A három gyermeket vállaló családok esetében érdemben segítették az állami támogatások a lakáshoz jutást az elmúlt években, a kevesebbet, vagy gyermeket ebben az időszakban egyáltalán nem vállaló vásárlók esélye ugyanakkor romlott vagy stagnált – jelentette ki Nagy Tamás, a jegybank legfrissebb Lakáspiaci jelentését bemutató csütörtöki sajtótájékoztatóján. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a kormány lakáspolitikájának enyhe kritikájaként is felfogható megállapítását a jegybank úgynevezett HAI-indexe alapján vonta le, amelyet most a családtámogatásokkal is kiegészítettek. A lakásárak, a jövedelmek, a hitelkamatok, illetve mostantól az otthonteremtési támogatások alakulását vizsgáló index azt mutatja meg, hogy egy két átlagkeresettel rendelkező háztartás egy medián árszintű lakás hitelből történő megvásárlásához szükséges jövedelem hányszorosával rendelkezik. Ha a mutató 1 felett van, a család anyagi kifeszítettség nélkül tud hitelből lakást venni, ha 1 alá kerül, akkor kockázatot, anyagi megterhelést jelent a család számára a lakásvásárlás.
A jegybank sajtótájékoztatóján bemutatott ábrán pozitív kiugrás látszik 2016 januárjában és 2019 júliusában a háromgyerekes családok újépítésű lakás vásárlási lehetőségeit vizsgálva. Ekkor vezették be a családok otthonteremtési kedvezményét, illetve a babaváró hitelt. A kétgyerekes családok újlakásvásárlásánál ugyanakkor már kevésbé jelentős ezek hatása, mint ahogyan a háromgyerekesek használt lakás vásárlásánál is. Támogatás nélkül pedig mindkét lakástípusnál folyamatosan csökken és már 1 alatt van az index értéke.
Támogatás nélkül ugyanis Budapesten - a drasztikus áremelkedés miatt - 2015 eleje óta egyre nehezebb a hitelből történő lakásvásárlás. Vidéken kisebb mértékű volt a drágulás, így ott kevésbé romlottak az esélyek. Az otthonteremtési kedvezmények pedig csak részben rajzolják át ezt a képet. A csok 2016-os bevezetése a vidéki, két gyermeket vállaló családok esetében 20, a három gyermeket vállalóknál pedig 70 százalékkal csökkentette egy új lakás megvásárlásához szükséges hitelösszeget. A fővárosban - a magasabb lakásárak miatt – viszont csak a háromgyermekesek számára vált számottevően könnyebbé a lakásvásárlás: a 10 millió forintos csok több mint 30 százalékkal csökkentette a vásárláshoz szükséges hitelösszeget. A támogatás ezen maximális összege ugyanakkor kizárólag újépítésű lakás vásárlásakor vehető igénybe, ami 2016 óta csak a tranzakciók 12 százalékát teszik ki. A legnagyobb támogatási összegek így a lakáspiac csak egy szűkebb részét érintik – állapította meg az MNB jelentése.
A babaváró hitel 2019-es megjelenése szintén javította a lakásvásárlási esélyeket, hiszen a többség lakáscélra fordítja a szabad felhasználású kölcsönt. A csok és a babaváró maximális összege egy három gyermeket vállaló vidéki házaspár 75 négyzetméteres újlakás-vásárlását szinte teljes egészében fedezi, a fővárosban viszont alig 40 százalékkal csökkent a szükséges hitelösszeg mértéke.
A lakásvásárlás elérhetősége tehát a három gyermeket vállaló házaspárok esetében javult a legnagyobb mértékben a támogatások bevezetésével, és jelenleg is számukra érdemben jobb az elérhetőség a kevesebb gyermeket vállalókhoz képest – állapítja meg az MNB jelentése. A csok-támogatás ugyanis három gyermeknél ugrásszerűen emelkedik, a babaváró hitel pedig vissza nem térítendő támogatássá alakul.
A csok bevezetése után az egy és két gyermekes családok ugyanakkor kevésbé tudtak megvásárolni egy nagyobb méretű ingatlant, mint a gyermekkel nem rendelkezők - még úgy is, hogy utóbbiak nem kaphattak támogatást. Vagyis az egy és kétgyermekesek támogatási összege kevésbé volt képes kompenzálni a nagyobb lakásigény miatti drágább ingatlanárat – hívta fel a figyelmet az MNB. A babaváró hitel megjelenésével ugyanakkor már javult az egy vagy két gyermeket vállalók helyzete is.