– Halottnak a csók – kommentálta Stikel János, a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége elnöke, hogy júniusban kompenzációként 0,6 százalékos emelést kapnak a nyugdíjasok. – A hazai átlagnyugdíj hivatalosan 148 450 forint, vagyis szűk 900 forintot jelent a kompenzáció havonta.
A 17 ezer minimálnyugdíjat kapó idősnek havi 171 forint plusszal kell most beérnie. A másik véglet az: kilenc embernek 12 ezres emelést jelent a 0,6 százalékos kompenzáció.
Áprilisban jelentette be a kormány – és most meg is jelent a Magyar Közlönyben –, hogy a korábbi évektől eltérően az idén nem novemberben, hanem már a nyár elején kompenzálja a nyugdíjakat. Mivel az infláció a tervezett 3 helyett jelenleg 3,6 százalék, a szépkorúak januárig visszamenőleg az év eleji 3 százalékos emelést kiegészítendő, 0,6 százalékos pluszt kapnak. A 2,5 millió nyugdíjas összesen 26 milliárd forinthoz jut.
A nyugdíjasok a néhány száz forintos januárig visszamenőleg érvényes, júniusban kifizetendő kiegészítéssel nem jutnak messzire, egységes a véleményük, hogy a tényleges drágulás számukra követhetetlenül magas és gyors. Az elmúlt egy évben az étolaj ára több mint 21 százalékkal emelkedett, a friss hazai és déli gyümölcsök 12 százalék fölött drágultak, a liszt 8,2 százalékkal, a cukor 7,6 százalékkal kerül többe, mint tavaly márciusban. Ráadásul – szakítva az utóbbi években látott tendenciával – ebben az időszakban a tartós fogyasztási cikkek is drágultak. Ezekre az adatokra Hegyesiné Orsós Éva hívta fel a figyelmet, amikor a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) véleményét kértük a kompenzációról.
A szövetség egyik tagszervezetét vezető időspolitikus emlékeztetett rá, a nyugdíjas szervezetek már tavaly is kezdeményezték, hogy a kormány ne novemberben, hanem már év közben fizesse ki a vártnál magasabb inflációnak megfelelő nyugdíjkülönbözetet a 2,5 millió ellátottnak, de akkor választ sem kaptak a felvetésükre. Az évközi emelés tehát szükséges, de nem elégséges ahhoz, hogy legalább a tényleges inflációt kövessék a nyugdíjak, ha már a bérek emelkedésével is számoló vegyes indexálás visszaállításáról még beszélni sem hajlandó az Orbán-kormány – emlékeztetett a Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetsége elnöke, aki biztos benne, hogy éves szinten 4 százalék fölé kerül a drágulás mértéke, így novemberben újabb kiegészítésre kényszerülhet a kormány.
Így látja Némethné Jankovics Györgyi is, aki lapunknak kiemelte, még népszavazást is kezdeményeztek tavaly, hogy vezessék be a negyedéves helyzetértékeléseket, s év közben automatikusan meg lehessen adni a nyugdíjasoknak az inflációkövető kiegészítést, de hiába. A Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYOSZ) elnöke ezért üdvözli a most bejelentett minimális emelést, de kifogásolja, hogy a járványhelyzetben is a két évvel ezelőtti összetételű nyugdíjas fogyasztói kosár alapján számol a kormány, pedig az idősek vásárlási szokásai kényszerűen megváltoztak az utóbbi hónapokban. Mindkét idősszervezeti vezető biztos benne, hogy a kormány váratlan év közi emelésében már szerepet játszik a közelgő kampány, ahogy a novemberi pluszpénzekkel sem fukarkodik majd kabinet, a nyugdíjrendszer szükséges, érdemi változtatásairól azonban továbbra sem tárgyalnak a jobboldali politikusok.
Stikel János, a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége elnöke szerint kommunikációs szempontból jól hangzik, hogy plusz 25 milliárd jut a nyugdíjasoknak, csak éppen ez átlagosan 10 ezer forintot jelent személyenként egy évre. Somogyban a nyugdíjasok cirka 60 százaléka 90-100 ezer forint nyugdíjat kap, vagyis esetükben 550-650 forint lesz az emelés, a megye szépkorúinak ötöde, akiknek járandósága még a 90 ezret sem éri el, még ennél is kevesebbet kap majd.
