Nagy a felháborodás Európában és az Egyesült Államokban, mert a belorusz hírügynökség szerint követlenül Lukasenko elnök parancsára, hamis bombariadó ürügyén, Minszkbe irányították a Ryanair Athén és a litván főváros között közlekedő járatát, majd az utasok közül őrizetbe vettek egy emigrációban élő fehérorosz újságírót, akit odahaza terrorizmus vádjával köröztek, miután sorozatosan leleplezte a rendszer brutalitását.
A járat már csupán két percnyire volt a litván határtól, amikor jött az ukáz, hogy változtassa meg irányát, de Minszk a nyomaték kedvéért még egy Míg-29-est is felküldött. A földetérés után elvitték a Vilniuszban működő ellenzéki portál 26 éves szerkesztőjét, aki miután értesült az új célpontról, még odafönt azt mondta utastársainak, hogy őt ezek után halálra fogják ítélni. Majd gyorsan átadta a laptopját és a telefonját a vele utazó hölgynek, akit azonban a litván államfő szerint szintén lekapcsoltak a kényszerlandolás után.
Az amerikai külügyminszter kijelentette, hogy megdöbbentő, ami történt. Blinken sürgette Protaszevics azonnali elengedését, és jelezte, hogy kormánya megvitatja külföldi szövetségeseivel a további lépéseket. Egyben felkérte a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezetet (ICAO), hogy vizsgálja ki az esetet.
Von der Leyen szintén úgy véli, hogy az újságírót haladéktalanul szabadon kell bocsátani, továbbá meg kell büntetni mindazokat, akik felelősek az akcióért. Jelezte, hogy a tagállamok vezetői ma megvitatják a kérdést. A NATO főtitkára igen súlyosnak és veszélyesnek minősítette az incidenst, továbbá nemzetközi vizsgálatot sürgetett.
A litván elnök nemzetközi válaszra szólított fel. Mint mondta, a NATO-nak és az EU-nak késlekedés nélkül reagálnia kell, mivel ami történt, az a nemzetközi polgári légiközlekedést fenyegeti.
A washingtoni Szenátus Külügyi Bizottságának elnöke gyorsan körbetelefonálta 7 európai partnerét, majd közös közleményben kalózkodásnak nevezték a fehérorosz hatalom eljárását. Úgy foglaltak állást, hogy a tagállamoknak nem szabad gépeket indítaniuk Minszkbe, és nem is fogadhatnak onnan érkező járatokat. Egyben fel kell függeszteni a tranzitrepüléseket, de további szankciók is szükségesek. Ideértve, hogy Belarusz ne használhassa az Interpol adatbázisát.
Az Európában állomásozó amerikai erők egyik volt parancsnoka arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz és a belorusz légvédelem teljesen össze van kapcsolva, ezért bármi történik a fehérorosz légtérben, arról tud a Kreml, de legalábbis a katonai vezetés.
A német külügyminiszter úgy foglalt állást Protaszevics elrablása ügyében, hogy két uniós tagállam között térítettek el egy repülőjáratot a bombafenyegetés ürügyén, ám ez súlyos beavatkozást jelent a polgári légiközlekedésbe. A brit diplomácia vezetője szerint ilyesmit nem szokás csinálni. A lengyel kormányfő tovább ment és példátlan állami terrorizmusnak nevezte a történteket.
A litván elnök kifejtette, hogy a belorusz rezsim módszeresen támadja az ellenzéket, de ez így nem mehet tovább. Egyben felszólította az EU-t, hogy az azonnal cselekedjen, ideértve, hogy nyilvánítsa veszélyesnek a belorusz légteret és ne engedje leszállni az európai repülőtereken a fehérorosz gépeket. Hiszen itt Minszk súlyosan megszegte a nemzetközi normákat, amire határozottan válaszolni kell.
A brit lap szemtanúkra hivatkozva azt közölte, hogy Protaszevics azt üzente egyik kollégájának ég az indulás előtt: szerinte a fehérorosz KGB egyik embere követi az athéni repülőtéren. Az illető próbált fényképet készíteni a dokumentumairól. Még egy ostoba kérdést is feltett neki oroszul, majd eltűnt.
Az Európai Parlament azon van, hogy az unió vesse be az ARACHNE adathalász rendszert és így derítse ki, hová suvasztja az agrártámogatásokat a magyar és a cseh miniszterelnök. A közös költségvetés legnagyobb tételéről van szó, a közös agrárpolitika keretében a következő öt évben 270 milliárd eurót osztanak szét. Magyarországgal kapcsolatban azután nőttek meg az aggályok, hogy a New York Times két éve lehozta: a szubvenciók javarésze oligarcháknak jut. Az Orbán-kormány szerint a jelentés elfogult és politikai szándékok húzódnak meg mögötte. Babisról ugyanakkor maga a Bizottság mondta ki az érdekütközést, bár ő ezt tagadja.
A tagállamok azonban úgy gondolják, hogy önkéntes alapon kellene alkalmazni a rendszert a kifizetések nyomon követésére, ám az EP egyik fő tárgyalója szerint a Parlament mindenképpen keresztbe akar tenni Orbánnak és Babisnak. Az ARACHNÉ-t már használják a regionális támogatásoknál, de csak azok az országok, amelyek erre hajlandóak. Ám Strasbourg nyomására most kiterjesztenék a mezőgazdasági transzferekre is.
