Intézetük szinte minden országban megpróbálja modellezni a koronavírus-járványt. Mennyire biztosak a számításaikban?
Meglehetősen képzetté váltunk abban, hogy azonosítsuk a járvány fellángolásának előzetes jeleit. Modelljeink jobban teljesítettek más előrejelző modelleknél, mert aprólékos figyelmet fordítunk az összes lényeges adat összegyűjtésére, illetve arra, hogy kompenzáljuk az esetleges torzításokat, köztük azokat, amelyek a késletetett közlésből vagy az adatok hiányosságából fakadnak. Fontos, hogy ezt követően megállapítjuk, hogy az olyan tényezők közül, mint a mobilitás (a lakosság mozgása - a szerk.), a maszkhasználat aránya, a különböző variánsok jelenléte, az átoltottság és a szezonalitás, melyek adnak legjobban magyarázatot a megfigyelt értékekre. Ennek kiszámítása elősegíti az előrejelzéseket. Még mindig vannak azonban olyan tényezők, amelyek kiszámíthatatlanná teszik a járványt, például a “menekülő variánsok” vagyis az olyan mutációk megjelenése, amelyekkel szemben kevésbé véd a korábbi fertőzés vagy az oltóanyagok révén megszerzett immunitás, de idetartoznak a "szuperterjesztő" események is, amelyek egy pillanat alatt fejük tetejére állíthatják az előrejelzéseket.
A statisztikák alapján egyértelmű, hogy egyes országok sokkal jobban kezelték a járvány, mint mások. Melyek lehetnek a döntő tényezők?
Az erős kormányzattal rendelkező szigetországoknak, mint Szingapúrnak, Tajvannak és Új-Zélandnak sikerült megfékezni a járványt azzal, hogy szigorúan korlátozták a beutazást, ellenőrizték a távolságtartás szabályait és a maszkviselést. A másik végletet azok az országok jelentették, ahol a döntéshozók részben vagy teljes egészében tagadták a járvány jelentette veszélyeket, mint például Brazília, az Egyesült Államok vagy Oroszország.
Magyarországot hová sorolná?
Lehet, hogy nem én vagyok a legalkalmasabb arra, hogy Magyarországot értékeljem. Mindenesetre az látható, hogy Magyarország nagyon proaktív volt a vakcinabeszerzésben, és a szomszédos országokkal viszonyítva magas az átoltottság, ugyanakkor a járványügyi intézkedéseket kevésbé tartották be, és talán túl korán oldották fel őket.
Intézetük becslése szerint május 9-ig 38 330 Covid-haláleset történt Magyarországon. Tudná részletezni, hogyan számolták ezt ki? Hányan halhattak meg amiatt, mert a kórházak túlterheltek voltak és a betegek ezért nem kaphatták meg a szükséges kezelést?
Vannak becsléseink a többlethalálozásokról, illetve rendelkezünk azokkal az adatokkal is, hogy mennyi Covid-19 okozta halálesetet jegyeztek fel. A kettő közötti különbség többé-kevésbé azt mutatja, hogy hány áldozat maradt ki a hivatalos statisztikákból. Megállapítottuk továbbá, hogy azokban az országokban, ahol részletes adataink vannak a halálozási okokról, általában véve mérséklődtek a baleseti sérülések miatti halálesetek, illetve nagymértékben visszaesett azoknak a száma, akik influenzában, RSV-betegségben (légúti óriássejtes vírus) vagy kanyaróban haltak meg. Más halálozási okok, például a szívbetegség és a rák viszont alig változtak az előre várható szinthez képest. Nincs olyan bizonyítékunk, ami alapján a nyilvántartásból kimaradt áldozatokat a kórházak túlterheltségének vagy a megfelelő kezelés elmulasztásának tulajdoníthatnánk. Más országokban azt tapasztaltuk, hogy a járvány kezdetén a tesztek hiánya miatt nem regisztráltak sok halálesetet. A legtöbb államban pozitív PCR-teszt szükséges ahhoz, hogy a Covid-19-et nevezzék meg a halálozás okának. Megfigyeltük azt is, hogy a fertőzési hullámok csúcspontjánál, illetve a karácsonyi ünnepi időszak alatt nagyobb arányú különbségek voltak a regisztrált és a többlethalálozások között. Ennek oka valószínűleg a rutinszerű szolgáltatások összeomlása lehetett, amikor az egészségügyi ellátórendszer túlterhelt vagy hiányzó kapacitásokkal küzd.
A magyar kormány úgy döntött, hogy olyan vakcinákat is beszerez, amelyet az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) még mindig nem engedélyezett. Az orosz Szputnyik V-nek és a kínai Sinopharm oltóanyagának alkalmazása február megkezdődött. Volt ezeknek érzékelhető hatásuk a harmadik hullám tompításában?
Biztosan hozzájárultak a járvány enyhítéséhez, a szintén csökkenést hozó szezonális hatásokkal együtt. Részben annak köszönhetően voltak hatásosak, hogy Magyarországon - feltételezéseink szerint - eddig még nem jelentek meg a "menekülő" variánsok. Egyelőre nincsen információnk arról, hogy a Szputnyik V és a Sinopharm vakcina mennyire hatásos az elsőként Dél-Afrikában felfedezett B1.351 vagy a Brazíliában észlelt P1-es variánsokkal szemben. Azt tudjuk, hogy a Moderna és a Pfizer mRNS-alapú oltóanyagának hatásossága mindössze kis mértékben romlik, az AstraZeneca és a Novavax viszont a dél-afrikai vizsgálatok alapján nem teljesített jól a B1.351-gyel szemben. Mivel az orosz és a kínai vakcinák utóbbi kettőre hasonlítanak, ezért azt feltételezzük, hogy szintén jelentősen csökken hatásfokuk, bár azért hatékonyak a komoly szövődmények és halálesetek megelőzésében. Az Indiában jelenleg pusztító vírusmutáció elleni hatásosságról egyelőre még ennél kevesebbet tudunk, de minden jel arra utal, hogy az is egy "menekülő" variáns.
