Előfizetés

Megkezdődött a Boriszov-rezsim revíziója

Miklós Gábor írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2021.05.21. 08:00

Fotó: AFP / Anadolu Agency
Csontvázak hullanak ki a hivatali szekrényekből, ha új gazda költözik a kormánypalotába? Bulgáriában ez történik, miután pár napja munkához látott az elnöki hivatalnok kormány.
Rumen Radev államfő Sztefan Janev nyugalmazott dandártábornokot, korábbi katonai tanácsadóját nevezte ki miniszterelnöknek. Az egykori tüzértiszt, aki Washingtonban is folytatott törzskari tanulmányokat, már egy korábbi hivatalnok kormányban is részt vett – akkor védelmi miniszterként. Ez a mostani megbízatás különbözik a korábbitól, s egyáltalában minden megelőző példától. Bulgáriában mély politikai válság van, amelyet nem oldott meg az április választás. Azt ugyanis egyetlen párt, vagy természetes koalíció nem tudta megnyerni, de az addig kormányzó jobboldali GERB-párt (Polgárok az Európai Bulgáriáért) elveszítette. Ugyan Bojko Boriszov addigi miniszterelnök pártja szerezte a legtöbb mandátumot, de egy párt sem volt hajlandó szövetségre lépni vele. Sem a régi ellenzék, sem az új proteszt-pártok. Mivel három kormányalakítási kísérlet volt sikertelen az elnök feloszlatta a parlamentet, kitűzte július 11-re az új választást és technokrata kormány nevezett ki szakemberekből és volt (bal és jobboldali) politikusokból. Ennek kell vinnie az ügyeket és megszerveznie a választást. A Janev-kormány ezt láthatóan nem mechanikusan értelmezi. Először is a kurta életű nemzetgyűlés megváltoztatta a választási törvényt, s július 11-én már ennek az előírásait kell követni. Ez megkönnyíti a külföldön élő bolgárok szavazását, szavazógépek alkalmazását teszi lehetővé, s biztosítékokat alkalmaz a választási csalások, a szavazatvásárlás ellen. A feloszlatott parlament létrehozott egy különbizottságot, ahol a Boriszov-rezsim gyanús ügyeit vizsgálták. A bizottság 22 ügyben hívta fel vizsgálatra az ügyészséget. A bizottság visszaéléseket tárt fel az EU-s pénzek elosztásánál, korrupciós ügyeket észlelt a belügyminisztériumban, a védelmi tárcánál, az állami mezőgazdasági alapnál, az államkincstárnál és másutt. A bizottság továbbította az ügyészségnek azt az oknyomozó újságírók által feltárt anyagot, amely a Török áramlat földgázvezetékkel kapcsolatban tárt fel visszásságokat. A parlamenti bizottság kezdeményezésére a gazdasági minisztérium azonnali vizsgálatot kezdett az állami tulajdonú Bolgár Fejlesztési Banknál (BBR). Ezt a pénzintézetet a kis és közepes vállalkozások támogatására, kedvezményes hitelezésére hozták létre. Kiderült, hogy a bank nyolc – bolgár méretekben – nagyvállalatot hitelezett szokatlanul nagy összegekkel. Ezeket a cégeket, illetve tulajdonosaikat GERB-közelieknek tartanak. A négy legtöbb pénzhez jutó cég közvetve Deljan Peevszki érdekkörébe tartozik, az oligarcha megbízottjai szerepelnek tulajdonosként. Peevszki multimilliárdos nagyvállalkozó, médiamágnás, aki hosszabb ideje szerepet játszik a bolgár politikában. Mostanáig a török-muzulmán DPSZ (Mozgalom a jogokért és szabadságért) parlamenti képviselője is volt. A párt minden eddigi koalíció számára létfontosságú politikai segéderő volt. Peevszki médiája kiszolgálta Boriszov igényeit. A bank tagadja, hogy Peevszki cégeinek adta volna a kedvezményes hiteleket. A parlamenti vizsgálat alatt több olyan állítás elhangzott, amelyek arra utaltak, hogy létezett egy, a kormányfő által működtetett „párhuzamos hatalom”, amelynek képviselői zsarolták, befolyásolták és megfélemlítették az üzleti szférát, rendszeres harácsot követeltek a vállalkozóktól. A tavalyi tiltakozási hullám idején a rendőrség gyakran brutális módon lépett fel a kormány lemondását követelő tüntetők ellen. Most erre hivatkozva a belügyminiszter menesztette a tárca legmagasabb rendőri beosztású vezetőjét, Ivajlo Ivanov főtitkárt, aki nem volt hajlandó kivizsgálni a tavaly szeptember 2-án történt brutális rendőri akciókat. (Egy újságírót a rendőrök félholtra vertek, majd lefogták. Utólag ennek a nyomait próbálták eltüntetni, s az eljárás ellen tiltakozó férfi ellen a adóhivatali vizsgálatot kezdeményezett az Ivanov által irányított BM, s azt firtatta, tagja a Bolgár Újságíró Szövetségnek.) Nem csak a BM, de a titkosszolgálatok is Boriszov függésében működtek. Amikor világossá lett, hogy az eddigi rendszer nem folytatódik, a belső elhárítás és a külföldi hírszerzés főnöke is hosszú fizetés nélküli szabadságot vet ki. Janev most visszarendelte őket, a sajtó szerint a két vezető nem is reagált a kormányfő utasítására. Bojko Raskov a hivatalnok kormány belügyminisztere azt mondta az egyik magántévében: a bolgár választó változásokat akar és ezt meg is kapja. A változás nem lehetséges másként, mint a vezető pozíciókat betöltő személyek leváltásával.” A helyi elemzők szerint Radev elnök maga demonstrálta az ellenzék helyett azt, hogy felszámolható az állam maffiaszerű működése. Azt is feltételezik, hogy a júliusi választáson kormányalkotó többséghez juthatnak a változás erői, s elkezdődhet az igazi reform.

