Harmadik, végső változatában szavazta meg szerdán az orosz parlament alsóháza annak a törvénymódosításnak a tervezetét, amely évekre megfosztaná a terror- és szélsőséges szervezetek tagjait vagy alkalmazottait attól a lehetőségtől, hogy bármilyen választott tisztséget betölthessenek.
A tervezet az eredeti elképzelés szerint csak a szövetségi törvényhozási képviselőség esetében vezetett volna be korlátozást. A módosítás a státusuktól függően, differenciáltan fosztaná meg passzív választójoguktól a szélsőségesnek és terroristának minősített szervezetek vezetőit, tagjait és az ezen csoportok tevékenységében részt vevő egyéb személyeket.
A moszkvai ügyészség április végén kezdeményezte három, Alekszej Navalnij ellenzéki politikushoz kötődő szervezet szélsőségessé minősítését. Az indoklás szerint a Navalnij Törzsei mozgalom, a Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványa (FBK) és jogutódja, az Állampolgári Jogok Védelmének Alapítványa (FZPG) célja „a feltételek megteremtése az alkotmányos rend alapjainak megváltoztatásához”, egyebek között a „színes forradalmak” forgatókönyvének alkalmazásával. Az ügyben folyó perben június 9-én folytatódik.
Oroszországban szeptember 19-re tűzték ki a következő parlamenti választásokat. A módosításokat az alsóház emiatt sürgősséggel vitatta meg. A jelenlévő honatyák közül 294 igennel, 38 nemmel szavazott, nyolcan pedig tartózkodtak a voksolástól. Az ellenzékből a kommunista frakció a szavazáson utasította el a módosításokat, arra számítva, hogy az alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősíti majd őket, a liberális demokraták és az Igazságos Oroszország képviselő csoportja pedig már előre jelezte, hogy nem fog szavazni a kérdésben.
Vjacseszlav Vologyin házelnök a módosításról folytatott vitában szerdán azt mondta, hogy hasonló törvényeket fogadnak már el olyan országokban, „amelyek gondolnak a jövőjükre”, köztük „a demokrácia világítótornyában”, az Egyesült Államokban is.
Vologyin kedden arra hívta fel a figyelmet, hogy Donald Trump volt amerikai elnök mintegy félezer olyan híve ellen indult büntetőeljárás, aki részt vett a washingtoni Capitoliumnál történt zavargásokban, és akikre „belső terrorizmus” címén 15-től 25 évig terjedő szabadságvesztést szabhatnak ki. A házelnök úgy vélekedett, hogy Oroszország a demokrácia és a szabadság utolsó szigete a világon.
A passzív választójog analóg korlátozásáról rendelkező jelenleg hatályos törvény azok számára tiltja meg a parlamenti választáson jelöltként való részvételt, akiket az orosz büntető törvénykönyv alapján szélsőségesnek minősített bűncselekmény miatt ítéltek el, és a szavazás napjáig büntetésüket még nem töltötték le, vagy nem engedték el. Súlyos és különösen súlyos bűncselekmény elkövetése esetén a tilalom a letöltés vagy a büntetés törlését követő 10, illetve 15 évig érvényes.
A kormányzó Egységes Oroszország párt által benyújtott orosz törvénytervezet – amellyel Vlagyimir Putyin gyakorlatilag félreállítja az ellenzéket és kizárja a választási versenyből az ellenzéki jelölteket – hátterével ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
