Előfizetés

Csak a statisztika csinosodik: Aki szegény volt, az is maradt

Muhari Judit
Publikálás dátuma
2021.05.23. 12:00

Fotó: tenenbaum / Shutterstock
Háromszázalékos nyugdíjemelés, 13. havi ellátás és akár nyugdíjprémium is – ezzel kecsegteti 2022 az időseket. Csakhogy a jövedelmük érdemben nem változik, a kisnyugdíjasok továbbra is havi néhány száz vagy ezer forint plusszal számolhatnak – a nagynyugdíjasok viszont több tízezer forinttal lehetnek gazdagabbak.
A nyugdíjasok életszínvonala az utóbbi tíz évben lényegében stagnált, és Molnár László szerint jövőre sem lesz ez másképp. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint ugyanis a jövőre tervezett 3 százalékos nyugdíjemelés mellett is tovább mélyül a bérek és az ellátások közötti szakadék, akkor is, ha az idősek kétheti pluszellátást és nyugdíjprémiu­mot is kapnak. (Utóbbi akkor jár, ha a GDP-növekedés meghaladja a 3,5 százalékot – a kormány 5-6 százalékos többlettel számol.)

Összedrótozott tervek

Jövőre összességében 4163 milliárd forintot költ az állam nyugellátásokra (lásd: táblázatunkat). Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában meg is veregette Varga Mihály vállát, mondván: „jól összerakta”, „jól összedrótozta” a jövő évi költségvetést a pénzügyminiszter.
A 2022-es költségvetési törvényjavaslathoz csatolt – Varga Mihály és Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter által jegyzett – Nyugdíjbiztosítási Alap című dokumentumból az derül ki, hogy jövőre 4,8 százalékkal emelkedik a nyugdíjasellátások átlaga. Ezt hivatalosan a korábbi évek magas bérdinamikája magyarázza: az új nyugdíjak átlaga ugyanis jelentősen meghaladja a korábban megállapított ellátásokét, ami további 1,6 százalékkal növeli a nyugdíjkassza kiadásait, miközben a nyugdíjasok létszáma várhatóan átlagosan 1,2 százalékkal csökken. Az említett irat épp a nyugdíjas korosztályon belüli feszültségekre mutat rá. Egyebek mellett arra, hogy a már nyugdíjban lévők járandósága kevés, miközben az átlagbérek még a járvány idején is ugrottak: a Központi Statisztikai Hivatal szerint a nettó átlagkereset februárban 9,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A nyugdíjasok ilyesmiről nem is álmodhattak. De az idősek szolid többlete is nagyon szór: a kisnyugdíjasok továbbra is pár száz (jó esetben ezer) forintos többletre számíthatnak, míg a bőséges nyugellátásban részesülők havi plusza tízezer forintokban mérhető. A feszültség másik forrása a nyugdíj-megállapítás szabálya. Farkas András nyugdíjszakértő mutatott rá, hogy teljesen azonos hipotetikus életpálya (vagyis: azonos hosszúságú szolgálati idő és 1988 óta minden évben azonos összegű nettó kereset) alapján is egészen eltérő ellátásra számíthat egy nyugdíjba lépő – pénze pusztán attól függ, melyik évben lép be a rendszerbe. Ami ezt meghatározza, az az úgynevezett valorizációs szorzószám. És bizony az idei nyugdíjigénylők részére minden eddiginél jobb szorzókkal állapítják meg az ellátásuk alapjául szolgáló átlagkeresetet. (A valorizációs szorzók az országos nettó átlagkereset éves növekedését tükrözik.) A nyugdíjképlet elég bonyolult. Röviden: van az említett százalékos nyugdíjszorzó – ennek nagysága aszerint változik, hogy a nyugdíjigénylő milyen hosszú elismert szolgálati idővel rendelkezik. Ezzel a nyugdíjszorzóval meg kell szorozni azt az – bruttó jövedelemből számolt nettó – összeget, amit 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja között keresett a nyugdíjigénylő. Az így kapott summa lesz a nyugdíj induló összege. Ha két nyugdíjigénylő közül az egyik 2015-ben, a másik 2021-ben kérte ellátása megállapítását, akkor az előbbi valorizációs szorzója 22,119 volt – így a valorizált keresete 1988. évre 1 880 115 forint lett. Az utóbbi esetében a valorizációs szorzó 38,191 lesz, vagyis az 1988-as valorizált bére 3 246 235 forint – ami csaknem 73 százalékkal nagyobb összeg. Pedig semmi nem változott, kizárólag a nyugdíj­igénylés évében alkalmazott valorizációs szorzó nagysága. Ez az a bérdinamika-probléma, amire a két miniszter is utalt a dokumentumban.