Vilmos herceg szerint a BBC hazugságokkal vette rá Diana hercegnőt a híres interjúra

MTI
Publikálás dátuma
2021.05.21. 07:35

Fotó: JOEL ROBINE / AFP
A csütörtök este közzétett 127 oldalas vizsgálati jelentés súlyosan elmarasztalja a BBC akkori vezetését és az interjút készítő egykori sztárriportert, Martin Bashirt.
Vilmos herceg szerint a BBC brit közszolgálati televízió hazugságokkal és hamis állításokkal vette rá néhai édesanyját, Diana hercegnőt a világszerte hatalmas feltűnést keltő, negyedszázaddal ezelőtt készült interjúra. Vilmos nyilatkozatának közvetlen előzményeként befejeződött az a vizsgálat, amely azt volt hivatva feltárni, hogy milyen körülmények között jött létre az 1995-ben sugárzott interjú. A műsorban Diana nyíltan megkérdőjelezte az akkor tőle már külön élő férje, Károly trónörökös alkalmasságát a királyi tisztséggel járó feszültségek elviselésére. Tudatta a közvéleménnyel azt is, hogy tudomása volt Károly herceg házasságtörő kapcsolatáról. Híressé vált, keserű mosollyal odavetett mondata – „kicsit zsúfolt ez a házasság, hiszen hárman vagyunk benne” – azóta is szállóige a brit sajtóban. A hercegnő – aki két évvel az interjú után egy párizsi autószerencsétlenségben életét vesztette – Károly ifjúkori barátnőjére, Camilla Parker Bowles-ra utalt. Azóta köztudomásúvá vált, hogy ez a kapcsolat fennmaradt Károly és Diana házasságkötése után is. A trónörökös 2005 áprilisában feleségül is vette kedvesét, aki azóta a Cornwall hercegnője címet viseli. A csütörtök este közzétett 127 oldalas vizsgálati jelentés súlyosan elmarasztalja a BBC akkori vezetését és az interjút készítő egykori sztárriportert, Martin Bashirt.
A jelentés megállapítja, hogy – jóllehet, Diana valószínűleg Bashir megtévesztő manőverei nélkül is ráállt volna az interjúra – a BBC-riporter csalárd módon nyerte meg Charles Spencert, a hercegnő öccsét az interjú előkészítésének.

A vizsgálat előzményeként Spencer gróf tavaly bejelentette: bizonyítékokat talált arra, hogy a riporter annak idején megtévesztéssel vette rá a hercegnőt az interjúra. Charles Spencer elmondta, hogy Martin Bashir hamisított bankszámlákat mutatott neki, amelyek arra vallottak – mint kiderült, valótlanul –, hogy az udvar két magas rangú tisztviselője a brit titkosszolgálatoknak szolgáltatott ki bennfentes információkat Dianáról, fizetség fejében. Spencer szerint Bashir a vele tartott egyik találkozón emellett számos hamis, lejárató állítást is megfogalmazott a királyi család magas rangú tagjairól, így próbálva elnyerni bizalmát és elérni az interjú megszervezését Dianával. A BBC-riporter állításai között szerepelt Spencer szerint, hogy Diana magánlevelezését udvari illetékesek felbontják, a hercegnő kocsijának mozgását nyomon követik, telefonját lehallgatják. A BBC tavaly novemberben, a műsor sugárzásának 25. évfordulóján bejelentette: feltárja az igazságot arról, hogy miként jött létre a híres-hírhedt interjú Dianával. A médiatársaság ennek érdekében független vizsgálatot kezdeményezett, és ennek vezetésére Lord John Dysont, az angol-walesi fellebbviteli bíróság volt elnökét, a brit legfelsőbb bíróság nyugalmazott bíráját kérte fel.
A Dyson-bizottság vizsgálati jelentése gyakorlatilag szóról szóra megerősítette a néhai hercegnő öccse által megfogalmazott vádak többségét.