Egy brüsszeli illetékes szerint a két kormányfő nem rezelne be, ha kötelezővé tennék az új nyilvántartási eszközt, ám az még nem elég kiforrott, ezért berzenkedik ellene több tagállam is. Az EP részéről ezzel szemben a már idézett Ulrike Müller azt mondja, hogy csak a nagyvállalkozók körmére néznének, mert nem akarnak hatalmas adminisztratív terheknek kitenni minden egyes kisgazdát.
A Bizottság támogatja az ötletet, hogy ki lehessen szűrni az összeférhetetlenséget, a csalást, a visszaéléseket, de úgy véli: idő kell, amíg a tagállamok áttérnek a rendszerre. De az minden ország számára kötelező volna. Az EP Agrárbizottságának néppárti elnöke szintén úgy látja, hogy a modell révén jobban ellenőrizni lehet a korrupciót.
Viszont az már eldőlt, hogy a következő időszakban az átláthatóságot mindenképpen javítják azáltal, hogy kötelezik a kedvezményezetteket: árulják el, kik a tényleges tulajdonosok. Azaz ily módon elvileg kiderül, ha egy korrupt politikus tartja kézben a vállalkozást, csak persze mutyiban, de persze itt azért még sokan el tudják majd titkolni kilétüket. Mindenesetre a Bizottság közzé akarja tenni a nemzeti adatokat arról, hogy milyen cégek kapnak szubvenciót. Ez azonban nem vonatkozna az ARACHNE keretében begyűjtött információkra.
A szlovén miniszterelnök a tekintélyelvű magyar utat követi, miközben alig egy hónap múlva átveszi az unió soros elnökségét. Nekitámad bíráknak és a sajtónak, sőt most már próbálja megfélemlíteni a Számvevőszék elnökét is, miután a testület vizsgálatot indított a járvány miatt beszerzett védőfelszerelések ügyében. Jansa még a rendőrséget is bevetette, az átkutatta az intézmény irodáit.
A bírálók attól félnek, hogy ugyanaz történek, mint Magyarországon, tehát hogy a hatalom megpróbálja leépíteni a fékeket és ellensúlyokat. A Számvevőszék vezetője szerint az alkotmánybíróság, az ombudsmani hálózat, de maga a Számvevőszék is a demokrácia immunrendszerét alkotja.
A kormányfő és a belügyminiszter a minap élesen támadta, hogy az Alkotmánybíróság szerint a Covid-19 miatt hozott korlátozások szükségtelenül sértik a személyi szabadságjogokat. Az egyik bíró szerint a hatalom mindig igyekszik lejáratni, megalázni és megsérteni őket, amikor valami olyan döntésről van szó, ami nem tetszik a nagy embereknek vagy cimboráiknak.
Jansa hasonló politikai pályát futott be, mint szoros szövetségese, Orbán Viktor. Antikommunista liberálisként indult és keményen jobbos euroszkeptikus lett belőle. Most pl. nem hajlandó kinevezni a két +nemzeti megbízottat az újonnan rajtoló Európai Ügyészséghez. A ljubljanai egyetem egyik professzora szerint Jansa Orbán forgatókönyvéből játszik, amikor kritikus szerkesztőségeket zárat be, illetve bizonyos orgánumokat megvetet a bizalmi embereivel. A magyar stratégiát követi a cenzúra és a közmédia ellenőrzése kapcsán is.
A vezércikk sürgeti, hogy pártatlan bizottság járjon utána, hol követett el hibákat a járványkezelésben az Egyesült Államok, hiszen az utóbbi 100 év legnagyobb közegészségügyi katasztrófájáról van szó és tudni kell, mik voltak a rendszerszintű tévedések és mi a megoldás. Ehhez olyan méretű vizsgálat kell, amilyen még nem volt az ország történetében és nemzetközi segítséget is igénybe kell hozzá venni.
A munkát két egyetem már megkezdte, odahaza és Európában 110 órányi anyagot vettek fel kormányzati tisztviselőkkel és szakemberekkel. A tények feltárásához a Kongresszusnak és a kormányzatnak nem szabad sajnálnia sem pénzt, sem paripát, sem fegyvert. Hiszen itt a ragyogó alkalom, hogy helyreálljon az USA tekintélye, amit alaposan megtépázott a sok ballépés a fertőzés során.
Meg kell határozni, milyen intézkedések mentek félre, és hogy a jövőben mit kell tenni hasonló esetben. Fel kell mérni az előnyöket és a kockázatokat a most zajló bio-orvosi forradalomban, amely olyan eredményeket produkált, mint hírvivő RNS-vakcinák. Ki kell deríteni azt is, honnan származott a vírus. Nem lesz könnyű szembenézni a történtekkel, és várhatóan lesznek bizonytalan tényezők is. De ha a bizottság a kendőzetlen igazságot teszi közzé, az ajándék lesz a jövő számára.
Tíz hónapon át, egészen egy hónappal ezelőttig azután is ellátta covidos betegeit az alsó-ausztriai tartományi főváros egyetemi kórházában egy szlovák orvos, hogy odahaza egészségügyi államtitkárrá nevezték ki. Peter Stachura 4 éve dolgozik St. Pöltenben, de heti 10 órában azt követően is ellátta pácienseit, hogy megkapta új megbizatását. Azt mondja, nem volt könnyű összeegyeztetni a két feladatot, de az egészség nem ismer határokat. Egyébként a tartományban 460 magyar, cseh és szlovák egészségügyi szakember segít legyűrni a ragályt.
