vita;amnesztia;nyelvvizsga;

Bezuhant a fiatal nyelvvizsgázók száma

Közel 29 százalékkal esett vissza 2020-ban a sikeresen nyelvvizsgázók száma. Ezért idén kiújult a vita arról, kapjanak-e ismét mentességet a végzős egyetemistáknak. Az idegen nyelvtudás hiánya a versenyképességre is kihat.

A 14-19 éves korosztályban 25,2 százalékkal, a 20-24 évesek körében 30,8 százalékkal, a 25-29 évesek pedig már 42,8 százalékkal kevesebben mentek nyelvvizsgázni tavaly, mint 2019-ben – derült ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. A vizsgákra összesen 86 ezren jelentkeztek tavaly, míg egy évvel korábban több mint 124 ezren. Ennek fényében nem meglepő, hogy sikeres nyelvvizsgákból is jóval kevesebb, mintegy 59 ezer lett, szemben a 2019-es 82,3 ezerrel.

A vizsgázók számának csökkenésében nagy szerepe volt a pandémiának és a járványügyi intézkedéseknek. Miután egy ideig a nyelviskolák működése, a vizsgáztatás is bizonytalanná vált, a kormány tavaly áprilisban úgy döntött: akik 2020. augusztus 31-ig záróvizsgáztak, nyelvvizsga nélkül is átvehetik diplomájukat. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) ismét azt javasolja a felsőoktatásért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, idén is adjanak amnesztiát a végzős egyetemistáknak. A HÖOK sajtófőnöke, Budai Marcell az Eduline oktatási szakportálnak azt mondta: jelenleg a végzősök mintegy 35 százalékának nincs középfokú nyelvvizsgája, emiatt idén 25 ezer diploma is bennragadhat.

Gyulás Gergely kancelláriaminiszter a csütörtöki kormányinfón úgy nyilatkozott, az ügyben még nincs döntés, de megfontolják a HÖOK javaslatát. A Nyelvtudásért Egyesület viszont nem tartja jó ötletnek az újbóli nyelvvizsga-mentesség biztosítását. Mint közleményükben írták, a járványhelyzet idén nem volt érdemi hatással a vizsgázókedvre, május végére a vizsgázók száma megközelítheti a 60 ezer főt, ami jelentős növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest (az Oktatási Hivatal adatai szerint 2020 első félévében 44,7 ezren vizsgáztak, 2019-ben, ugyanebben az időszakban 75,8 ezren).

Az egyesült elnöke, Rozgonyi Zoltán úgy véli, akinek kell nyelvvizsga a diplomájához és a tudása is megvan hozzá, most tavasszal és azt követően is le tud vizsgázni.

– Tavaly valóban lehetett indokoltsága a kormány döntésének, ám azóta a nyelviskolák és a vizsgaközpontok is alkalmazkodtak a járványhelyzethez, folyamatosak a kislétszámú személyes és az online tanfolyamok. A márciusban bejelentett szigorítások alig négy hétre jelentettek változást. Jelenleg nyolc vizsgaközpont kínál online vizsgalehetőséget – mondta a Népszavának Rozgonyi Zoltán. Hozzátette: a mögött, hogy sokan nyelvvizsga nélkül fejezik be egyetemi tanulmányaikat, nem a járványhelyzet és a vizsgák elérhetősége, hanem nyelvtudásbeli problémák állnak. Nagy hibának tartja, hogy az egyetemi képzésekből szinte teljesen hiányzik a nyelvtudás fejlesztése.

Azt a HÖOK sajtófőnöke, Budai Marcell is elismerte, hogy sokkal mélyebb, “rendszerszintű” problémák vannak az egyetemisták idegen nyelvi tudása terén. Ugyanakkor rámutatott: több képzésen, például az egyik legnépszerűbb gazdálkodási és menedzsment szakon szakmai nyelvvizsga kell a diplomához, ám ezek a vizsgák november óta állnak. Budai Marcell szerint a nyelvvizsga-mentesség valóban nem jelent megoldást a nyelvoktatás problémáira, de abban nagy segítség lehetne, hogy fontos területeken – például agrár, egészségügyi képzéseken vagy a pedagógusképzésben – végzettek megkapják diplomáikat és mihamarabb munkába állhassanak.