelre, mert annak be kell fejeznie Gáza bombázását. Sőt, fel kell újítani az erőfeszítéseket a viszály békés rendezésére. Mindkét félnek joga van természetesen az önvédelemre, de a tét ennél sokkal nagyobb. Hiszen kudarcot vallottak a próbálkozások a béke megteremtésére, illetve hogy az izraeliek hagyjanak fel a palesztin területek elfoglalásával. Nyilvánvaló volt, hogy emiatt előbb-utóbb konfliktus robban ki. Érthető, hogy a Biden-kormányzat nem akar belebonyolódni az ügybe, mivel Kínára és a belső gondokra összpontosít. Amerika részéről már amúgy is túl sok energiát emésztett fel az utóbbi évtizedekben, hogy Washington kétállami rendezéssel próbálkozott, minden eredmény nélkül. De ha az USA valóban vissza akarja szerezni vezető helyét a világpolitikában, akkor nem nézheti tétlenül, ami a Közel-Keleten történik. Az elnök joggal szorgalmazta, hogy tűzszünetet kell kötni, meg kell kímélni a civilek életét. Elsőnek a Hamasz lőtt, de azért ebben Izraelnek is benne volt a keze. Azon kívül sokkal több a palesztin áldozat, köztük rengeteg asszony és gyerek. Ezért az Egyesült Államoknak gyors fegyvernyugvásra kell rávennie Netanjahut, de le kell állítani a Gázából kiinduló rakétatámadásokat is. Az izraeli elrettentés nem igazolhatja 2 millió palesztin kollektív megbüntetését. Továbbá Washingtonnak afelé kell terelnie szövetségesét, hogy javítson a palesztinok nyomorúságos életkörülményein és tartsa tiszteletben jogaikat. Emellett ne vegye el földjeiket és ne rombolja le otthonaikat. Ugyanakkor hogy erőszak robbant ki a vegyes lakosságú településeken, az hosszú távon fenyegeti a zsidó államot. Merthogy mindkét oldal radikalizálódik, így azért kell kívülről beleszólni a válságba, hogy megmaradjon a béke reménye.
Euractiv Az unió soros elnöki tisztét betöltő Portugália azt közölte, hogy folytatni kívánja Magyarország és Lengyelország ellen a jogállami eljárást, amit idáig az akadályozott, hogy a járvány miatt nem lehetett összehívni az illetékes bizottságot, az Általános Ügyek Tanácsát. Ilyen esetekben nem lehet videokonferenciát tartani, mert különben az érintett kormányok az Európai Bírósághoz fordulhatnak.  A portugál külügyminisztere azt mondta, hogy a jogállam Lisszabon számára súlyponti kérdést jelent az elnökségi programban, hiszen a demokrácia a tagság alapfeltétele.
Die Zeit Egyre nagyobb nyomás nehezedik Orbán Viktorra a fertőzés, az ellenzék összefogása és amiatt, hogy kiközösítik Európából. Csak kérdés, hogy ezek után merre vezeti Magyarországot. Új szövetséget próbál létrehozni a földrészen, de az sem lehetetlen, hogy a végén kilép az EU-ból. Hiszen erősödik a benyomás, hogy rendszere a végéhez közeledik. Főleg amikor ennyi halottat követel a járvány, miközben a miniszterelnöknek jó 10 éve kétharmada van. Ám még India is sokkal jobban áll az áldozatok és az összlakosság számát összevetve. A felmérések azt mutatják, hogy az ellenzék szorongatja a Fideszt és a legvalószínűbb ellenfél, Karácsony fiatalos megjelenése mellett elhalványul az 58 éves Orbán. Emellett azonban tény, hogy nem tudni, mire lesz elegendő az ellentábor egyetlen közös nevezője, hogy ti. véget kell vetni a NER-rendszernek. A másik oldalon a kormánypárt páratlan erőt halmozott fel, amikor magához ragadta a sajtó javának ellenőrzését, nekiment a bíróságoknak, kikezdte a tudomány autonómiáját és a maga javára módosította a választási törvényt. De a sort még bőven lehetne folytatni, nem beszélve az illiberalizmusról. Ugyanakkor ez a hatalmas erőkoncentráció ellenállásba ütközik, úgy hogy már a CDU-CSU is búcsút mondott Orbánnak, noha hosszú éveken át mindig megvédte a Néppártban. De már a legjelentősebb tagország legnagyobb pártjának is sok volt a folyamatos kirohanás Brüsszel ellen. Viszont már csitul az a veszély, hogy a miniszterelnök összefogja az európai jobboldal egy részét. Ezzel párhuzamosan gyengül a magyar-lengyel érdekszövetség is, elsősorban Putyin miatt. Az ellenzék biztosra veszi, hogy eljött a korszakváltás ideje, de a pakliban benne van az is, hogy ismét a Fidesz kerekedik felül és akkor Orbán még inkább ráállítja az országot az orosz-kínai vonalra. Merthogy be akarja betonozni autoriter rendszerét. Ily módon még az is belefér, hogy Magyarország felmondja uniós tagságát.
