Gosztonyi Gábor a Népszava érdeklődésére elmondta, az egyik olyan módosítás, amit elfogadhatatlannak tartanak, az ágazati készségtanácsokat érinti, amelyeket a szakképzés teljes megújításának érdekében hoztak létre még 2019-ben. Az a feladatuk, hogy szakvéleményt adjanak, javaslatokat tegyenek a szakmai oktatás működésére, fejlesztésére. A törvénymódosítás viszont ezt már nem teszi számukra kötelező feladattá, feltételes módban fogalmaz: "javaslatot tehetnek".
Gosztonyi Gábor szerint ez egyértelműen mérsékli a készségtanácsok szerepét a döntéshozatalban, így – ha a törvényjavaslatot elfogadják – például a szakmajegyzékről, a kimeneti követelményekről, a tankönyvek kidolgozásáról és tartalmáról központilag születnek majd döntések, akár a tanácsok szakmai javaslatának figyelmen kívül hagyásával. Egy másik módosítás a szakképző intézmények gazdálkodásában hozhat változást, amellyel az intézmények saját költségvetését a szakképzési centrumok költségvetése fogja tartalmazni, így a PSZ alelnöke szerint az iskolák a gazdálkodás szempontjából megint kiszolgáltatottak lesznek a szakképzési centrum kancellárjának.
Mint megírtuk, a 2020-tól fokozatosan bevezetett szakképzési törvény módosításáról szóló 35 oldalas javaslat jórészt "jogtechnikai pontosításokat" tartalmaz, több mint 50 paragrafusán kell módosítani. A PSZ szerint ezzel jár, ha egy törvényt kapkodva, rohamtempóban, a társadalmi egyeztetés és a jogalkotás normáit felrúgva fogadnak el és vezetnek be. Arra is figyelmeztettek: a törvény és végrehajtási rendelete több ponton sincs összhangban a köznevelési és a felsőoktatási szabályozással, számos esetben fogalmilag zavaros. Továbbá míg néhol értelmetlenül párhuzamos a köznevelési szabályozással, addig számos ponton hiányos. Úgy vélik, ezek miatt a törvényt még több éven át módosítani kell.
A módosító javaslatról egyébként csütörtökön vitázott a parlament, ahol Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára "finomhangolásnak" nevezte a változtatásokat.
