Ha a Lex-lakásmaffiát Lex-Rákayra vagy Lex Bayerre finomítják, az politikai siker – jelentette ki Pikó András józsefvárosi polgármester a lakástörvény tervezett módosítása ellen tiltakozó 32 szakmai szervezet Kossuth téri sajtótájékoztatóján szerdán, a Budai Várban kétes módon bérlakáshoz jutó két fideszes potentátra utalva. A közös fellépést arra a napra időzítették, amikorra meghirdették a nagy vitákat kiváltó, 100 ezer önkormányzati bérlakás eladását javasló fideszes törvénymódosító-javaslatról szóló parlamenti vitát. Csakhogy, miként azt elsőként az atv-hu megírta, szerdára visszakozni látszott a kormány: már nem az összes bérlakást, hanem „csak” a fővárosi világörökségi területen – például a Budai Várban – lévőkön adnának túl. Ez elsősorban az ellenzéki vezetésű I. és VI. kerületet sújtaná, ott több tízmilliárdos vagyonvesztést okozna. Józsefváros polgármestere úgy látja, a közös tiltakozás elérte a célját, a hatalom meghátrált, de az új, még nem ismert szövegű módosítás sem fogadható el, mert „attól, hogy kisebb lesz a rablás, attól még rablás marad”. Pikó a többi felszólalóval együtt csak a törvényjavaslat teljes visszavonását és a lakhatási válság felszámolását célzó állami program kidolgozását tartja elfogadhatónak.
A kormány hátrálása annyiban nem meglepő: a Publicus – még a módosítás beharangozása előtt készült – felmérése szerint a megkérdezettek 55 százaléka nem értett egyet a javaslattal. Az ügyben még a kormányzati kommunikáció is megbicsaklott. Az eredeti terv kormánypárti benyújtója a visszakozást többek között a baloldali tiltakozásokkal magyarázta, Kocsis Máté szerint viszont a Fidesz-frakció érveit fogadták el. Holott a 100 ezer lakás kiárusítását néhány napja még Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is lelkesen támogatta.
Szemezgetnek a drága lakásokból
Furcsa hullámzást mutatott be az elmúlt hetekben a bérlakások kényszer-privatizációjáról szóló törvénymódosítási javaslat. Böröcz László fideszes országgyűlési képviselő hirtelen indíttatásból úgy döntött, hogy felkarolja a készülő I. kerületi lakásrendelet – leginkább a tervezett lakbéremelés – ellen háborgó budavári bérlőket. Orbáni mintára konzultációt indított az ügyben, majd a beérkezett félezer válasz alapján benyújtott már egy 100 ezer bérlakásra vonatkozó, egész országra kiterjedő törvénymódosítási javaslatot. E szerint valamennyi önkormányzatnak kötelező lett volna eladni a bérlőknek a tulajdonában lévő lakásokat a forgalmi érték legfeljebb 30 százalékáért, de különféle kedvezmények összeadódása esetén akár 10,5 százalékért.
A javaslat ezermilliárdos vagyon elkótyavetyélésére kötelezte volna az önkormányzatokat. A iparűzési adó megfelezése, az elvont támogatások, kieső idegenforgalmi és parkolási bevételek okán már így is erősen felpaprikázott polgármesterek egymást túllicitálva kritizálták a javaslatot. A korábbi kormánypárti javaslatoktól eltérően azonban az ellenzéki tiltakozásorkánba már az elejétől vegyültek fideszes településvezetői szólamok. Kovács Péter XVI. kerületi kormánypárti polgármester egyenesen marhaságnak titulálta a javaslatot. A különféle szakmai szervezetek és szakemberek pedig az indítvány szociális érzéketlenségét ostorozták.
A javaslat élénk visszatetszést keltett a lakosság szélesebb köreiben is, derül ki a Publicus Intézet – még a módosítás beharangozása előtt készült – felméréséből.
A Népszava megrendelésére készült közvélemény-kutatásban a megkérdezettek 55 százaléka nem értett egyet a javaslattal, azt pedig kétharmaduk „felháborítónak” találta, hogy az önkormányzatokat kötelezik az eladásra. Még a kormánypárti szavazók 27 százaléka is rossznak tartja az ötletet. De nem sokkal lesz jobb a módosítás megítélése sem, hiszen a válaszadók 72 százaléka igazságtalannak tartja, hogy azok is megvehetik a lakásukat, akik nem rászorulók, különös tekintettel a budai várban „ bérleti jogot” vásárolókra. A fideszesek 57 százaléka is így gondolja. A megkérdezettek több mint fele véli úgy, hogy a törvénymódosítás célja mindössze annyi, hogy a Fidesz-közeli bérlők megvehessék értékes lakásaikat. A válaszadók többsége csak azoknak engedné megvenni a lakást, akik már legalább tíz éve ott laknak.
