A klímatervekről vitáztak: többen bírálták a brüsszeli javaslatot, amely kiterjesztené a kibocsátás-kereskedelmet

Az Európai Bizottság elnöke a szennyezés “beárazásának” fokozatos bevezetését ígérte, és támogatást a rászorulóknak az uniós csúcson. Orbán Viktor nem szólt hozzá a Belaruszról szóló vitához, inkább történelmi áttekintést adott Oroszországról.

- így foglalta össze az uniós vezetők keddi vitáját a közösség klímacéljairól Charles Michel, a csúcstalálkozó elnöke. Az állam- és kormányfők tavaly decemberben megállapodtak, hogy 2030-ig 55 százalékkal csökkentik a károsanyag-kibocsátásukat az 1990-es szinthez képest, 2050-re pedig teljesen klímasemlegessé válnak. A mostani brüsszeli találkozón arról tárgyaltak, hogy milyen közös és nemzeti erőfeszítések szükségesek e célok eléréséhez, illetve a terheket hogyan kellene tisztességesen megosztani. A vita tapasztalatait felhasználva, az Európai Bizottság néhány hét múlva leteszi az asztalra a részletes javaslatait, a tagállami vezetők pedig a nyár után visszatérnek a témára.

A csúcstalálkozón többen bírálták a brüsszeli tervet, amely kiterjesztené a kibocsátás-kereskedelmet az épületekre és a közúti közlekedésre, jelentősen megdrágítva a háztartások kiadásait. A szegényebb kelet-európai országok ellenzik az elképzelést, illetve jelentős kompenzációt várnának a közösségi büdzséből. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a szennyezés “beárazásának” fokozatos bevezetését ígérte, és támogatást a rászorulóknak.

A vezetők üdvözölték, hogy Európa-szerte felgyorsult az oltási kampány, ami a javuló járványhelyzettel együtt lehetővé teszi a fokozatos nyitást. A bizottsági elnök bejelentette, hogy az Európai Unióba érkezett vakcina mennyisége a következő hónap végéig el fogja érni a 400 millió adagot, ami lehetővé teszi a lakosság 70 százalékának beoltását július végére. Az állam- és kormányfők zárónyilatkozatukban kulcsfontosságúnak nevezték a gyártókapacitások kibővítését és a biztonságos vakcinaellátás garantálását az EU egész területén. Sürgették az európai védettségi igazolványról született megállapodás gyors végrehajtását, és a közösségen belüli utazási korlátozások lehetőség szerinti feloldását.

A csúcstalálkozó első napján a 27 vezető rekordgyorsasággal határozott a Lukasenko-rezsimmel szoros kapcsolatban álló üzleti vállalkozásokra és oligarchákra is kiterjedő újabb szankciókról, miután a fehérorosz hatóságok vasárnap eltérítették a Ryanair légitársaság Athén és Vilnius között közlekedő gépét, és a minszki leszállás után letartóztatták a fedélzetén utazó Roman Protasevics ellenzéki újságírót és barátnőjét. A büntetőintézkedések pontos részleteit a következő napokban dolgozzák ki a szakértők. Az állam- és kormányfők megállapodtak, hogy a belarusz légitársaságot kitiltják az EU területéről, és azt javasolják az európai légitársaságoknak, hogy ne használják a fehérorosz légteret. A 27 vezető nemzetközi vizsgálatot követelt, és a riporter, valamint barátnője azonnali szabadon bocsátását.

Sajtóértesülések szerint Orbán Viktor nem szólt hozzá a Belaruszról szóló vitához, viszont hosszan beszélt az EU-orosz kapcsolatokról, amely a külpolitikának szentelt hétfő esti napirend másik fontos pontja volt. Xavier Bettel luxemburgi kormányfő újságíróknak azt mondta, a magyar miniszterelnök “érdekes történelmi áttekintést adott” Oroszországról, mivel nagyjából egyidőben került hatalomra Vlagyimir Putyin elnökkel. (Orbán 1998-ban, Putyin 2000-ben). A vezetők megbízták az EU külügyi főképviselőjét, hogy következő ülésükre készítsen jelentést a Moszkvához fűződő viszonyról.