Magasabb, de örömre nincs ok

Az aktuális emelés és a rendszerbe magasabb ellátással belépők hatására várhatóan 153 ezer forint körül alakul az átlagnyugdíj jövőre. De ha a számok mögé nézünk, örömre semmi ok. Magyarországon 2 millió 28 ezer 758 öregségi nyugdíjas volt 2020-ban. Közadatigénylés és írásbeli kérdésekre adott válaszok alapján kiderült, átlag alatti ellátásból, vagyis 150 ezer forintnál kisebb összegből 1 millió 218 ezer 695 idős ember élt. Ezekkel az adatokkal számolva a legalacsonyabb ellátásban részesülők havi nyugdíja 855 forinttal emelkedik jövőre, a 150 ezer forintból élők 4500 forinttal kapnak majd többet havonta.

Torzító átlag

A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint az átlagnyugdíj csak egy statisztikai adat – valójában nem élnek jobban az idősek. Aki eddig 100 ezer forintból élt, a jövőben sem számíthat könnyebb életre. Ráadásul, Molnár László szerint, a statisztika mindig torzít, inkább azt érdemes összehasonlítani, mennyi a nettó átlagkereset és mennyi a nettó átlagnyugdíj. A kettő között óriási, 120 ezer forint a különbség. Ezt a 13. havi sem csökkenti, hiszen az önmagában még kétszázalékos növekedést se jelent. És ez a különbség már az idén is megvolt: azaz a nyugdíjak és a fizetések egyre távolodnak egymástól – ahogy (lásd: a fenti példákat) a nyugdíjak is. Az idősek többsége nehéz körülmények között él, költési struktúrájuk teljesen más, mint a dolgozóké: kevesebbet utaznak, ruházkodnak, alig vásárolnak műszaki cikket. Jellem­zően élelemre költenek, csakhogy épp az élelmiszerek ára szállt el. Ahogy a vényköteles és a nem vényköteles gyógyszerek ára is jobban izmosodik az átlagos inflációnál. A rezsiköltség csak azok esetében „kezelhető”, akik távfűtéssel vagy gázzal fűtenek. A vegyes tüzelésű kazánokat használók rosszul járnak, a fáért évről évre sokkal többet kell fizetni. Korózs Lajos szerint sem segít érdemben az időseknek, ha az átlagnyugdíj magasabb lesz jövőre. Az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának MSZP-s elnöke szerint nem vitás, miszerint a matematikai középértéket felfelé húzza, hogy a magas jövedelemmel rendelkezők egyre nagyobb számban lépnek be a rendszerbe, de a mediánérték ennél 20-25 ezer forinttal kisebb. A mediánértéket úgy magyarázza, hogyha a nyugdíjasokat sorba állítanánk, akkor annak az ellátása lenne a mérvadó, aki pont középen áll. Csakhogy a nyugdíja nem 153 ezer forint, hanem 120-130 ezer forint körül van. Épp ezért a költségvetéshez benyújtott közös ellenzéki módosító javaslattal a legszegényebbeken segítenének – mondta a szocialista politikus. A cél, hogy a méltányossági alapon megállapítható ellátás-, a méltányossági alapú emelés-, és az egyszeri segélyre fordítható keret a tervezetthez képest jóval nagyobb legyen. Erre a fedezet is rendelkezésre áll például az át nem vett, nyugdíjasoknak szóló utalványokból. Továbbá – Tállai András pénzügyi államtitkár szíves közlése szerint – a személyi jövedelemadó-bevallások töredéke rendelkezik arról, hogy kinek, melyik szervezetnek szeretné utalni az adója egy százalékát. Ez a pénz így az államkasszában marad – szintén a legszegényebbek támogatására lehetne fordítani.