Vilmos cambridge-i herceg – Károly trónörökös és Diana elsőszülött fia, az Egyesült Királyság majdani uralkodója – péntek hajnalban nyilvánosságra hozott videónyilatkozatában kiemelte: rendkívül aggályosak a jelentés azon megállapításai, amelyek szerint a BBC alkalmazottai hazugságokkal és hamisított dokumentumokkal érték el, hogy édesanyja interjút adjon a társaságnak.
– A BBC munkatársai mindemellett förtelmes és hamis állításokat fogalmaztak meg a királyi család tagjairól is, ezzel paranoiának adtak tápot és rájátszottak Diana hercegnő félelmeire

– fogalmaz nyilatkozatában Cambridge hercege.

Vilmos hozzátette, hogy a BBC „szánalmasan inkompetens módon” vizsgálta ki annak idején a programmal kapcsolatos kifogásokat és aggályokat, és saját belső vizsgálata elől is elhallgatta, amit az ügyről már akkor tudott. A herceg kijelentette: nézete szerint az tény, hogy az interjút csalárd módon szervezték meg, jelentősen befolyásolta azt is, hogy Diana miket mondott a műsorban. Vilmos szerint az interjú komoly mértékben tovább rontotta a szülei közötti viszonyt, és azóta is számtalan embernek okozott fájdalmat. A herceg úgy fogalmazott: leírhatatlan szomorúság forrása az a tudat, hogy a BBC által elkövetett hibák jelentősen hozzájárultak édesanyja félelmeihez, paranoiájához és elszigeteltségéhez életének utolsó éveiben. Vilmos hangsúlyozta, hogy mindez még az ő emlékezetében is él. 
– A legnagyobb szomorúsággal azonban az tölt el, hogy ha a BBC megfelelő módon kivizsgálta volna a már 1995-ben felmerült kifogásokat és aggályokat, akkor édesanyám is megtudhatta volna, hogy megtévesztették. Így azonban nemcsak egy csalárd riporter hagyta őt cserben, hanem a BBC vezetői is, akik inkább szemet hunytak, ahelyett, hogy maguk is kemény kérdéseket tettek volna fel

– mondta Vilmos herceg.

Hozzátette: meggyőződése szerint a programnak semmi létjogosultsága nem volt, és soha nem szabad ismét műsorra tűzni. Vilmos szerint a közszolgálati televíziózás és a szabad sajtó soha nem volt fontosabb, mint most, az álhírek korszakában. A BBC a vizsgálati jelentés közzététele után levelet küldött Vilmosnak és öccsének, Harry sussexi hercegnek, valamint Károly trónörökösnek és Charles Spencernek, mindegyiküket személyesen is megkövetve a történtekért. A BBC egyben bejelentette azt is, hogy visszaadja az összes olyan szakmai díjat, amelyet a Diana-interjúval nyert, köztük a Brit Film- és Tévéművészeti Akadémia (BAFTA) által a produkcióért 1996-ban odaítélt különdíjat.