Politico Az emberi jogok lengyel és holland biztosan közös cikkben sürgeti a Bizottságot, hogy az sürgősen lépjen közbe Magyarországon és Lengyelországban, mert független sajtó nélkül nem lehetséges szabad és tisztességes választásokat tartani. Adam Bodnar és John Morijn rámutat, hogy a Fidesz és a PiS megkaparintotta közmédiát, és agresszívan felvásárolta a kereskedelmi sajtó jelentős részét is. Ennél fogva jóformán teljesen eltűnt a tömegtájékoztatásból a vélemények sokszínűsége, a még megmaradt független szerkesztőségek sorsa hajszálon függ. Ám az EU nem sokat tesz ez ellen. Viszont a két rendszer sikeresen alkalmazza képletet, vagyis finanszírozza a barátait és elhallgattatja az ellenségeit. Igaz ugyanakkor, hogy a Bizottság gyorsan felismerte a veszélyt, csak éppen nem lépett érdemben. Most ugyan ismét próbálkozik, de félő, hogy Budapest és Varsó megfúrja. Viszont járható útnak tűnik, hogy Brüsszel a választások tisztasága érdekében avatkozzon közbe. Hiszen az EBESZ tisztességtelennek minősítette a legutóbbi magyar, illetve lengyel választást is, mert az állami média annyira elfogult volt, hogy a szavazópolgárok nem tudtak objektív döntést hozni. És nagyon úgy néz ki, hogy legközelebb ugyanez lesz mindkét országban. Elég, ha von der Leyen kötelezettszegési eljárást kezdeményez az önálló sajtó védelmében, de gyorsan kell cselekednie. Hiszen a következő Európai Parlament összetétele is azon múlik, szabadok és tisztességesek-e a választások minden tagállamban.
Bloomberg A kelet-európai uniós országok rácáfolnak a kedvezőtlen előrejelzésekre, gazdasági teljesítményük közelít a járvány előtti szinthez. A magyarok és a románok felülmúlták a jóslatokat, de azért az infláció és a munkaerőhiány veszélyezteti a kilábalást. Elemzők arra számítottak, hogy sokkal tovább tart majd a ragály miatt elrendelt korlátozások hatása. Ám az első negyedévi magyar, román és bolgár GDP-adatok éves összehasonlításban a vártnál sokkal jobbnak bizonyultak és jelentősen javultak az elmúlt három hónaphoz képest. Az okok még nem ismeretesek teljes mértékben, szakemberek azonban egyetértenek abban, hogy a kilátások csak egyre jobbak lesznek. Dan Bucsa, az UniCredit londoni részlegétől azt mondja, hogy gyorsul a közép-európai növekedés és így Magyarország, Lengyelország és Románia már az idén eléri a Covid-19 előtti szintet. A fő hajtóerő az építőipar, az idegenforgalom és a szállítás csak lassabban talál magára. Viszont az áremelkedés arra kényszeríti a magyar és cseh jegybankot, hogy emelje a kamatokat. Ezen kívül nincs elég munkáskéz, és ez veszélyeztetheti a megnövekvő kereslet kielégítését.
FAZ A magyar és a lengyel jegybank eddig nem vett tudomást az inflációról, ám most a jelek szerint megijedtek és változtatnak kamatpolitikájukon. Vagyis a fékre lépnek. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke egyenesen emelést lengetett be, amivel meglepte a pénzvilágot. Az ING bombameglepetésként értékelte a bejelentést, aminek nyomán a forint jegyzése tavaly augusztus óta a legmagasabb szintre ugrott. Elemzők abból indulnak ki, hogy az MNB a jövő hónap végén az inflációs előrejelzést is módosítja és utána jön a magasabb alapkamat. A szakma 0,15 százalékos emelést vár. De mivel erős a konjunktúra, amit a kormány a választás közeledtével csak gerjeszt, további növelés sem kizárt.  
Project Syndicate Hogy az amerikai republikánusok változatlanul kitartanak Trump mellett, noha az hazudik a választások ügyében, az azt jelenti, hogy a párt immár nem egyszerűen a saját tagságának játszik – hanem nyílt fenyegetést jelent az alkotmányos rend ellen, hiszen kétségbe vonja a választási rendszer tisztességét. Ezt az amerikai politikai újságírás egyik nagyasszonya írja a portál vezető anyagaként megjelent kommentárban. Elisabeth Drew szerint a mostani időszak alighanem úgy vonul be az amerikai történelembe, mint amikor véglegesen megroppant az elnökválasztás rendje. A Fehér Ház előző gazdája minden bizonyíték nélkül meg tudta győzni a maga igazáról pártja támogatóinak nagyjából háromnegyedét. Ehhez jól jött neki a szélsőjobbos aktivisták, valamint a sajtó egyes részeinek segítsége, de tehetséges demagógként felhasználta szónoki képességeit is. Labdázik az igazsággal. Ha valaki szembeszáll vele a párton belül, az megnézheti magát, még a tisztségét is elvesztheti. Emellett Trump sok pénzt tud szerezni. Szerencsére azonban időnként ostobaságokat csinál és hajlamos a túlzásokra. Liz Cheneyt ugyan félreállította, de ezzel csak még nagyobb potenciális ellenségévé tette. Most azon van, hogy a választói törvény módosításával megnehezítse a demokraták dolgát 2024-ben. Amerika jogállam, de nem működhet együttműködés, bizalom és önkorlátozás nélkül. Nem véletlen, hogy a volt elnök telerakta saját híveivel a Legfelső Bíróságot. Márpedig ha ott bizonyos tagok következetesen rosszhiszeműen jártak el, a jog nem tud védelmet nyújtani. Ezért jelent fenyegetést az alkotmányos demokráciára nézve Trump, és mindaz, amit elszabadított.
Die Welt A német Rheinmetall hadipari konszern azt közölte, miután elnöke Budapesten találkozott Orbán Viktorral, hogy a magyar fél további 140 millió eurós szerződéssel fejelte meg azt a két milliárdos őszi megállapodást, amelynek keretében Magyarország 209, új fejlesztésű „Hiúz páncélost vásárol. A páncélos járműből elsőként a magyar kormány vett és ezt egészíti ki, hogy pótlólagos védelmi felszerelést szerez be hozzá. A rendszer lényege, hogy érzékelők jelzése alapján már akkor megsemmisíti az ellenséges lövedékeket, mielőtt azok elérnék a páncélzatot. Ez megóvja a külső burkolatot, valamint a kezelőszemélyzet életét.

