Az lesz a feladata a működését június 1-től megkezdő Európai Ügyészségnek (EPPO), hogy nyomozzon és vádat emeljen az európai uniós költségvetéssel szemben elkövetett csalásokkal és más, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel vagy a határokon átnyúló áfacsalásokkal kapcsolatban – jelentette be szerdai sahtótájékoztatóján Vera Jourová. Az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős biztosa elmondta:
Jourová szerint az ügyészség szerepe most különösen fontos lesz abban, hogy a 750 milliárd eurós költségvetésű helyreállítási alap minden fillérje a koronavírus-járvány okozta válságból való kilábalást szolgálja. Működésének kezdeti szakaszában az EPPO erre a feladatra összpontosít.
A luxemburgi székhelyű Európai Ügyészség az EU független szervezete, amelyet többlépcsős folyamatban hoztak létre. Élére a korrupcióellenes román főügyészi tisztségből leváltott Laura Codruta Kövesit nevezték ki. Az Európai Ügyészségnek 22 uniós ország a tagja: Írország, Magyarország, Lengyelország, Svédország eddig nem csatlakozott az ügyészség munkájához, de ezt bármikor megtehetik, Dánia pedig egyértelmű kívülmaradását jelezte.
Amint azt a Népszava csaknem két évvel ezelőtt megírta: Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kezdeményezésére, az ellenzéki pártok támogatásával 680 ezer magyar állampolgár írta alá, hogy Magyarország is csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. Ezzel azonban a magyar kormány nem foglalkozott.
Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója egy, a szervezet által tartott idén februári konferencián ugyanakkor megjegyezte:
Az Európai Ügyészség delegált ügyészekre építve, decentralizáltan működik minden egyes tagállamban. A luxemburgi központi irodában az európai főügyész és 20 európai ügyész irányítja a technikai és nyomozói állomány munkáját. Az EPPO kezdeményezheti a gyanúsítottak letartóztatását is, de ezt egyeztetnie kell a megfelelő nemzeti hatóságokkal.