A Fidesz mindezek ellenére hajthatatlannak tűnt. Legalábbis kifelé. Böröcz, illetve Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy emberként kiállt a törvényjavaslat mellett. Böröcz azt szajkózta, hogy több évtizedes igazságtalanságot orvosolnának, míg Gulyás szerint „az indítvány összhangban van a kormány azon céljával, hogy az emberek lehetőleg ne bérlők, hanem tulajdonosok lehessenek a saját hazájukban”. Azután összeült a frakció és Kocsis Máté frakcióvezető szétküldött egy orientációs levelet, amelyben az ATV információi szerint azzal nyugtatgatta a párttársakat, hogy – „meghallgatva és megértve a frakció álláspontját” – a világörökségi területen lévő lakásokra szűkítik le a privatizációval érintett ingatlanok körét. Mivel a vidéki világörökségi helyszíneken nincs önkormányzati lakás, így a javaslat elsősorban a budavári és az Andrássy út melletti műemlékházakat érinti, de nem kizárólagosan.
A VI. kerület Népszavának adott tájékoztatása szerint szigorúan az Andrássy út mentén 81 bérlakásuk van. Ennek az alaphangon 2,5-3,2 milliárdos ingatlanvagyonnak a kiárusítása 1,8-2,8 milliárd forintos veszteséget okozhat a kerületi önkormányzatnak.
„Ezeknek a lakásoknak fillérekért történő kiárusítása miatt is lesz néhány rossz éjszakám, különösen olyan esetekben, amikor a kerület tavaly a kormányzati tervekről mit sem sejtve milliókért felújíttatott egy 70 négyzetméteres lakást, majd bérbe adta. Most meg kénytelen lesz kevesebb, mint harmad áron túladni rajta. Ezt megakadályozná, ha csak a határozatlan idejű bérleményekre vonatkozna a vásárlási lehetőség – válaszolta a Népszavának Soproni Tamás terézvárosi polgármester, de a játszmának szerinte még nincs vége. A módosítási javaslat szövege ugyanis még nem ismert, így az is lehetséges, hogy a privatizáció a világörökségi védőzónát is érinti, ami azt jelentené, hogy a terézvárosi bérlakások 98 százaléka bekerülhet az értékesítési körbe, sőt a VII. kerület számos bérleménye is.
A Várban található csaknem 1422 bérleményből közel 1300-at érint a módosított verzió, lévén csaknem az egész I. kerület világörökségi helyszín – válaszolta V. Naszályi Márta kerületi polgármester a Népszava kérdésére, aki szerint a módosítással kibújt a szög a zsákból. Semmi sem igaz a törvénymódosítás indoklásából, miszerint kispénzű rászorulókat juttatták volna lakáshoz. Inkább a Várba ácsingózó NER-lovagok vágyait akarják kiszolgálni. Ha valóban a műemléki lakások lakásprivatizációs korlátozás alá eső bérlőit szerették volna megsegíteni, akkor az elmúlt 21 évben bőven lett volna erre alkalmuk. De őket valójában fügefalevélként használják valódi céljaik elrejtésére – állítja a budavári polgármester, aki szerint Böröczék a törvény erejét használják fel az önkormányzati választások után bezárult kiskapuk felfeszítéséhez. Az évtizedekig lakáshitelt törlesztőknek, drága albérletben saját otthonra kuporgatóknak azonban nehéz lesz elmagyarázni, hogy miért vehetnek sokmilliós kedvezménnyel luxuslakásokat rászorulónak aligha nevezhető NER-lovagok. A kényszer-privatizáció miatt a kerületben dolgozó, de ott albérletet megfizetni nem tudó tanároknak, egészségügyi dolgozóknak, rendőröknek így esély sem lesz szolgálati lakást adni.
A kerület előzetes becslései szerint 80 ezer négyzetmétert kell kiárusítaniuk, amelyek forgalmi értéke durva becsléssel 80-120 milliárd forintra tehető. A kedvezmények miatt a vagyonvesztés több tízmilliárd forint lehet, amelyet tovább súlyosbít az értékbecslésre és a társasház-alakításra kifizetendő legalább százmilliós költség – hívja fel a figyelmet V. Naszályi Márta.
A tömeges privatizáció nagy arányú lakosságcserét is előrevetít, hiszen befektetői körök vásárolhatják fel az ingatlanokat. Az ingatlanbefektetőket egyébként is kedvező helyzetbe hozza a módosítás. Mint Pikó András elmondta: elég lesz az épületben található ingatlanok 51 százalékát megszerezniük és már nincs elhelyezési kötelezettségük a többi lakó számára. Így ha valaki mégsem venné meg a lakását, de az épület többi ingatlanát megveszik, majd továbbadják egy ingatlanfejlesztőnek és az esetleg más célra használná az épületet, akkor a bérlőt az önkormányzatnak kell majd elhelyeznie. De nem lesz hová. Pikónak az értékbecslés díját az önkormányzatokra hárító fideszes megoldásra is van egy hasonlata: olyan ez mintha a kirabolt emberrel fizettetnék meg a szállítás költségét is.