Aki szegény volt, az is maradt

A költségvetési tervezetben hangsúlyt kap, hogy a kormány 2010-ben azt ígérte: évről évre megvédi a nyugdíjak reálértékét. Készítői kiemelték, hogy a 2022. évi költségvetésben tervezett 3 százalékos nyugdíjemelést is figyelembe véve 2011 és 2022 között a nyugdíjak 48,1 százalékkal nőnek, a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően pedig vásárlóerejük több mint 10 százalékkal javul. Ennek ellentmond a GKI Gazdaságkutató elemzése. Eszerint a gazdasági növekedés ellenére az elmúlt 10 év alatt a magyar lakosság jövedelmeinek koncentrációja gyakorlatilag nem változott. A legalsó tizedbe tartozó háztartások a jövedelmek csupán 3 százalékát, az alsó 30 százalékba tartozók pedig 14 százalékát birtokolták. Az elmúlt tíz év gazdasági növekedése, a kormány családsegítő intézkedései és az európai uniós támogatási programok alapján az volt várható, hogy a különbségek mérséklődnek. Ez nem így történt. Kitértek arra is, hogy míg 2010 óta a bérek nominálisan csaknem 100 százalékot, addig a nyugdíjak csupán 33 százalékot nőttek, a szociális juttatások pedig szinte semmit nem emelkedtek. Elsősorban azért, mert legtöbbjük a mindenkori minimálnyugdíjhoz van kötve, amely 2010 óta változatlanul 28 500 forint. Ez azt jelenti, hogy a legkiszolgáltatottabb rétegek, a nyugdíjasok és a szociális ellátásra szorulók egyre távolabbra kerülnek a többiektől. A „munkaalapú társadalom” víziójának fő vesztesei közülük kerülnek ki, többségük 40-50 munkában eltöltött év után csúszik egyre lejjebb a jövedelmi ranglétrán.

Megesküdött, hogy elítélteti

Bernau Péter
Publikálás dátuma
2021.05.23. 11:06

Fotó: CHRISTIAN KASPAR / AFP/ DPA
Egy 42 éves nő, Marie B. feljelentése nyomán kapta el a rendőrség Christoph Metzeldert, a 2002-ben világbajnoki ezüstérmes német labdarúgó-válogatott játékosát gyermekekről és kiskorúakról készült pornográf felvételek birtoklása és terjesztése miatt. „Megesküdtem, hogy mindent megteszek azért, hogy elkapják” – mondta a nő, aki nevét megváltoztatva, arcát kitakarva nyilatkozott az esetről a német RTL-nek.
Marie B. és a 40 éves Metzelder az Instagramon ismerkedett meg. A nő a futballista követői közé tartozott, 2018 novemberében kapott tőle egy üzenetet. „El sem hittem, hogy egy ilyen híresség ír nekem, nagyon örültem, és az is imponált nekem, hogy létrehozott egy alapítványt, amelyik a nehéz szociális helyzetbe került gyerekeket támogatta. Ezért állami kitüntetést is kapott.” Az üzenetváltást éttermi randi követte, Marie B. úgy érezte: letették az alapjait egy kölcsönös vonzalmon alapuló kapcsolatnak. Bár újabb személyes találkozót nem beszéltek meg, írásban továbbra is tartották a kapcsolatot. „Flörtöltünk egymással, nem akartam tolakodó lenni, úgy voltam vele, majd jelzi, ha megint szeretne látni.”

