Előfizetés

Megcsapolt kassza, visszafolyatott támogatások - 800 milliárdnyi közpénzt címkéztek át

Vas András
Publikálás dátuma
2021.05.25. 06:00

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Egy klubvezető bemutatta lapunknak, milyen módszerekkel lehet az eredendően utánpótlásra, illetve létesítményfejlesztésre fordítható tao-pénzeket „átzsilipelni” profi sportra.
A társaságiadó-felajánlás (tao) keretében a cégektől származó bevételek nagyjából harmadát nem az eredetileg igényelt célokra használhatták fel annál a sportklubnál, amelynek dokumentumai, elszámolásai a Népszava birtokába kerültek. Az iratok alapján megkerestünk olyan klubdolgozókat, akiknek a neve mellett a munkakörükhöz, feladatukhoz képest feltűnően nagy, több százezres kifizetések szerepeltek, és volt aki – igaz, névtelenséget kérve – elismerte: a pénznek valójában csak egy részét tarthatja meg, a többit vissza kell adnia, hogy azt másra használják fel klubon belül. Megkerestük a szervezet vezetőjét, aki azt mondta: a tao-rendszer kiskapuit kihasználva tudják életben tartani a klub profi csapatát. Szerinte azonban nem csak ők élnek ezekkel a „megoldásokkal”, hanem szinte minden sportklub. Ezért vállalta, hogy – ha csapata nevét, városát, de még a sportágat sem nevezzük meg cikkünkben –, akkor tételesen bemutatja, miként lehet visszaélni a tao-támogatásokkal, s milyen módszerekkel irányítják át a klubok az eredendően utánpótlásra fordítandó tíz- és százmilliókat a profi sportba. – A társasági adó sportcélú felhasználása 2011 óta lehetséges – kezdte a sportvezető. – A kezdetek igazi aranykornak számítottak: mindenki annyi taóra pályázott, amennyire csak tudott, ráadásul létszám alapján ítélték meg a támogatást, ami azt jelentette: minél több gyereket tudott egy klub magához csábítani, annál nagyobb összegre számíthatott. Az egyesületek tömeges látszatigazolásokba kezdtek, s így elvileg azonnal igazolást is nyert a tao, hiszen látványosan megugrott az igazolt utánpótláskorú versenyzők száma. – Persze csak papíron – jegyezte meg a klubvezető. – Azok az egyesületek, melyeknek jó kapcsolataik voltak egyes iskolákkal, akár az intézmény összes diákját leigazolták. Akadt olyan fővárosi klub, amely a kerületében lévő összes iskolában eljátszotta ezt. Hogy ez a trükkös megoldás nemcsak fővárosban dívott, bizonyítja, hogy egy vidéki iskolában a szülők az igazgatóhoz fordultak, amikor év elején az osztályfőnökök kiosztották az átigazolási lapokat, amelyek egy helyi klubhoz láncolták volna a gyerekeiket. A felháborodás után az egyesület azonnal visszakozott. – A sportági tömegesítés után a versenyeztetett csapatok után lehetett taózni – folytatta sportági vezető. – De ezt is ki lehetett játszani: sok gyerek több korosztályban is szerepelt, s egy hétvégén akár két-három mérkőzésen, tornán is pályára lépett, így újabb szigorításként meghatározták a csapatonkénti maximális létszámot. Ez azokon a településeken, ahol több taós klub is működött, problémát okozott, ugyanis hirtelen kevés lett a gyerek. De így is volt, aki több sportágban le volt igazolva. Két évvel ezelőtt aztán a kormány sportáganként maximálta az éves taokeretet, így a létszámokkal már nem volt értelme bűvészkedni. Ettől kezdve még nagyobb lett a tétje a pályázati anyagoknak, így megnőtt a jelentősége a taóra specializálódott vállalkozásoknak. Ezek egy része csak a pályázatok elkészítésére állt rá – a 2 százalékos megbízási díj az esetenként több százmilliós tendereknél szép summa –, sok vállalkozás viszont a pályázati anyag mellett tao-támogatások megszerzését is vállalta, magyarán azt, hogy kijárja az adófelajánlást az egyes cégeknél. – Egy nagyobb klubnál, ahol százmilliós a tét, a teljes támogatási összeget ismerős vállalkozásoktól szinte lehetetlen lehívni, az pedig valószínűleg csak Felcsúton, a Puskás Akadémiánál fordul elő, hogy a cégek maguk jelentkeznek, hogy odaadnák a pénzüket – állította a klubvezető. – A támogatási pénzek begyűjtése tehát igencsak nehézkes, s itt tűnnek el az első tízmilliók. A taózó cégek ugyanis rájöttek, szüksége van rájuk a kluboknak, s ezt ki is használják: a teljes lehívható összeg 