Szabad szemmel: Magyarország újabb uniós megállapodásnak tesz keresztbe

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.05.21. 07:16

Nemzetközi sajtószemle, 2021. május 21.
Reuters Magyarország újabb uniós megállapodásnak tesz keresztbe: Szijjártó Péter azt közölte Brüsszelben, hogy kormánya nem tudja törvénybe iktatni az Afrika, illetve a csendes-óceáni térség 79 országával tető alá hozott kereskedelmi-fejlesztési EU-megállapodást, mert az lökést adna a migrációnak. Az egyezség sokéves tárgyalások után a múlt decemberben született meg, és olyan területekre terjedne ki, mint a klímavédelem, az emberi jogok és a bevándorlás. A külügyminiszter szerint a partnerek az egyeztetés során sorra söpörték le a magyar javaslatokat az asztalról, így Magyarország biztosan nem adja a nevét a szerződéshez. Merthogy nincs szükség új migránshullámra, különösen, most a koronaválság idején. A kijelentés arra vonatkozik, hogy az egyezmény módot adna a rendezett bevándorlásra, pl. családegyesítés formájában. A hírügynökség szerint a nacionalista Orbán Viktor számára még ez is elfogadhatatlan, noha a lényeg, hogy az unió segítsen a két térség országain. Emellett azok vállalják, hogy visszafogadják az elutasított menedékkérőket. A jelentés emlékeztet arra, hogy Budapest egy sor kérdésben szembeszegül az unió politikájától, Kínától Libanonig. Legutóbb a közel-keleti tűzszüneti felhívást nem volt hajlandó támogatni. Orbán a múlt ősszel kijelentette a Reutersnek, hogy nem akar párhuzamos, illetve nyílt társadalmat, sem pedig vegyes kultúrát, ami magában foglalna muzulmán migránsokat.
Deutschlandfunk Orbán Viktor teljesen Európa-ellenében politizál, ezért a kérdés az, hogy meddig cipeli még magával ezt a terhet az EU? Így nyilatkozott a luxemburgi külügyminiszter, miután a magyar kormány megvétózta az unió nyilatkozattervezetét, amely tűszünetre szólította fel mind Izrael, mind a Hamászt. Asselborn szerint ha a 27-ek még egy fegyvernyugvást sem tudnak elérni, akkor a helyzetük nagyon hasonlít Grönlandéra. Csak ott a gleccserek olvadnak, Európában pedig a külpolitika hitele. Noha ez roppant fájdalmas. A politikus szerint Orbánt csak részben vezérli az Netanjahuhoz fűződő szoros viszony, alapvetően az mozgatja, hogy illiberális, hogy EU-ellenes. És hiába választják meg demokratikusan, ez nem elég, mert tartania kell magát az uniós szerződésekhez, amelyekben az áll, hogy minden tagország köteles támogatni a közös külpolitikát. Ám a magyar politikus pont az ellenkezőjét teszi, mások pedig mögé bújnak.  
Politico Várhatóan a lengyel bírósági reform újabb vonatkozása kapcsán marasztalja el Varsót az Európai Bíróság. A testület főügyésze ugyanis azt állapította meg előzetes szakvéleményében, hogy Lengyelországban már nincsenek meg a minimális biztosítékok sem a hatalmi ágak elválasztására, az igazságszolgáltatás függetlenségére.  A luxemburgi testületet a varsói körzeti bíróság kereste meg és a mostani állásfoglalás arra jutott, hogy összeegyeztethetetlen az uniós joggal az jogintézmény, miszerint az igazságügyi miniszter tetszése szerint vezényelhet át bírákat magasabb szintű bíróságokhoz, de ő mondhatja meg azt is, hogy meddig tart a megbízatás. (A tisztség gazdája a keményen jobbos Ziobro.)  Az indoklás szerint ez így nem megy, a kinevezéseknél kell legalább némi átláthatóság és kiszámíthatóság. További gond, hogy a bírák külső nyomásnak és politikai befolyásolásnak lehetnek kitéve, és ez befolyásolhatja az ítélkezést. A lengyel igazságügyi tárca helyettes vezetője úgy kommentálta az állásfoglalást, hogy az fura, és csak azt bizonyítja: politikai hadművelet folyik országa ellen. Merthogy az uniós szerződésekben egyetlen pont sem írja elő, miként kell felépíteni a nemzeti bírósági rendszert. Ily módon itt csupán nyomásgyakorlásról és zsarolásról van szó.