Eldurvultak az események

A második találkára (ezúttal egy hotelben) öt hónapot kellett várni, utána Marie B. szerint egyre intimebbek lettek az üzeneteik. „Változó intenzitással írtunk egymásnak, de minden ment szépen a maga útján, aztán egyszer eljutottunk a szexuális tabukig, azt írta: minél perverzebb a szex, annál jobb. Kérdeztem tőle: nincs semmi tabu? Mondta, hogy nála nincs, és kíváncsi volt, én meddig vagyok hajlandó elmenni. Kicsit megijedtem, de annyit válaszoltam: ez engem is érdekel.” Metzelder – üzenetei szerint – arról fantáziált, hogy közösen elcsábítanak egy tinédzser lányt vagy fiút, akit megkötöznek és együtt „megbüntetnek”. „Elbizonytalanodtam, nem akartam elhinni, hogy ezt komolyan gondolja. De nem viccelt, sőt azt is megosztotta velem, hogy nem vonzódik a férfiakhoz, de a fiatal fiúkat és az ártatlan kislányokat szereti nézni, ahogy szenvednek, őt ez felizgatja – ahogy az a tudat is, hogy ezzel tilosban jár.” Marie B. megmutatta az egyik barátnőjének ezeket az üzeneteket, aki azt mondta, ez nem normális, Metzelder túlmegy az elfogadható határon. Marie B. ki akarta deríteni, hogy tényleg pedofil fantáziái vannak-e a korábbi focistának, ezért úgy tett, mint aki belemegy a játékba. „El kell ismernem, nagyon sokat gondoltam arra, amiket írtál, meg is lepődtem, mennyire felizgatnak ezek a perverz gondolatok” – írta, s egyben azt is megkérdezte, hol vannak a határok. Metzelder azt válaszolta, küld fotókat, Marie B. pedig eldöntheti, hogy ez rendben van-e számára. A képeken tíz éven aluli gyerekeket bántalmaztak szexuálisan, ekkor fogadta meg Marie B., hogy feljelenti a játékost. „Életem legszörnyűbb élménye volt látni ezeket a képeket, eldöntöttem, hogy nem akarok semmi mást tőle, mint bíróság elé állítani. Írtam neki, hogy a gyerekek szenvednek a felvételeken, ő azt válaszolta, ez nem így van, élvezik, ami történik. A mai napig nem tudom elfelejteni, amiket láttam, pszichológushoz járok, aki próbál segíteni az átélt trauma feldolgozásában. Hosszú hónapokig rémálmaim voltak, arra ébredtem, hogy riadt, kicsi barna szemek néznek rám.”

Felfüggesztve

A nő az üzenetváltás után előbb a testvérétől, majd ismerőseitől kért tanácsot, attól félt, hogy mivel ismert emberről van szó, a hatóságok eltussolhatják az ügyet. Végül a barátai közreműködésével eljutott egy bűn­ügyi újságíróhoz, aki segített Metzeldert feljelenteni. 2019 szeptemberében a rendőrség házkutatást tartott a volt futballistánál, számítógépét és a mobiltelefonját lefoglalták. Ezzel egy időben Marie B. ellen is nyomozás indult tiltott gyermekpornográf felvételek birtoklása miatt. „Összeomlottam, nem tudtam, mi lesz velem, úgy éreztem, bűnözőnek tartanak, pedig csak azért mentettem el a felvételeket, hogy legyen bizonyítékom a feljelentéshez. Ijesztő volt ez az időszak.” Idén áprilisban kezdődött el Metzelder pere, tárgyalásig a volt játékos egy szót sem szólt a kihallgatásokon. A bíróságon részleges beismerő vallomást tett és szinte azonnal megszületett az ítélet is: Metzelder gyermekeket ábrázoló pornográf felvételek birtokolása és továbbküldése miatt tíz ­hónap felfüggesztett börtönbüntetést ­kapott. Összesen 297 fotó lapult a számí­tógépén, ezekből huszonhetet küldött el három ­nőnek – Marie B.-nél hét kép landolt. Az indoklás szerint enyhítő körülmény volt a büntetlen előélete, megbánó magatartása, és hogy terápián kezeltette beteges vágyait. „Az ítélet nem vette figyelembe, miket éltek át azok a gyerekek, akikről a felvételek készültek, az eljárás során sem foglalkoztak az áldozatok szenvedéseivel, ha a megbánó magatartást értékelte a bíróság, akkor ezt is mérlegelnie kellett volna” – hangsúlyozta Julia von Weiler pszichológus, aki szexuális bántalmazást elszenvedett gyermekekkel foglalkozó alapítványnál dolgozik. „Tudom, a volt futballista, nem bántott egyetlen gyermeket sem, de ez számomra nem olyan mértékű enyhítő körülmény, amennyire a bírósági ítélet sugallja. Egy felnőtt nőnek pszichológus segítsége kellett a fotók látványának feldolgozásához, akkor el lehet képzelni, micsoda szenvedést éltek át a felvételen látható gyermekek. Nagy hiba, hogy erre itt sem figyeltek oda, de sajnos ilyen esetekben ez a jellemző ítélkezési gyakorlat. Az sem világos, miért enyhítő körülmény a beismerő vallomás, amikor rendelkezésre álltak a bizonyítékok. Szerintem akkor lehetett volna enyhítő körülményről beszélni, ha a vádlott már a nyomozás során beismerő vallomást tesz, nem pedig csak akkor, amikor látja, hogy a bizonyítékok miatt nincs menekvés.”