12,5 százaléka úgynevezett kiegészítő támogatás, amellyel nem kell tételesen elszámolni. Jellemzően a cégvezetők ezt elkérik. Egy százmilliós tao esetében ez 12,5 millió forint, amit a cégnél eltesz valaki. Minimum ugyanezt kérik a közvetítőcégek is, ám mivel nekik is vissza kell osztani a taózó vállalkozásnak, így esetükben 15-20 százalék a tarifa. Utóbbi esetben máris borult minden az egyesületnél, hiszen ebben az esetben olyan pénzeket folyatnak vissza, amikről már tételesen el kellene számolni. A tao ráadásul teljesen leépítette a szponzori oldalt, ugyanis a cégek úgy veszik: társasági adójuk átadásával letudták támogatási kötelezettségüket, ami a profi csapatoknál komoly gond: egyrészt a tao majdani kivezetése után rettenetesen nehéz lesz visszahozni a régi szponzorokat, másfelől a taóból papíron nem lehet fizetni a játékosokat. Elvileg legalábbis. – A pályázatban rengeteg különböző kategória van, amire pénzt lehet kérni, s természetesen mindenki beírja az ezekre igényelhető maximális összeget – magyarázta a klubvezető. – A fizetésekre a teljes összeg 70 százaléka fordítható. A legtöbb feladatkör végzettséghez kötött, de ezt is ki lehet játszani. Néhány évvel ezelőttig például semmi sem tiltotta, hogy a profi csapat tagjait az utánpótlásban foglalkoztassák, így a nagyobb fizetést kérő játékosokat falból beírták edzőnek vagy szakmai vezetőnek valamelyik utánpótláscsapathoz. Esetenként többhöz is. Edzői végzettségnek elég volt egy okj-s tanfolyam. A játékos pedig megbízási szerződéssel felvett csapatonként 300-400 ezer forintnyi bért, amely az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alapján adózik. Ha nem volt valakinek edzői papírja, arra is találtak megoldást: a technikai vezetői, szertárosi, adminisztrátori, sportigazgatói, kommunikációs munkatársi pozíciókhoz nem írtak elő végzettséget. Volt olyan futballklub a Dunántúlon, amelynek a csodájára jártak: minden utánpótláscsapatnál dolgozott vezetőedző, egy vagy két pályaedző és technikai vezető. Nagyjából 150 gyerekkel foglalkoztak, de 80 fős stábot számoltak el a taóban. Persze furcsa lett volna, ha egy játékos a saját klubjában, mondjuk, szertáros, ezért vidéken bevett szokás volt, hogy különböző sportágak cserélgetik a sportolójukat. A vízilabdázó a kézilabdásoknál szertáros, a kézicsapat átlövője pedig sportszervező a kosarasoknál. A technikai személyzet is sokszor csak fedőfoglalkozás, tudok olyan egyesületről, ahol a kommunikációs stáb tagjai szertárosként, sportigazgatóként vagy statisztikusként szerepelnek a tao-elszámolásban. Persze minden játékost nem lehet kifizetni utánpótláscsapat-posztokkal. Éppen ezért figyelnek oda a klubok, hogy a pályázatokban kihasználják a 70 százalékos bérkeretet. Ami papíron azt jelenti, hogy a gyerekeknek hetente háromszor edzést tartó tréner 300-400 ezer ekhós bért kap, ami nettó 255-340 ezer. Ugyanők a tao előtt bőven 100 ezer alatt, jellemzően 30-50 ezerért dolgoztak, így könnyedén beleegyeznek, hogy fizetésük 40-60 százalékát visszaosszák. Vagy készpénzben, vagy egy, a klubtól elvileg független számlára utalva. S ugyanígy visszaosztják ekhós fizetésük jelentős részét a szintén mellékállásban dolgozó technikai személyzet tagjai is, akik szintén több százezer forintokkal szerepelnek a könyvelésben. – Egy ügyes klubvezető a fizetésekre fordítható pénzek felét, egy óvatosabb a harmadát tudja így átcsoportosítani a profi csapathoz – állította informátorunk. – Átlagosan a játékosok bérének harmadát ki lehet hozni a taóból áthozott összegből. De ebből fizetik a klubok a sportolóik albérletét, sőt, sokszor még a csapatbusz tankolását is. A játékosok partnerek, hiszen még a 15 százalék ekhót sem vonják le tőlük. S nemcsak a magyarok, a külföldiek is simán aláírnak ilyen feltételekkel. Ha nem lenne taó, a labdarúgás és a kézilabda kivételével a klubok nem tudnák megfizetni a játékosok mai igényeit. Vagyis kijelenthető: az utánpótlásra szánt taopénzek nélkül profi klubok sora szűnne meg, illetve válna amatőrré. Más kérdés, ha összeszámoljuk, 100 millió forintnyi taóból a valóságban átlagosan 45-50 millió kerül eredeti helyére, az utánpótláshoz.

