Megkezdődött a Boriszov-rezsim revíziója

Csontvázak hullanak ki a hivatali szekrényekből, ha új gazda költözik a kormánypalotába? Bulgáriában ez történik, miután pár napja munkához látott az elnöki hivatalnok kormány.

Rumen Radev államfő Sztefan Janev nyugalmazott dandártábornokot, korábbi katonai tanácsadóját nevezte ki miniszterelnöknek. Az egykori tüzértiszt, aki Washingtonban is folytatott törzskari tanulmányokat, már egy korábbi hivatalnok kormányban is részt vett – akkor védelmi miniszterként. Ez a mostani megbízatás különbözik a korábbitól, s egyáltalában minden megelőző példától.

Bulgáriában mély politikai válság van, amelyet nem oldott meg az április választás. Azt ugyanis egyetlen párt, vagy természetes koalíció nem tudta megnyerni, de az addig kormányzó jobboldali GERB-párt (Polgárok az Európai Bulgáriáért) elveszítette. Ugyan Bojko Boriszov addigi miniszterelnök pártja szerezte a legtöbb mandátumot, de egy párt sem volt hajlandó szövetségre lépni vele. Sem a régi ellenzék, sem az új proteszt-pártok. Mivel három kormányalakítási kísérlet volt sikertelen az elnök feloszlatta a parlamentet, kitűzte július 11-re az új választást és technokrata kormány nevezett ki szakemberekből és volt (bal és jobboldali) politikusokból. Ennek kell vinnie az ügyeket és megszerveznie a választást.

A Janev-kormány ezt láthatóan nem mechanikusan értelmezi. Először is a kurta életű nemzetgyűlés megváltoztatta a választási törvényt, s július 11-én már ennek az előírásait kell követni. Ez megkönnyíti a külföldön élő bolgárok szavazását, szavazógépek alkalmazását teszi lehetővé, s biztosítékokat alkalmaz a választási csalások, a szavazatvásárlás ellen. A feloszlatott parlament létrehozott egy különbizottságot, ahol a Boriszov-rezsim gyanús ügyeit vizsgálták. A bizottság 22 ügyben hívta fel vizsgálatra az ügyészséget. A bizottság visszaéléseket tárt fel az EU-s pénzek elosztásánál, korrupciós ügyeket észlelt a belügyminisztériumban, a védelmi tárcánál, az állami mezőgazdasági alapnál, az államkincstárnál és másutt. A bizottság továbbította az ügyészségnek azt az oknyomozó újságírók által feltárt anyagot, amely a Török áramlat földgázvezetékkel kapcsolatban tárt fel visszásságokat.

A parlamenti bizottság kezdeményezésére a gazdasági minisztérium azonnali vizsgálatot kezdett az állami tulajdonú Bolgár Fejlesztési Banknál (BBR). Ezt a pénzintézetet a kis és közepes vállalkozások támogatására, kedvezményes hitelezésére hozták létre. Kiderült, hogy a bank nyolc – bolgár méretekben – nagyvállalatot hitelezett szokatlanul nagy összegekkel. Ezeket a cégeket, illetve tulajdonosaikat GERB-közelieknek tartanak. A négy legtöbb pénzhez jutó cég közvetve Deljan Peevszki érdekkörébe tartozik, az oligarcha megbízottjai szerepelnek tulajdonosként. Peevszki multimilliárdos nagyvállalkozó, médiamágnás, aki hosszabb ideje szerepet játszik a bolgár politikában. Mostanáig a török-muzulmán DPSZ (Mozgalom a jogokért és szabadságért) parlamenti képviselője is volt. A párt minden eddigi koalíció számára létfontosságú politikai segéderő volt. Peevszki médiája kiszolgálta Boriszov igényeit. A bank tagadja, hogy Peevszki cégeinek adta volna a kedvezményes hiteleket. A parlamenti vizsgálat alatt több olyan állítás elhangzott, amelyek arra utaltak, hogy létezett egy, a kormányfő által működtetett „párhuzamos hatalom”, amelynek képviselői zsarolták, befolyásolták és megfélemlítették az üzleti szférát, rendszeres harácsot követeltek a vállalkozóktól.

A tavalyi tiltakozási hullám idején a rendőrség gyakran brutális módon lépett fel a kormány lemondását követelő tüntetők ellen. Most erre hivatkozva a belügyminiszter menesztette a tárca legmagasabb rendőri beosztású vezetőjét, Ivajlo Ivanov főtitkárt, aki nem volt hajlandó kivizsgálni a tavaly szeptember 2-án történt brutális rendőri akciókat. (Egy újságírót a rendőrök félholtra vertek, majd lefogták. Utólag ennek a nyomait próbálták eltüntetni, s az eljárás ellen tiltakozó férfi ellen a adóhivatali vizsgálatot kezdeményezett az Ivanov által irányított BM, s azt firtatta, tagja a Bolgár Újságíró Szövetségnek.) Nem csak a BM, de a titkosszolgálatok is Boriszov függésében működtek. Amikor világossá lett, hogy az eddigi rendszer nem folytatódik, a belső elhárítás és a külföldi hírszerzés főnöke is hosszú fizetés nélküli szabadságot vet ki. Janev most visszarendelte őket, a sajtó szerint a két vezető nem is reagált a kormányfő utasítására. Bojko Raskov a hivatalnok kormány belügyminisztere azt mondta az egyik magántévében: a bolgár választó változásokat akar és ezt meg is kapja. A változás nem lehetséges másként, mint a vezető pozíciókat betöltő személyek leváltásával.” A helyi elemzők szerint Radev elnök maga demonstrálta az ellenzék helyett azt, hogy felszámolható az állam maffiaszerű működése. Azt is feltételezik, hogy a júliusi választáson kormányalkotó többséghez juthatnak a változás erői, s elkezdődhet az igazi reform.