Ötszáz eurót fizet Marie B.

„Minél hamarabb tesz valaki beismerő vallomást, annál inkább figyelembe veszik ezt az ítélethozatalnál – mondta Leon Kruse, Marie B. ügyvédje. – Ha a nyomozás lezárása felgyorsítható egy beismeréssel, akkor egész komoly enyhítéseket lehet elérni a büntetésnél.” A német törvények szerint a gyermekpornográf felvételek birtoklása tilos, ezért Marie B. ellen is nyomozás indult a telefonjára lementett képek miatt. Az eljárás nem jutott el bírósági tárgyalásig, az ügyészség bizonyítottnak látta, hogy a felvételek egy bűncselekmény feltárása miatt voltak a készüléken. Ennek ellenére Marie B.-t 500 eurós bírság befizetésére kötelezték, amit egy jótékonysági szervezet számlájára kellett átutalnia. „Jogi szempontból meg kell különböztetni, hogy milyen célból vannak valakinél ezek a felvételek, az viszont vitathatatlan, hogy a törvény a fotók birtoklását bünteti – mondta Kruse. – A hatóságok is tisztában voltak azzal, hogy mire kellettek a képek, ezért nem tartom szerencsésnek ezt a határozatot, ami azonban jogilag nem támadható.” „Marie B. nagyon bátor volt, megtehette volna, hogy megszakítja a kapcsolatot, amikor kiderült, mennyire perverz a partnerjelöltje, és akkor nem történik semmi, bűncselekményt csak abban az esetben lehet jelenteni, ha van rá bizonyíték – emelte ki a pszichológus. – Marie B. nagyon nehéz helyzetbe hozta saját magát, hisz a példaképe ellen kezdeményezett eljárást, akibe szerelmes volt, ezt a helyzetet borzasztó bonyolult kezelni. Bármennyire is megerőltető egy ilyen eljárás, mindenkit arra biztatok, ne hallgasson. A hallgatás a bűnözőket védi.”