800 milliárdnyi átcímkézett közpénz

Az Orbán-kormány 2011-ben hozott rendeletével tette lehetővé, hogy a cégek társasági és osztalékadójukat (tao) a költségvetés helyett a látvány-csapatsportágak képviselőinek adják. Kezdetben a labdarúgás, a kézi-, a kosár- és a vízilabda, valamint a jégkorong tartozott a kedvezményezettek közé, 2017-től hatodik sportágként a röplabda is taotámogatott lett. A taót az utánpótlásra, illetve létesítményfejlesztésre és -üzemeltetésre lehet fordítani, a profi csapatok játékosainak és edzőinek bérére viszont nem használható. Noha a kormány, illetve Orbán Viktor is többször úgy nyilatkozott, a tao nem közpénz, hiszen a vállalkozások az általuk megtermelt vagyon egy részét adják a sportkluboknak – emiatt több egyesület nem volt hajlandó elárulni, mekkora összeget taózott –, a Székesfehérvári Törvényszék egy 2016-os ítéletében kimondta, a tao a cégek adójának egy része, ami az államot illeti meg. Vagyis közpénz. Tavaly év végéig a hat látványsportágba nagyjából 800 milliárd forint taotámogatás áramlott – a pontos összeget az elhúzódó elszámolások miatt nem lehet tudni. A legnagyobb summa – 2019 végéig –, 320 milliárd forint a labdarúgásnak jutott, a kézilabda 179, a kosárlabda 121, a vízilabda 85, a jégkorong 62, a röplabda 21 milliárddal gazdagodott. Az egyesületek közül abszolút nyertes az Orbán Viktor alapította, felcsúti Puskás Akadémia, amely tavaly év végéig közel 35 milliárd forint taotámogatásban, vagyis a teljes tao négy százalékában részesült.

Helyhatósági bűvészkedés

Az önkormányzatok is jól járnak a taóval, ugyanis a sportklubok a létesítmények bérleti díját is fizethetik a támogatásból, sőt, a karbantartáshoz, felújításhoz is igényelhetnek taót. A sportlétesítményeket fenntartó önkormányzatok ki is használják a helyzetet, több helyen a valós piaci ár feletti összegért használhatják a klubok a sportcsarnokot, az uszodát vagy a stadiont. A települések pedig ebből a pénzből létesítményhasználati támogatás címén visszacsorgatnak a profi klubokhoz. Az önkormányzatokhoz hasonlóan a Klebelsberg Központ tankerületei is haszonélvezői a taónak, ugyanis sok esetben az utánpótláscsapatok az iskolák tornatermeiben tartják edzéseiket, s ezért a tankerületeknek fizetik a bérleti díjat. Akad olyan település, ahol a számlák tanúsága szerint a tao bevezetése óta a tankerület ötszörösére emelte az iskolai tornatermek óránkénti bérleti díját.

