Előfizetés

Magyarország ugyan kiáll Izrael mellett, de azért ajándékoz pár lélegeztetőgépet Palesztinának

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.20. 10:34
Képünk illusztráció
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Magyarország három napon belül kétszer is meghiúsította, hogy az EU állást foglaljon a legújabb közel-keleti viszályban.
A magyar kormány lélegeztetőgépek tulajdonjogának ingyenes átruházásáról döntött a palesztin Szent Család Kórház és a Betlehemi Arab Rehabilitációért Társaság (Bethlehem Arab Society for Rehabilitation) számára – vette észre a legfrissebb Magyar Közlönyben a 24.hu. A kormányhatározat értelmében Szijjártó Péterkülgazdasági és külügyminiszter és Pintér Sándor belügyminiszter a felelős azért, hogy az átadás-átvételt megvalósítsák egy hónapon belül. Utóbbinak előtte intézkednie kell „az állami vagyonelemek tulajdonosi joggyakorlója, az Országos Kórházi Főigazgatóság felé”. Amint arról a Népszava a Yahoo-ra és az AFP hírügynökségre hivatkozva szerdán beszámolt, Magyarország három napon belül kétszer is meghiúsította, hogy az EU állást foglaljon a legújabb közel-keleti viszályban - Szijjártó Péter a keddi vétót azzal indokolta, hogy a nyilatkozattervezet egyoldalú volt Izraellel szemben. A 26-ok ezzel együtt tűzszünetre szólítottak fel, csak nem közös nyilatkozatban, hanem véleményüket a külügyi főmegbízott ismertette. A magyar diplomácia vezetője ugyanakkor kijelentette a tegnapi on-line külügyminiszteri egyeztetés után, hogy szerinte az efféle közlemények nem segítenek, főleg amikor ekkora a feszültség. A legfrissebb adatok szerint azonban a rakétatámadásokban, légicsapásokban a határvonal gázai oldalán eddig 227-en vesztették életüket, miközben Izraelben egy tucatnyian haltak meg. Ugyanakkor lapunk is megírta nemrég, hogy idén februári adatok szerint mintegy 8 milliárd forint értékben ajándékoztunk lélegeztetőgépeket a baráti országoknak.