Heti abszurd: Aminek látszik

N. B. Gy
Publikálás dátuma
2021.05.23. 07:30

Fotó: Népszava
Az erőteljes fejvakarás (másképp: a mérsékelten termékeny gondolkodás) állapotába lökte a kormánymédiát az előválasztás. Aminek startvonalához már minden versenyző odahajolt, és amiről politikai elemzők és közvélemény-kutatók egyaránt azt jósolják: Dobrev Klára és Karácsony Gergely között dől el. Csakhogy a Fidesz-finanszírozta lejárató kampány kisfilmje szerint Karácsony Gyurcsány Ferenc embere (akit meg a migránssimogató Soros finanszíroz – azaz, ha a főpolgármester miniszterelnökké emelkedik, a proféta zöld zászlaját lengeti a szél az esztergomi bazilika felett is). Illene feloldani ezt az ellentmondást – még a mi patriarchális társadalmunkban is, hol komondorok tanítják az asszonynak, hol a helye tört arccsonttal –, miképp van az, hogy a Gyurcsány nevezetű pártvezér nem a saját neje dicsőségét szidolozza, hanem a kapcsolaton kívülre kacsingat. Különösen úgy, hogy a Ripost kioknyomozta: Gyurcsányéknál Klára asszony viseli a nadrágot, mondja meg a frankót, fújja a passzátszelet – pont úgy, ahogy egykor, Elena Ceauşescu tette az ő urával, Nicolaéval. Eltekintve a zs kategóriás diktátorasszociációtól, négy eset van. A Ripost téved (esetleg hitelességi probléma), és Dobrev Klára mégsem egy vérivó önkényúr – bocsánat, zsarnok –, olyannyira nem, hogy még az emberét sem tudja irányba állítani. Ez esetben valóban alkalmatlan miniszterelnök-jelöltnek, hisz aki a családi kohéziót nem képes megteremteni, az egy koalícióban sem képes ugyanerre. A másik verzió, hogy a Ripostnak igaza van, és Gyurcsány azért tolja Karácsony szekerét hitveséé helyett, mert abban bízik, hogy amennyiben a budapesti főpolgármester alakít kormányt, úgy olyan kormányzati pozíciót bíz feleségére, amelyik távol tartja otthonától (egyes források tudni vélik, hogy külügyminiszternek protezsálja Dobrev Klárát). Persze, harmadik lehetőségként az is előfordulhat, hogy Gyurcsány a lassan hömpölygő ellenzéki évek alatt elsajátította az önmérséklet nemes erényét, s tudván, hogy ő a plafon (értsd: vele lehet mozgósítani a kormánypárti szavazókat, illetve őt fogadják el legkevésbé a többi ellenzéki párt hívei), felesége mellől Karácsony mellé sasszézott, hogy amortizáló szeretetével utóbbit meggyengítse, előbbit helyzetbe hozza. És az is megeshet, hogy Dobrev Klára valóban a Fidesz titkos favoritja – ezért csinál neki helyet. Ja, majdnem elfelejtettem: lehet, hogy Karácsony nem Gyurcsány embere, Gyurcsány nem Soros kutyája, és Dobrev Klára önálló entitás. Mindenesetre a Fidesz-videó és a Ripost-cikk összegubancolása még mindig sokkal értelmezhetőbb, mint Orbán Viktor időjárásposztja. „Hahó, fészbukosok! Ki örül az esőnek? Kommentben várom a tageket // Who likes the rain? Tag someone in the comment section!” – írta ki a miniszterelnök, miután öt megyében zivatart ígért a meteorológia. Hogy miért hozta lázba az ég esetleges leszakadása, azt a kormányfő nem taglalta, márpedig Orbán – legalábbis a nyilvánosság előtt – nem bíbelődött az idővel, hacsak nem imázsépítés miatt (lásd: kovászos uborka nevelgetése a Karmelita-kolostor erkélyén, az áradó Duna megállítása kézrátétellel). Hogy az eső mennyiben izmosítja a pouvoir-t, az erősen kérdéses. Nem vitás, Tlaloc nagy hatalmú esőistene volt az aztékoknak, de végül elmúlt. És a Netflix testnedvektől csatakos sorozatában is mindenkit lehentel Spartacus, az esőhozó – de végül őt is átüti pár pilum. Ja, majdnem elfelejtettem, lehet, hogy tényleg csak örült az esőnek. Mert tényleg megeshet, hogy minden az, ami látszik – erre remek bizonyíték a hvg.hu Borkai-botrányról készített tényfeltáró sorozata, ami cáfolja, hogy a szolgálatok, rivális üzleti körök, politikai ellenlábasok és így tovább készítették/készítették az ominózus szexvideót. Az az egyik jelen lévő nő alkotása, csak az orgia résztvevői egyszerűen annyira részegek voltak, hogy nem vették észre: forog a kamera. És az az elmélet is kikukázható, hogy Borkai Zsolt az önkormányzati választások előtti utolsó percben avatta be a Fidesz vezetését kis titkába. A vezérkarban – ahogy a győri sportvilágban – szinte mindenki tudta, mi a stájsz. Csak úgy számoltak: pár elszabadult farok valószínűleg nem borítja a győzelmi esélyeket. Mert mifelénk – szerencsére vagy sajnos – minden az, aminek látszik.