A 2020. januárjától fokozatosan bevezetett új szakképzési törvényt szabályozási pontatlanságok, hiányosságok miatt kell módosítani. Az erről szóló javaslatot a múlt héten nyújtotta be a parlamentnek Palkovics László innovációs miniszter, s hamarosan az Országgyűlés Kulturális bizottsága tárgyalhatja. A 35 oldalas dokumentum szinte csak "jogtechnikai pontosításokból" áll.
Az egyik ilyen pontosítással például visszateszik a törvénybe azt a részt, amellyel a halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő tanulók ingyenes oktatását biztosítják. Noha ezt korábban is törvényi szinten szabályozták, az új szakképzési törvényből valamiért kimaradt, később csak rendeleti szinten biztosították ezt a lehetőséget. A törvényben az értelmező rendelkezések is hiányosak, és csak most, másfél évvel később került sor arra, hogy például a szakképzési tankönyv definícióját pontosítsák. Emellett a szakképző intézmények szakmai programjához szükséges programtervek sem lesznek már kötelezőek, csak "ajánlottak".
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) szakképzésért felelős alelnöke, Gosztonyi Gábor szerint ez utóbbi nem is lenne baj, viszont a korábbi "kötelezőséggel" már megint feleslegesen terhelték le az iskolákat. Szerinte ez annak is a beismerése, hogy a szakképzési tanterveket felváltó, kapkodva összeállított programtervek hibáit nem akarják egyenként kijavítani, egyszerűbb a kötelező jelleg megszüntetésével elfedni a hiányosságokat, hibákat.
- Az új szakképzési törvényt érdemi előkészítés nélkül, rohamtempóban kezdték el bevezetni tavaly, a mostani törvényjavaslattal a saját maguk okozta káoszt próbálják korrigálni - fogalmazott Gosztonyi Gábor. Abban bízik, most már jobb irányba próbálják finomhangolni a rendszert. Egy pozitív változás például, hogy az iskolai felnőttképzésben tanulók is jogosultak lesznek diákigazolványra, életkortól függetlenül. A duális képzés rendszerét pedig az erősítheti, hogy azok a cégek, akik vállalják a diákok gyakorlati felkészítését, havi 250 ezer forintos adókedvezményt kaphatnak tanulónként.
Gosztonyi Gábor szerint a kormány ezzel próbálja vonzóbbá tenni a duális képzést a cégek számára, ami folyamatosan veszített vonzerejéből, különösen a koronavírus-járvány berobbanása után. Még januárban írtunk arról, hogy a külsős gyakorlati helyeken tanulószerződéssel rendelkező diákok száma egy év alatt jelentősen lecsökkent: míg 2019 decemberében mintegy 50,3 ezer tanulószerződést tartottak számon, 2020 decemberében 37,5 ezret. A csökkenő tendencia nem állt meg, jelenleg 36,1 ezer a hatályos tanulószerződések száma.
A PSZ alelnöke ugyanakkor attól tart, az adókedvezmény sem fogja megoldani a problémát. Egyrészt az csak a nagyobb cégeknek jelenthet segítséget, ahol egyszerre több diákot is tudnának tanulószerződéssel foglalkoztatni. Másrészt az iskolákban továbbra sincsenek belső szakmai kontakt órák, lényegében azt is a cégektől várják el, hogy a gyakorlati vizsgákra felkészítsék a diákokat. Gosztonyi Gábor szerint az elmúlt években sok cégnél rájöttek, hogy ezt a feltételt nem tudják teljesíteni.