Ha csak a számokat nézzük, mennyire voltak eredményesek a magyar járványügyi intézkedések?
Magyarországon nagyarányú volt a maszkviselés, ami biztosan segített. A mobilitási adatokban ugyanakkor kizárólag karácsony környékén volt jelentősebb visszaesés, máskülönben csak csekély csökkenés volt tapasztalható a járvány előtti időkhöz képest. Ez azt jelzi, hogy esetleges szigorúbb intézkedések vagy a bevezetett korlátozások szigorúbb betartatása még jobban megtörhette volna a fertőzési láncokat.
Az Önök járványmodellje nem jelez előre negyedik hullámot Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy végre fellélegezhetünk?
Attól függ. Magyarország jó úton halad, az esetszámok csökkennek, ám nem kell sok idő ahhoz, hogy egy új variáns valahogyan elterjedjen és újra kezdődjenek a problémák. Görögországban növekedést figyeltünk meg a B1.351-es variánssal fertőzöttek számában. Ha ez a vagy a jelenleg Indiában pusztító mutáció eléri Magyarországot, akkor villámgyorsan szétterjedhet még a korábbi megbetegedések vagy akár védőoltások révén védettséget szerzettek körében is. Ez azt jelenti, hogy még magas átoltottsággal sincs vége a járványnak, főleg, amíg a világ egyes részein kevesen kapták meg a vakcinát - minden egyes fertőzési hullám ideális táptalajt ad új mutációk kifejlődésére, amelyek más országokra nézve is veszélyesek lehetnek. Azt mondanám, hogy Magyarországnak - tekintettel az ott alkalmazott vakcinatípusokra - különösen oda kell figyelnie arra, hogy ne engedje a szabad beutazást dél- és délkelet-ázsiai, illetve latin-amerikai országokból, ahol nagy arányban vannak jelen a "menekülő" variánsok.
Többször is utalt arra, hogy az mRNS-alapú vakcinák hatásosabbak más védőoltásoknál. Mit gondol, akkor csak Pfizerrel, Modernával és a hasonló típusú, engedélyezésre váró, CureVac vakcinával kellene oltani?
Az aktuális helyzeten múlik. Ha éppen szűkösek az erőforrások, akkor a Sinopharm vagy az AstraZeneca vakcinája is sokkal jobb, mint megbetegedni. De ha egy ország rendelkezik elég védőoltással, akkor egyértelmű, hogy a magasabb hatásfokú szérumot érdemes használni. Az Európai Unió és több azon kívüli ország is jelezte már, hogy nem kívánnak többet rendelni az AstraZenecából. Egyelőre azonban nem hallottam még senkit, aki nyíltan elismerte volna, hogy azért döntenek így, mert nem az a legjobb vakcina. Megértem, hogy nem akarják nyíltan megkülönböztetni az oltóanyagokat, de az mRNS alapú vakcinák elég egyértelműen megnyerték a csatát, nyilvánvalóan jobb termékekről van szó. A Pfizer és a Moderna is eléggé jó volt eddig a gyártási kapacitások növekedésében. A következő lépés szerintem annak kellene lennie, hogy meggyőzik a gyógyszercégeket, gyártsanak még többet, és olcsón, akár veszteségekkel is adják el az oltóanyagot vagy el kellene venni tőlük a szabadalmat és megosztani más gyártókkal. Ezért tartom fontosnak Joe Biden amerikai elnök nemrég tett nyilatkozatát, amelyben nyitottnak mutatkozott a szabadalmak felfüggesztésére. Az egész világ felelős azért, hogy minél több embert beoltsanak a lehető leghatásosabb vakcinatípusokkal.
Az Európai Unió vezetői azt ígérik, hogy júliusra az uniós állampolgárok 70 százalékát beoltják. Ezzel véget is ér a járvány az EU-ban?
Ez egyáltalán nem biztos, mert sok helyütt messze nem ideális az oltási hajlandóság. Márpedig, ha nem lesz 80-90 százalékos nagyságrendű az átoltottság, akkor rengeteg ember marad, aki megkaphatja és tovább adhatja a fertőzést. Vagyis megmarad a probléma. A vakcinákban az a jó, hogy megakadályozzák a súlyosabb betegségeket, vagyis, ha szinte mindenkit beoltanak, enyhül a nyomás az egészségügyön és kevesebb lesz a haláleset. De amíg a lakosság 30-50 százaléka egyáltalán nincs beoltva, addig még mindig sokan fognak kórházi ellátásra szorulni és sajnos, sokan fognak meghalni.
El lehet érni a nyájimmunitást?
Ez egy megfoghatatlan cél, ha azt érti ezalatt, hogy képesek leszünk-e teljesen eltüntetni a betegséget. Az eredeti vírustörzssel összehasonlítva fertőzőképesebb "menekülő" variánsokat figyelembe véve valószínű, hogy a betegség mindig is velünk marad. Fel kell készülnünk a vírus elszigetelésére tömeges oltásokkal a világ minden táján, és időben elő kell állítani a megerősítő vakcinákat, amelyek képesek kezelni a megjelenő új változatokat.
Vissza fogunk térni valaha is a koronavírus-járvány előtti nyugalmas életünkhöz?
Mindig is készen kell állnunk egy esetleges következő járványra. Sokat tanultunk ezalatt a rövid idő alatt, ami segítségünkre lehet egy következő pandémiában - ám nem szabad elfelejtenünk, hogy még a mostaninak sincs vége.
