Ryanair;Belorusszia;

- Az EU gyorsan szankcionálta a belorusz "gépeltérítést", de kérdés, mihez kezd Putyinnal

Úgy látszik, egy gazdaságilag és politikailag kevéssé potens rezsimnek az európai közösség is oda mer csapni.

Az Európai Tanács tagjai megállapodtak hétfőn, hogy újabb büntetőintézkedéseket, köztük gazdasági jellegűeket vezetnek be Fehéroroszországgal szemben, és szankciókkal sújtanak fehérorosz tisztségviselőket is válaszként arra, hogy a fehérorosz hatóságok vasárnap minszki leszállásra kényszerítették a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó járatát, és őrizetbe vették a fedélzeten tartózkodó Raman Prataszevics ellenzéki újságírót, valamint barátnőjét Sofia Sapegát.

A szankciók: 

  • Az európai légitársaságok járatai nem repülhetnek át a belorusz légtéren.

  • A belorusz járatuk nem használhatják az EU légterét és repülőtereit.

Hétfőn este személyes részvétellel kezdődött meg Brüsszelben az európai uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozója, amelynek első napirendi pontja a Ryanair ír légitársaság járatának előző napi, minszki földre kényszerítése volt. Az este hátralévő részében, a vezetők áttekintik a koronavírus-járvány okozta helyzetet, illetve az EU és Oroszország közötti kapcsolatokat.

Utóbbi azért érdekes, mert az EU egy gazdaságilag kevésbé potens, illetve szerény zsarolópotenciállal járó ország esetében képes hatékonyan fellépni - legalábbis a Ryanair-gép esete azt bizonyítja. Ezzel szemben Oroszország hiába követett el ennél sokkal durvább dolgokat. Például itt a Navalnij-ügy; februárban derült ki, hogy orosz titkosügynökök robbantottak fel egy fegyverraktárat 2014-ben egy csehországi faluban; a Putyint civilek meggyilkolásával vádoló Alekszander Litvinyenkó egykori orosz titkosszolgálati tisztet megmérgezték 2006-ban a brit rendőrség első számú gyanúsítottját orosz parlamenti képviselőnek is megválasztották.

Szóval hiába sorjáztak az orosz állami merényletek, az EU egyik esetben sem volt ilyen határozott - és most is erős kérdés, mire jut Putyin államával. Ahogy az is: mit lép Orbán Viktor. A magyar miniszterelnököt nem hatották meg az elcsaltnak tűnő választások és a szétvert tömegtüntetések, felszólalt a belorusz rezsimet sújtó szankciók ellen. Most belesimult a kórusba, de a közvélekedés szerint Putyinért hajlandó szembe menni bárkivel, ahogy például a kínai demokrácia állapotáról szóló (lásd: a hongkongi események) nyilatkozatot is megvétózta. 

Egyelőre nem látszik, mit tud kezdeni azzal a közösség, hogy a belorusz diktátor, egy európai belső járatot kényszerített földre.