– Ez a mostani áraknál két fej salátát, másfél kiló almát vagy 20 deka epret jelent – jegyezte meg Stikel János. – Az a baj, hogy az inflációkövető nyugdíjemeléssel a nyugdíjak vásárlóértéke folyamatosan csökken, hiszen az inflációba rengeteg olyan dolgot is beleszámolnak, ami nem érinti az időseket. Az élelmiszerek, a gyógyszerek ára viszont bőven inflációt meghaladóan emelkedett. Gulyás Erika, Vas András
„Csak semmi primőr”
Nekem havonta 564 forintot jelent a mostani kompenzáció – mondja Kopácsi Józsefné, aki 40 év munka után, 2013-ban ment nyugdíjba 76 ezer forinttal, s jelenleg 94 ezret visz ki neki minden hónapban a postás. A 65 éves asszony az egyik háromemeletes honvédségi házban él párjával Nagyatádon, a lakás tiszta, de szegényes: több, mint 40 esztendős bútorok, a falakra, nyílászárókra is ráférne a festés, de ennyi pénzből erre nem futja. – A rezsi 36 ezer, a gyógyszer 20 ezer – sorolja az asszony, aki anno egy falusikifőzdében dolgozott eladóként, majd 28 évet húzott le a helyi kórház mosodájában. – Kiszámolhatja, mennyi marad ételre, ruhára, szórakozásra.
Hús nem is kerül az asztalukra, jellemzően egyszerű főzeléket esznek – persze „semmi primőr” – és krumplit, hetente egyszer-kétszer megengednek maguknak 20 deka felvágottat, illetve, ha a gyerekek közül valaki hazajön az ünnepekre – a hatból hárman Németországban élnek –, akkor azért kerül rántott hús és húsleves is. Sőt, a koronavírusoltás után még kétezer forintért vitamint is vett magának.
– Hogy valamennyire meg tudjunk élni, eljárok takarítani öt helyre – folytatta Kopácsi Józsefné. – De így is nagyon nehéz, új ruhát nem is emlékszem, mikor vettem, a piacnál a turkálóban szoktam keresni valamit, ha éppen kell. Az évek alatt megtanultam lemondani mindenről, így most már nem zavar, ha valamire nem jut pénz. A normális megélhetéshez szerintem legalább havi 150 ezer forint kellene, ha pedig félre is akarnék tenni, hogy egy váratlan kiadás ne döntsön be mindent, akkor 200 ezer. Maga szerint akkor mennyit számít az az 565 forint, amit kompenzációnak kapok?
Tavaly ilyenkor 113 ezer 165 Ft volt a nyugdíja a 76 éves debreceni Veres Andrásnénak, ez az összeg most 117 ezer 920 Ft-ra emelkedett. Ebben már benne van a férje után kapott özvegyi nyugdíj is. Ha csak a saját jogon járó öregségi nyugdíjat kapná, úgy havonta alig 58 900 forintból kellene megélnie – vagyis számára a kompenzáció 353 forintot jelent majd.
– Több, mint harminc évnyi munka után lettem rokkantnyugdíjas, addig varrónőként dolgoztam a Debreceni Ruhagyárban – mondja az egyedül élő özvegyasszony. A rezsi eleve elviszi a nyugdíj jó részét, ami marad, abból nemigen futja többre az alapvető élelmiszereknél. Csakhogy ezek ára az utóbbi hónapokban olyan drasztikusan megemelkedett, hogy nemhogy a kompenzációt, de voltaképpen a nyugdíjemelést sem érezte meg. A ház körül van egy kis kert, ahol korábban még meg tudott termelni magának ezt azt, de ahogy idősödik, ezzel is egyre kevesebbet tud foglalkozni. Hogy nyaralni, vagy fürdőbe, esetleg kirándulni mehetne, az eszébe sem jut, hiszen annak költségét ez a nyugdíj nem fedezi.
– Minden csütörtökön átnézem a reklámújságokat, a boltok kínálatát, és odamegyek, ahol a legolcsóbb árut találom – ezt már egy mezőkövesdi asszony mondja, akinek szintén alig néhány ezer forinttal emelkedett meg év elején az alig több, mint 90 ezer forintos nyugdíja, s most kevesebb, mint 600 forintra számíthat majd. Szavai szerint a 350 forintos kenyér, a 250 forintos tej és az egyre dráguló étolaj árak mellett mind kevésbé tud gyümölcsöt, vagy húst venni, be kell érnie a kifőzött tésztákkal, grízzel, lekvárral a tetején. Úgy számolta, hogy ahhoz minimum tízezer forinttal kellett volna emelkednie a nyugdíjának, hogy csak az elmúlt évi drágulást valahogy fedezni tudja, de ennek alig harmadát kapta csak a legutóbbi emeléskor. Doros Judit, Vas András
