Biankó csekk a kormánynak: százmilliárdok sorsa nem világos a költségvetésben

550 milliárd forintot különített el a kabinet a nem részletezett „beruházási alapba".

A 2022-es költségvetésben 3883 milliárd forint szerepel a Gazdaság-újraindítási Alap (GUA) sorában, ám ebből az összegből több száz milliárd sorsa egyelőre ismeretlen. A beterjesztett tervezetből ugyanis nem derül ki, hogy a pénz egy része mire megy. Az elmúlt években a kormány jelentősen visszavette az általa beterjesztett költségvetési törvény információtartalmát, ezzel csökkentette annak ellenőrizhetőségét és egyben növelte saját mozgásterét. A kabinet ezt annak biztos tudatába teheti meg, hogy a Fidesz-frakció minden elé tett javaslatot visszakérdezés nélkül megszavaz.

A jövő évi költségvetés tervezetében a GUA-n belül 550 milliárd forintot különített el a kormány a „beruházási alapban”. Ez az összeg a GDP egy százalékára rúg, ám az indoklásból nem derül ki, hogy a kormány pontosan milyen célokra akarja azt elkölteni. Csupán annyi tudható, hogy a kormány a már megkezdett és majd ezután eldöntendő fejlesztésekre kéri a pénzt, ami példátlan még az Orbán-kormány rendkívül laza államháztartási gazdálkodási gyakorlatában is, ugyanis eddig a parlament soha nem adott a GDP egy százalékára rúgó biankó csekket semelyik kormány kezébe. Ha a parlament ezt ebben a formában megszavazza, akkor azt a kormány tényleg arra költi amire akarja. Egyébként a büdzsében nincsenek nevesítve olyan nagy értékű, látványos beruházások, amelyek már folynak: a Pénzügyminisztérium az elmúlt hetekben kötött 54 milliárd forintos közbeszerzési szerződést az új várbeli épületének felújításra.

Ennek a hatalmas pénznek láthatóan nincs fedezete a 2022-es büdzsében, de például a Diákvárossal vagy az azt kiszorító Fudan-kampusszal kapcsolatban sem különítettek el 2022-re egyetlen fillért sem, így nagy valószínűséggel többek között ilyen, az adófizetők által nem támogatott beruházásokat is az Alapból finanszírozna kormány. További 68 milliárd forintot kér a kabinet a parlamenttől a „gazdaság-újraindítási programokra” – úgy, hogy egy árva szót sem szólnak arról, hogy mire is fordítanák ezt a pénzt. Hasonló a helyzet a Magyar Falu Program 93 milliárdjával és Modern Városok program 50 milliárdjával. Még egy projektlistát sem kaptak a képviselők, hogy mire megy, vagy mire mehet el ez a pénz. Ráadásul arra sincs garancia, hogy a Magyra Falu Program minden egyes forintja a falvakba kerül, mert ha gondol egyet a kormány egy kormányhatározattal gyakorlatilag felülírhatja a költségvetési törvényt, és ehhez még rendkívüli jogrend (egészségügyi vészhelyzet) sem feltétlenül szükséges a megengedő államháztartási gazdálkodási szabályok miatt.

Az viszont nagyon világosan kiderül a büdzsé tervezetéből, hogy a Paks 2 építésére jövőre már 270 milliárdot költenének, ami azt feltételezi, hogy jelentősen felgyorsítanák az építkezéseket. Ugyanis az elmúlt években nem volt olyan év, amikor száz milliárdnál lényegesen nagyobb összeget elköltöttek volna a bővítésre.

Nagy számok szerepelnek a GUA közlekedési projektjeiben is: 201 milliárdot különítenek el közúti fejlesztésekre, ebből 150 milliárd forint megy - a szintén nem részletezett -, már folyamatban lévő „kiemelt közúti” fejlesztésekre. Ezen felül 45 milliárdból „kiemelt társadalmi igényeken alapuló közútfejlesztéseket” valósítanak meg. A vasútfejlesztéseket nem aprózza el a kormány: e célra jövőre 201 milliárdot költenek, ebből 162 milliárdot elvisz a NER-milliárdosok és a kínai cégek által építendő Budapest-Belgrád vasút – igaz ebből a hazai forrás alig 1,5 milliárd forint, a kínai hitelből pedig csak jövőre 155 milliárdot hívnak le. A fennmaradó szűk 40 milliárdból 12,4 megy BMW-gyár vasúti kapcsolataira, 2 milliárd a fővárost elkerülő V0 koncepció tervezésére, 4,6 milliárdból pedig a Szeged-Hódmezővásárhely között közlekedő villamos-vasúti kocsik (tramtrainek) vásárlását támogatják.