Püspökké szentelték Balog Zoltánt

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.05.24. 22:22

Fotó: Mónus Márton / MTI
A Pest megyei Nagykőrösön tartott istentiszteletet a koronavírus-járvány miatt tartották hónapokkal a választás után.
Püspökké szentelték hétfőn Balog Zoltánt, a Dunamelléki Református Egyházkerület tavaly novemberben megválasztott püspökét, aki az istentiszteleten a közösséghez szólva kiemelte:  „Nem ti vagytok az enyémek, hanem én vagyok a tiétek”. Feladatai között a küzdelmet említette az emberekért, „a botladozó, cél nélküli fiatalokért, az elhagyatott öregekért, a gyermekáldásra várókért”. – Keressük meg őket, kopogtassunk az ajtajukon, ha maguktól nem jönnek. Ez a gyülekezet és az egyház legfontosabb szolgálata – szögezte le. Az istentiszteleten, amelyet a koronavírus-járvány miatt korábban nem lehetett megtartani, a Kárpát-medence református püspökei és a Dunamelléki Református Egyházkerület esperesei megáldották az új püspököt. A történelmi egyházak közül a Magyar Katolikus Egyház nevében Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, a Magyarországi Evangélikus Egyház nevében Fabiny Tamás elnök-püspök mondott köszöntőt.  Az istentiszteleten beszélt Bogárdi Szabó István korábbi dunamelléki püspök, Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az „állam nevében” Kövér László, az Országgyűlés elnöke is felszólalt. Szerinte az „állam és egyház működésükben szétválasztandók és szétválasztottak, de lényegüket tekintve elválaszthatatlanok”. A szertartáson részt vett – mások mellett – Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter és Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége.  Amint azt a Népszava Balog Zoltán idén januári beiktatásakor megírta, Balog Zoltánt 2020. november 5-én választották meg a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének. Az új püspök Bogárdi Szabó Istvánt váltotta, aki három cikluson, 18 éven keresztül vezette az egyházkerületet. Balog nemrég távozott a Fidesz pártalapítványának éléről is. Parlamenti mandátumáról már korábban lemondott, és miniszterséget sem vállalt a 2018-as országgyűlési választások után. Mindaddig, hat éven át ő volt az Orbán-kormány emberi erőforrások minisztere.

WHO: Törékenyek a járványeredmények

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.05.24. 21:43

Fotó: Vasvári Tamás / MTI
Jól állunk a járvány leküzdésében, de lehetnénk óvatosabbak, hogy ez így is maradjon.
Így összegezhetők a szakértői vélemények azzal kapcsolatban, hogy szombaton a legalább egyszer oltottak száma Magyarországon túllépte az ötmilliót, s ezt a miniszterelnök a közösségi oldalán azzal ünnepelte meg, hogy a Budai Vár egy kihalt szegletében „viszlát maszk” felkiáltással látványosan megszabadult a védelmet nyújtó textildarabtól. Az ötmillió elérését követően - mint arról lapunk is beszámolt - a korlátozások jelentős többségét feloldotta a kormány. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a régiónkban elért járványeredmények még törékenyek, mert 53 európai országból 26-ban már megjelent a koronavírus új, indiai változata. A szervezet éves értekezletének genfi megnyitóján az ENSZ főtitkára egyenesen úgy fogalmazott: a hadigazdálkodás logikájára van szükség a vírussal szemben.  A hivatalos közlés szerint Magyarországra még nem hurcolták be, de bármikor megjelenhet itt is az indiai mutáns. Mindenesetre a járvány felszámolásában előttünk járó angolok azonnal felgyorsították oltási kampányukat, amikor náluk is kimutatták. Ha ebben is olyan szerencsénk lesz, mint a teraszok megnyitásával, ami a félelmekkel szemben nem vezetett tömeges megbetegedésekhez, akkor nem indulnak el felfelé a járványadatok, de erre nincs garancia. A WHO azt ajánlja, hogy akinek nem muszáj, az ne utazzon, ám ezt a magyar kormány nem hangsúlyozza, sőt a kétoldalú diplomáciai megállapodásokról szóló híradásokkal burkoltan épp utazásra biztatja a lakosságot. A hétvégén Szijjártó Péter külügyminiszter azt jelentette be, hogy a magyar állampolgárok szabadon utazhatnak Romániába, szombat estétől pedig karantén- és tesztkötelezettség nélkül jöhetnek Magyarországra a védettségi igazolvánnyal rendelkező román állampolgárok is. Közben a hazi magánlaboratóriumokban megsokszorozódott az antitest vizsgálatra jelentkezők száma, mert az emberek bizonyosságot keresnek, valóban védettek lettek-e az oltások után, s az állami egészségügyi rendszer ezt az igényt nem tudja kiszolgálni. Póda Tamás, a Synlab kereskedelmi és marketing igazgatója a 24.hu-nak arról beszélt, hogy emiatt egyéb vizsgálatokat még ők is kénytelenek hátrébb sorolni. A fertőzést kimutató tesztekből ugyanakkor kevesebbet végeznek, de ezeknek már csak a 2,7 százaléka volt pozitív a hétvégén, ami szintén a járvány lecsengését mutatja. Magyarországon október végén volt annyi az elhunytak száma (41), mint idén pünkösdkor. Beoltottak 5 023 145 főt, közülük 3 012 483-an már a második dózist is megkapták. G. E.