Az elérhetetlen nyájimmunitás

Átoltottság ide, átfertőződöttség oda, szakemberek szerint nem létezik a mágikus küszöb. Ahogy a betegség miatti védettségek eltűnnek és új vírusvariánsok kerülnek elő, ismét szembetaláljuk magunkat a fenyegetéssel.

Nemrégiben Youyang Gu független adatelemző tudós megváltoztatta népszerű blogjának címét: „Út a nyájimmunitás normalitás felé: a Covid-19 kilátásai az USA-ban”. Véleménye szerint a nyájimmunitási küszöb elérése valószínűtlen, és ennek három fő oka van: az oltások elleni bizalmatlanság, az új vírusvariánsok megjelenése és a gyerekeknél alkalmazható vakcinák késlekedése. Azonban úgy tűnik, nem csak az adatelemző, hanem a világ járványtudósai is egyre inkább hajlamosak annak elfogadására, hogy nincs egyszerűen meghatározható és főleg elérhető százalékszám, amire alapozva azt lehetne mondani, egy adott populáció biztonságban van a Covid-19-től, és főleg azt nem, hogy ez a biztonság hosszú időre szól, netán végleges.

A nyájimmunitás nem, de egy „új normális állapot” elérhető – derül ki a Nature cikkéből. Jelenleg két ország szolgálhat mintául, akár akár annak igazolására, létezhet nyájimmunitás, akár az ellenkezőjére. A háborús állapotok miatt az utóbbi hetekben eltűntek a hírekből a Covid-19-ellenes oltásokkal kapcsolatos izraeli hírek. De az április közepéről, végéről valók szerint az akkor már jól haladó oltási programnak köszönhetően, valamint a betegségen átesettek nagy száma miatt az ország a világon az elsők között, közel állt a nyájimmunitás eléréséhez. A múlt hónap közepén 5,3 millió beoltott volt (a lakosságszám valamivel több mint kilencmillió) – itt szinte kizárólag Pfizer/Biontech és valamennyi Moderna vakcinát használnak -, és úgy becsülték, a betegségen átesett 830 ezer emberrel együtt a lakosság 68 százalékában fejlődhettek ki antitestek. A belső nyitás akkor már egy-két hete megtörtént és a nagytávolságú utazások megindulása után is zuhantak az új megbetegedések: a március 19.-25. közötti számok 26. és április 1. között csaknem 60 százalékot estek. Eközben Peruban, a világ másik országában, ahol novemberben nyitottak - miközben az oltási program jól futott, de a nagy többség még nem volt védve -, a januári-februári nyaralások után meredeken emelkedni kezdett a megbetegedések száma. Az a becslés tehát, hogy a lakosság 70 százalékának átoltottsága, és/vagy a betegségen való átesettség lehet a küszöb, igazolódni látszik Izrael példáján, de az is lehet, hogy a nyájimmunitási küszöb elérése csak álom, mert az oltások számának bizonyos szintje ehhez nem elég. „Egyre távolodunk attól az elképzeléstől, hogy amikor elérjük a nyájimmunitási küszöböt, a járvány egyszeriben csak megszűnik. Ahogy a betegség miatti védettségek eltűnnek és új vírusvariánsok kerülnek elő, ismét szembe találjuk magunkat a fenyegetéssel, a jövőbeli újabb hullámok lehetőségével” – mondta Lauren Ancel Meyers, a Texasi Egyetem epidemológusa.

Az egyes kórokozók fertőzőképességétől függően 50-90 százalékos átoltottság lehet szükséges a nyájimmunitáshoz, de valójában nem létezik mágikus küszöb, különösen egy új vírus esetében nem. 70 százalékos átoltottság és átfertőzöttség esetén még mindig nincs 30 százalék védve, így nem csak a súlyos megbetegedésekkel, és halálesetekkel kell számolni továbbra is, hanem azzal is, hogy a még mindig nagy számú populációkban terjedő vírus könnyebben mutálódik. Ez növeli a továbbadás veszélyét, csökkenti a vakcinák hatásosságát, és hosszabb távon nehezebbé teszi a védekezést.

Brazília Manus államában tavaly júniusban 60 százalékos átfertőzöttség mellett azt gondolták, megfelelő immunitás alakult ki a népességben, de még ha ez túlbecsült adat is volt, most januárban az új esetek 100 százalékát egy új mutáció, a P.1-es néven ismertté vált, okozta. A vírusok tulajdonságaiból következően a nagy tömegű immunitás majdnem biztosan növeli a szelekciós nyomást rajtuk, megjelenhetnek olyan variánsok, amelyek a beoltott embereket is megfertőzik, de ha az oltások gyorsan és alaposan történnek ez elkerülhető. Az országok, egyes területek, államok, tartományok közötti eltérések azonban lehetővé tehetik a mutálódott vírusoknak, hogy a gyengébben védett helyeken tovább terjedjenek, ezért szükséges az elmaradott területek infrastruktúrájának erősítése, a betegedések monitorozása.

Nehéz tehát meghatározni, mikor érjük el a nyájimmunitást, sőt kérdés, elérhető-e valaha, mert rengeteg tényezőt kell figyelembe venni. Például nagy kérdés az is, mennyire akadályozzák meg a vakcinák, hogy a beoltottak továbbadják a SARS-CoV-2-vírust. A nyájimmunitás ugyanis csak akkor mondható megvalósultnak, ha a vakcinák a terjedést is blokkolják. Ha nem, akkor csak a 100 százalékos beoltottságnak van értelme. A Pfizer és a Moderna adatai ebből a szempontból kedvezők, de hogy ezek és a többi pontosan mennyire teljesít jól ezen a téren, még nem tisztázott, mindenesetre 70 százalékos hatásfok már „izgalmas” adat lenne, mondja Samuel Scarpino, a bostoni Észak-Keleti Egyetem hálózatkutatója. Nem jó jel, hogy nagyon nagy az eltérés az országok között átoltottság tekintetében, de még Izraelben is problémát okozott - miután március közepén a lakosság 50 százaléka megkapta mindkét adagot -, hogy a fiatalabbakat rávegyék az oltás felvételére (ingyen pizzát és sört ígértek nekik), és mivel a kisgyerekek még a legjobban teljesítő országokban sincsenek oltva, a korosztályi eltérések is gondokat okozhatnak a jövőben.

Az is kérdés, a betegség utáni védettség meddig tart. Dán adatok szerint a hat hónap, illetve valamivel több biztosra vehető, de a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek átfogó következtetések levonásához. Az emberi viselkedés, a társadalom reagálása a legkiszámíthatatlanabb tényező: azok ugyanis, akik megkapták az oltást, növelik kapcsolataik számát, ami megváltoztatja a nyájimmunitás egyenletének adatait.