A nagyváradi kultúrán spórolna a sikerpolitikus

Gál Mária
Publikálás dátuma
2021.05.20. 10:00

Lecsap az „ingyenélőkre” a Bihar megyei tanácselnök, aki nem csak a magyar, hanem a román kultúrát is tehernek tekinti. A magyarokkal viszont külön elszámolnivalója is van.
 Veszélyben a nagyváradi magyar színház önállósága, a Bihar megyei tanács elnöke, Ilie Bolojan összevonni készül a város magyar és román színházait, adta hírül nemrég az MTI és a magyar média. Ám ennél összetettebb a kép. A jelenleg, az RMDSZ-el azonos koalícióban kormányzó, a miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) sikerpolitikusa múlt év végén hirdetett hadjáratot a város és a megye kulturális intézményei ellen, a napirenden lévő színházösszevonás ennek csak az egyik epizódja. Tavaly decemberben a Bolojan vezette megyei tanács a Várad és a román Familia kulturális folyóiratokkal kezdte a spórolást – a megkarcsúsított megyei könyvtárhoz rendelte a két neves folyóiratot, felére csökkentett szerkesztőségi gárdával. Az intézkedés döbbenetet váltott ki román kulturális körökben is, hiszen a Familiában közölte első versét a románok Petőfije, Mihai Eminescu is. Miután ezt akadálytalanul megtehette, áprilisban állt elő az immár nagyobb vihart kavaró ötlettel – a magyar Szigligeti Színház, a román Maria Királynő Színház, valamint a Filharmónia összevonásával egy jóval kisebb létszámmal működő közös intézménybe, ahol egyetlen adminisztrációs osztály bonyolítaná a gazdasági ügyek intézését, meghatározatlan idejű szerződéseket csak a vezető színészekkel kötnének, a többieket csak egy évre szerződtetnék. A tervezetről e hónap végén dönt a megyei tanács, amelyben Bolojannak kényelmes többsége van. A döntés hátteréről Székely Ervint, az RMDSZ volt parlamenti képviselőjét, a Bukaresti Rádió magyar adásának szerkesztőjét kérdeztük. Székely szerint a megyei tanácselnök „folyamatosan jelen akar lenni a közéletben. Szorgosan munkálja azt az énképét, hogy benne megvan a tudás és a bátorság is, hogy felforgassa az avítt intézményrendszert, megszabaduljon az „ingyenélőktől”, lecsapjon a közpénzek elherdálóira. Ezen túlmenően pénzre van szüksége nagyívű beruházásaihoz (a Váradot az építendő autópályával összekötő gyorsforgalmi út, belényesi, nagyszalontai elkerülő utak stb.)”. A volt politikus –újságíró úgy véli, a magyar intézmények önállósága elleni fellépés nem a magyar közösségnek, hanem az RMDSZ-nek szól. „Bolojannak ugyanis van egy régi disputája a helyi RMDSZ-el. Még – a jelenleg börtönbüntetését töltő korábbi RMDSZ és megyei tanácselnök - Kiss Sándor idejében az RMDSZ felrúgta szóbeli megállapodását Bolojannal és a Szociáldemokrata Párttal kötött helyi szinten paktumot. Ez akkor a mostani megyevezetőnek nagyon fájt és nem bocsátotta meg az RMDSZ-nek. A feszültség az RMDSZ megyei elnökváltása utánra is átöröklődött. Ezzel magyarázható, hogy Bolojan a teljesen súlytalan (és újabban a Fidesz által is magára hagyott) Tőkés László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Néppártból választott „magyarügyi tanácsadót”. Neki nem a magyarokkal, mint nemzetiséggel, hanem az RMDSZ-el van baja”. Hogy miként teheti ezt meg akkor, amikor az RMDSZ az ő pártjával együtt kormányoz országos szinten? Székely hangsúlyozta: „A PNL-nek tulajdonképpen Bolojan az egyetlen sikerpolitikusa. Váradot, mint a jó városvezetés iskolapéldáját tartják számon (Bolojan polgármesterként rengeteget ölt a kommunikációba), de viszonya a pártvezetéssel korántsem felhőtlen. Nem értett egyet az USR-vel és az RMDSZ-el való koalícióval sem. Tavaly ősszel az is felvetődött, hogy indul a pártelnökségért, de aztán ettől elállt, cserébe támogatást kért az ötleteihez. Épp ezért, neki érdeke olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a pártvezetésnek ki kell állnia mellette”. A döntés ellen eredetileg kedd estére hirdettek román-magyar közös tiltakozást Nagyváradon, de az eső miatt szerda estére halasztódott. A tiltakozó petíciót több mint 4 ezren írták alá. Székely azonban úgy véli, csodára nem lehet számítani. Mivel több erdélyi városban működik harmonikusan és sikeresen közös intézményként a román és a magyar színház, felmerült az is, hogy akkor miért a pánik Nagyváradon? Simon Judit, az Új Várad kulturális újságírója szerint különböző helyzetek vannak, mert a fenntartó tekintetében is nagyok a különbségek. „Ilie Bolojan, a jelenlegi, nagy többséggel megválasztott elnök, Nagyvárad volt polgármestere a számok embere, és köze nincs semmihez, ami kultúra. A pénzt nézi, nem az értékeket. Tavaly decemberben egy mozdulattal szüntette meg a Várad és a Familia kulturális folyóiratok jogi státuszát, most úgy véli, hogy kevesebb pénzbe kerülne, ha a három kulturális intézményt összevonná egy megaintézménybe. Megtehette, mert Bihar megyében a megyei tanács finanszírozza a kulturális intézményeket. A váradi helyzetet ezért is nem lehet összehasonlítani a marosvásárhelyivel, ugyanis ott Nemzeti Színházról, azaz a minisztériumhoz tartozó intézményről van szó, magyar vezérigazgatóval. Szatmáron is más a helyzet. Ott is szerettek volna különálló magyar színházat, ami valamiért nem sikerült. Ellenben a szatmári megyei és városi önkormányzat élére is magyar embert választottak, ott nem kell attól tartani, hogy hátrányos helyzetbe kerül a magyar társulat”, emlékeztetett a nagyváradi újságíró. Simon úgy véli, „a színházak és a filharmónia jogi személyiségének a megszüntetése, gyakorlatilag a három intézmény megszűnését jelenti. Amennyiben a PNL-s többségű megyei tanács megszavazza pártársuk elképzelését, Nagyváradon nem lesz sem színház, sem filharmónia”. Hozzátette, az intézkedés első látásra a kulturális intézmények bedarálásáról szól, nemzetiségtől függetlenül. Ez igaz is, de a megyei tanács elnöke néhányszor kijelentette, hogy a megyében a nemzetiségi arány 25 – 75 százalék, a kultúra finanszírozása, az intézmények száma is ezt az arány kellene tükrözze. Félő, hogy a megaintézmény e szerint működne. „Létrehozni egy magyar intézményt, nem gyerekjáték, ezt megszűntetni egy tollvonással igazságtalanság. Ráadásul a Szigligeti színháznak a pályázatok nyomán tetemes bevétele van, nyereségesen működik. Hogy mi lesz? Nem tudom, de reménykedem, hogy megmaradnak az intézmények”.

Csaknem 165 millió a koronavírus-fertőzöttek száma a világban

MTI
Publikálás dátuma
2021.05.20. 08:43

Fotó: ARUN SANKAR / AFP
A Covid-19 eddig 192 országban és régióban több mint 3,4 millió halálos áldozatot követelt.
A világon összesen 164 913 259 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 3 417 961 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint csütörtök reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 164 234 081 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 3 404 391 volt. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 33 026 290 fertőzött volt eddig a napig, és 587 867-en haltak meg. Indiában 25 496 330 fertőzöttet és 283 248 halálos áldozatot jegyeztek fel. Brazíliában 15 812 055 fertőzöttről és 441 691 halálos áldozatról tudni. Franciaországban 5 978 650 fertőzöttet és 108 342 halálos áldozatot regisztráltak. Törökországban 5 151 038 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 45 419. Oroszországban 4 908 794-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 115 003-ra emelkedett. Az Egyesült Királyságban 4 468 366 a fertőzöttek száma, és 127 956-an haltak meg a betegségben. Olaszországban 4 172 525 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 124 646. Németországban 3 627 777 a fertőzöttek száma, 86 908 a halottaké. Spanyolországban 3 625 928 fertőzöttet és 79 568 halálos áldozatot regisztráltak. Argentínában 3 411 160 a fertőzöttek és 72 265 a halottak száma. Lengyelországban 2 886 924 fertőzöttet és 72 250 halálesetet tartanak nyilván. (Képünkön oltásra várakozók láthatók az indiai Csennai városban)