Halálos golyózápor Amerikában - Fegyveresek tüzet nyitottak egy partibuszra

MTI
Publikálás dátuma
2021.05.19. 06:48
Képünk illusztráció.
Fotó: Shutterstock
A kaliforniai autópályarendőrség szerint feltehetőleg nem véletlenszerű bűncselekmény történt. Az esetben ketten meghaltak, egy nőt pedig válságos állapotban szállítottak kórházba.
Legalább két fegyveres nyitott tüzet Kaliforniában kedden egy partibuszra, a golyózáporban ketten meghaltak és öten megsebesültek - közölték a helyi hatóságok. Az East Bay Times tájékoztatása szerint a bulizók éppen egy 21 éves nő születésnapját ünnepelték, amikor az ismeretlen elkövetők egy autóból lőni kezdték a San Franciscóból Oaklandbe visszatérő járművet az autópályán. A hatóságok szerint a tettesek üldözőbe vették az autópályáról letért buszt és városi területen is lövéseket adtak le rá, összesen mintegy hetven lövés dördült el. A kaliforniai autópályarendőrség szerint feltehetőleg nem véletlenszerű bűncselekmény történt. A halálos áldozatok és a sebesültek mindannyian fiatal nők. Az egyik nőt válságos állapotban szállították kórházba. A születésnapját ünneplő nő a lábán kapott sebet.

Meghalt két thaiföldi munkás, amikor a Hamász Izrael déli részét bombázta

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.18. 21:19

Fotó: SAID KHATIB / AFP
További nyolc ember sérült meg, egyiküket súlyos állapotban vitték kórházba.
Életét veszítette két thaiföldi munkás, amikor a Hamász kedd délután rakéta- és aknavető tűzzel bombázta a gázai határ menti településeket és Izrael déli részét

- jelentette a The Times of Israel.

A lap szerint a két áldozat egy csomagolóüzemet ért találat közben halt meg a határhoz közel. A helyi mentőszolgálat közlése szerint az áldozatok a harmincas éveikben jártak. A történtek során nyolc ember sérült meg, közülük egy ember súlyosan. Helyi kormányzati tisztségviselők szerint a külföldi állampolgárok egy olyan területen dolgoztak, ahol nem voltak megfelelő óvóhelyek. A hadsereg korlátozásai miatt jelenleg csak azok a vállalkozások működhetnek, ha készenlétben van egy olyan létesítmény, ahová bemenekülhetnek a rakétatámadások elől.  
A Hamász rakétái az éjszakai égen.
Fotó: MAHMUD HAMS / AFP
A konfliktus kiéleződése óta 12 ember veszítette életét Izrael területén, köztük három külföldi munkás.   Mint lapunk is megírta, kedden is folytatódott a kölcsönös bombázás a Gázát uraló Hamász terrorszervezet és az Izraeli Védelmi Erők (IDF) között, annak ellenére, hogy hétfő este Joe Biden amerikai elnök is tűzszünetet sürgetett a kilenc napja tartó háborúban.