Der Standard Az osztrák Bírák Egyesületének vezetője arra figyelmeztet, hogy a magyar és a lengyel példa nyomán nem árt náluk sem résen lenni, hiszen Ausztriában a kancellár ellen indult jogi eljárás miatt mostanság igencsak éles politikai támadások érik az igazságszolgáltatást. Márpedig a jogállam felszámolása a magyaroknál és a lengyeleknél is apróban indult, majd a lépések összeadódtak és a végén ledőlt a gát. Sabine Matejka szerint intés a világ számára, hogy ez megtörténhetett az uniós szívében, a 21. században. Hiszen ezek után bárhol bekövetkezhet. Ausztria szerencsére sokkal jobban áll e téren, mint Magyarország és Lengyelország, pl. változatlanul erős a független a sajtó, ami azért fontos, mert a Fidesz és a PiS is lerohanta a médiát, méghozzá az igazságszolgáltatás ellen intézett támadással egy időben, ami különösen veszedelmes. Ezzel együtt igen aggályosnak tartja, hogy az osztrák politika, főleg a konzervatív Néppárt labdázik a 3. hatalmi ággal. Ily módon ugyanis megrendülhet a bíróságokba vetett közbizalom. Ezért jó volna, ha a képviselők és a kormánytagok erősítenék és nem gyengítenék a jogállamot. Mert ha sokáig tart a vádaskodás, az kikezdheti az igazságszolgáltatás hitelét. De még szerencse, hogy Van der Bellen államfő, valamint az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnöke is szót emelt a fő célpont: a korrupcióellenes ügyészség, valamint a demokrácia mellett. Ideértve, hogy az államfő rendőri közbeavatkozással fenyegette meg a pénzügyminisztert, miután az heteken át nem volt hajlandó kiadni a kért aktákat az Ibizagate ügyében létrejött parlamenti vizsgálóbizottságnak. A szakmai érdekképviselet vezetője felteszi a kérdést, hogy ha a politika így reagál, akkor miként lehet elvárni, hogy az átlagember tartsa tiszteletben az ítéleteket, illetve a jogi előírásokat. Amikor azt tapasztalja, hogy a hatalom semmibe veszi a jogállamot.
Süddeutsche Zeitung Erős a veszély, hogy működésképtelenné válik a szlovén kormány, noha az ország nem egészen másfél hónap múlva átveszi az unió soros elnökségét. Ljubljanában ugyanis belpolitikai válság robbant ki, de a jobboldali-populista Jansa vitába keveredett az EU-val is. Az ország már így is a nemzetközi érdeklődés előterében szerepelt, mert a miniszterelnök támadja a sajtószabadságot, valamint a politikai ellenfeleket. Továbbá legutóbb Magyarország és Lengyelország oldalára állt, amikor azok meg akarták hiúsítani a jogállami mechanizmust.  Azon kívül mind a mai napig nem nevezte ki a szlovén megbízottat az újonnan felálló Európai Ügyészséghez. (A magyar és a lengyel vezetés egyáltalán nem csatlakozik ahhoz.) Brüsszelben azonban alighanem csak még tovább fokozódik a nyugtalanság, mert könnyen kisebbségbe kerülhet a Jansa-kabinet, ám ez rémálommal érne fel az EU számára, pont az elnökség idején. Hiszen momentán Ljubljanában egyik bizalmatlansági indítvány követi a másikat.   Ezért a Delo c. lap már cselekvésképtelennek nevezte a kormányt és feltételezi, hogy a társadalom megosztottsága csak erősödni fog. Úgy gondolja, hogy Jansának fel kellene vetnie a bizalmi kérdést.
Deutsche Welle Német cégeknél próbált meg hirdetéseket szerezni a Klubrádiónak egy Berlinben élő magyar származású orvosnő, de lepattant, mert a vállalatok nem szeretnének ujjat húzni Orbán Viktorral. Braun Vera, aki 1968-ban, a szerelméhez költözött ki az akkori NDK fővárosába, azért viseli különösen a szívén a rádió sorsát, mert együtt járt iskolába Váradi Júliával, az adó szerkesztőnőjével és tőle első kézből halott a súlyos anyagi gondokról. Az orvosnő először adománygyűjtésbe kezdett: 3 ezer eurót kalapozott össze, a ZDF-től egy teherkocsira való irodaszék, számítógép és mikrofon érkezett. Ezután írt olyan nagyvállakozásoknak, amelyek vastagon jelen vannak Magyarországon, de a legtöbbjük még csak nem is válaszolt, illetve simán elkente a dolgot. Annál egyértelműbb volt a DM volt ügyvezetője, aki közölte, hogy véleményük nagyon is egyértelmű a magyar helyzetről, de nem kívánnak nyilvánosan állást foglalni. Arató András, a többségi tulajdonos azt mondja, náluk német cégek még sosem hirdettek, de ez így van más független szerkesztőségeknél is. A rádió adományokból tartja fenn magát, ám nem vesztett sok hallgatót, miután február közepén elvesztette analóg hullámhosszát. Csúcsidőben sokszor még most is 200 ezren követik a műsort. Csak éppen reklámok alig jönnek. A megkérdezett szakértő, Polyák Gábor azt mondja, a hatalom megfélemlíti az üzleti világot, de nagy kár, hogy ebbe belemennek nyugati befektetők, a maguk tőkeerejével. Asszisztáltak ahhoz, hogy kimúljon a demokrácia és a sajtószabadság.