A szöveg szerint a diplomáciai botrányt okozó incidens azzal kezdődött vasárnap reggel 9 óra 30 perckor, hogy a minszki légirányítás közölte a pilótákkal:
– Arról kaptunk információt különleges szolgálatoktól, hogy gépük fedélzetén bomba van, amit Vilnius felett aktiválhatnak.
– Megismételné az üzenetet? – kérdezett vissza az egyik pilóta.
– Újból mondom: arról kaptunk információt különleges szolgálatoktól, hogy gépük fedélzetén bomba van, amit Vilnius felett aktiválhatnak.
– Vettük.
– Biztonsági okokból azt ajánljuk, hogy az UMMS-en landoljanak – mondta a légiirányító a minszki repülőtér nemzetközi kódját megadva.
A pilóta rögzítette, hogy vette az üzenetet, majd kis szünet után azt kérdezte:
– A bomba… Honnan jött az üzenet? Honnan kapták az információt?
– Repülőtéri biztonsági szolgálat kapott e-mailt.
– A vilniusi vagy a görög repülőtér?
– Több repülőtérnek küldtek e-mailt.
Mindezek után a pilóta szavaiból az derül ki, hogy bizonytalan, mivel már Vilniuszhoz közelebb jártak, de végül elfogadta, hogy Minszkben landolnak.
Ezek után aztán hamar kiderült, hogy nem bomba miatt irányították őket oda, hanem azért, hogy elfoghassák a fedélzeten utazó Raman Prataszevics ellenzéki újságírót és aktivistát, valamint barátnőjét, Sofia Sapegát.
– Nem tudok a világtörténelemben olyan esetet, hogy hamis bombariadóval szállítottak volna le egy repülőgépet – mondta lapunk érdeklődésére egy nagy légitársaság tapasztalt pilótája, aki szerint afféle szentségtörésnek nevezhető ez az eset. – A repülésben a bombariadóval való trükközés tabu, ezzel soha nem lenne szabad visszaélni. A pilóta pedig soha nem tehet másként, a bombariadót mindig komolyan kell vennie. Épp ezért szerinte a Ryanair gép pilótájának sem volt mérlegelési lehetősége, amikor a minszki irányítás közölte vele, hogy bomba van a gépen: az utasok épsége érdekében együtt kellett működnie a belarusz hatóságokkal.
Arra a kérdésünkre, hogy a minszki esetnek lehet-e hatása a légitársaságok működésére, kidolgozhatnak-e biztonsági protokollokat az esetleges hamis riasztások miatt, a pilóta azt mondta: szerinte nem lehet min változtatni, hiszen ahogy eddig, ezután is „minden vörös jelzést” el kell fogadni. Úgy látja, most csak egyet tehetnek a légitársaságok: elkerülik a belarusz légteret, miután „farkast kiáltott” az ottani légiirányítás. Légitársaságok sora már nem sokkal az eset után így döntött.
– Az ügy azért is megdöbbentő, mert a belarusz hatóságoknak elviekben lett volna lehetőségük hamis bombariadó nélkül is leszállítani a gépet – állította a pilóta. – Ha az irányítótorony azt közli a géppel, hogy „nem publikus okok” miatt le kell szállnia, a pilótáknak akkor is követniük kellett volna az utasítást. Ehhez még az odaküldött vadászgépekre sem lett volna szükség.
A vadászgépek biztonsági használata egyébként az EU területén sem számít rendkívülinek a lapunknak nyilatkozó pilóta szerint. Mint mondta, főleg a szeptember 11-es terrortámadás után gyakran előfordul, hogy a biztonsági okokból leszálló repülőgépek ilyen védőőrizetet kapnak.
