Előfizetés

Tovább központosítják a szakképzést

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.05.28. 06:40

Fotó: Barbara Gabriella / Népszava
A szakképzési törvény parlamentnek benyújtott módosító javaslatában nemcsak kisebb-nagyobb pontosítások vannak, hanem lehetővé teszik a rendszer további központosítását, kézi vezérlését – állítja a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.
Gosztonyi Gábor a Népszava érdeklődésére elmondta, az egyik olyan módosítás, amit elfogadhatatlannak tartanak, az ágazati készségtanácsokat érinti, amelyeket a szakképzés teljes megújításának érdekében hoztak létre még 2019-ben. Az a feladatuk, hogy szakvéleményt adjanak, javaslatokat tegyenek a szakmai oktatás működésére, fejlesztésére. A törvénymódosítás viszont ezt már nem teszi számukra kötelező feladattá, feltételes módban fogalmaz: "javaslatot tehetnek". Gosztonyi Gábor szerint ez egyértelműen mérsékli a készségtanácsok szerepét a döntéshozatalban, így – ha a törvényjavaslatot elfogadják – például a szakmajegyzékről, a kimeneti követelményekről, a tankönyvek kidolgozásáról és tartalmáról központilag születnek majd döntések, akár a tanácsok szakmai javaslatának figyelmen kívül hagyásával. Egy másik módosítás a szakképző intézmények gazdálkodásában hozhat változást, amellyel az intézmények saját költségvetését a szakképzési centrumok költségvetése fogja tartalmazni, így a PSZ alelnöke szerint az iskolák a gazdálkodás szempontjából megint kiszolgáltatottak lesznek a szakképzési centrum kancellárjának. Mint megírtuk, a 2020-tól fokozatosan bevezetett szakképzési törvény módosításáról szóló 35 oldalas javaslat jórészt "jogtechnikai pontosításokat" tartalmaz, több mint 50 paragrafusán kell módosítani. A PSZ szerint ezzel jár, ha egy törvényt kapkodva, rohamtempóban, a társadalmi egyeztetés és a jogalkotás normáit felrúgva fogadnak el és vezetnek be. Arra is figyelmeztettek: a törvény és végrehajtási rendelete több ponton sincs összhangban a köznevelési és a felsőoktatási szabályozással, számos esetben fogalmilag zavaros. Továbbá míg néhol értelmetlenül párhuzamos a köznevelési szabályozással, addig számos ponton hiányos. Úgy vélik, ezek miatt a törvényt még több éven át módosítani kell. A módosító javaslatról egyébként csütörtökön vitázott a parlament, ahol Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára "finomhangolásnak" nevezte a változtatásokat.  

Új kampányeszköz: gyerektáboroztatás

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.05.28. 06:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Miután az Orbán-kormány elvette a tábor felújítására adott támogatást, egy fideszes alapítvány bejelentkezett, hogy elviszi üdülni a józsefvárosi gyerekeket.
Nehezen követhető oligarcha- és politikai játszmák eredőjeként idén se nyithat meg a józsefvárosi önkormányzat káptalanfüredi gyerektábora, holott a járvány miatt a városi betondzsungelbe szorult gyerekeknek idén igencsak szüksége lenne a gondűző balatoni nyárra. Az ellenzéki kerületvezetés átmeneti megoldásként a Dunakanyarban lévő másik üdülőjébe, Magyarkútra szervez tábort, miközben a Fideszhez több szálon kötődő Alapítvány a Polgári Józsefvárosért Balatonfüredre vinné a kerületi gyerekeket. Mindezt úgy, hogy a kerületvezetés tudta nélkül az iskolákban hirdette meg a tábort, abban a csalóka hitben ringatva a szülőket, hogy az ingyenes üdültetést a tankerület szervezi. Csakhogy erről szó sincs. A GrundBalatont beharangozó videóban Sára Botond – aki nem mellesleg az önkormányzatok törvényes működésének őreként működő fővárosi kormányhivatal vezetője – azt állítja, hogy a táborra azért van szükség, mert a jelenlegi kerületvezetésben „nincs szándék” az önkormányzat káptalanfüredi gyerektáborának felújítására, sőt a hozzá kapcsolódó strandot is el akarja adni. „Nem hagyjuk, hogy a baloldali kerületvezetés bénázása miatt a józsefvárosi gyerekek ne tudjanak nyaralni a Balatonnál!” – hangsúlyozta a videóban Sára. – Ez a szülők átverése, a tankerület pártcélokra való használata, a gyerekek kampányba való belerángatása – háborog Pikó András józsefvárosi polgármester a közösségi médiában, aki levélben kért magyarázatot a belsőpesti tankerület vezetőjétől arra, miképpen szervezhet egy pártpolitikai alapítvány tábort az iskolákon keresztül. A köznevelési törvény szerint ugyanis oktatási intézményben politikai célú tevékenység nem folytatható. Márpedig a polgármester szerint a szülők – amennyiben elengedik a gyerekeiket Balatonfüredre – tudtuk nélkül hozzájárulnak egy pártpolitikai kezdeményezéshez. Pikó úgy véli, ez a pártállami idők visszatérte. Az alapítvány székhelye azonos a kerületi Fideszével. A VIII. kerületi Baross utcában található irodákat Kocsis Máté korábbi józsefvárosi polgármester, a Fidesz jelenlegi frakcióvezetője számára 2018 decemberében bérelte ki az Országgyűlés Hivatala határozatlan időre. A 260 négyzetméteres helyiségcsoport havi bérleti díját akkor 551 ezer forintban állapították meg. Az ebből származó 6,6 millió forintos éves bevétel külön nem jelenik meg az alapítvány utoljára közzétett 2019-es beszámolójában. De fillérre ennyi jön ki, ha a 48,529 millió forintos összbevételből levonjuk a támogatásként feltüntetett 41,917 millió forintot. Az alapítvány egyébként minden évben többet költ, mint amennyi a bevétele, 2019-ben például 50,5 milliót. Így nagy kérdés, hogy miből telik 400 józsefvárosi gyerek 5 napos turnusokban való üdültetésére ingyen szállással, utaztatással, programokkal, étkeztetéssel. Még ennél is egyértelműbb a pártkötödés, ha megnézzük, kik vezetik ezt a szervezetet. A nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés céljából létrehozott közhasznú alapítvány képviselője Farkas Örs, Kocsis volt kabinetfőnöke, a Kormányzati Tájékoztatási Központ jelenlegi szóvivője. A kuratórium másik tagja Vitályos Fanny, a Fidesz Országgyűlési Képviselőcsoportjának kabinetfőnöke. Mindettől függetlenül Pikó is elismeri, hogy a józsefvárosi gyerekek és szülők örülnek a balatoni üdülési lehetőségnek. Az önkormányzat káptalanfüredi gyerektábora ugyanis 2015 óta zárva van és Pikóéknak a kispesti önkormányzattal kötött korábbi egyezséget se sikerült megújítani, amelynek révén a józsefvárosi gyerekek a másik kerület üdülőjében nyaralhattak. Helyette az idén azt találták ki, hogy Balaton helyett a másik józsefvárosi üdülőbe, a Verőce melletti Magyarkútra vinnék a gyerekeket. Az első hírek arról szóltak, hogy a kísérő tanárok nemhogy napidíjat nem kapnak a gyerekek felügyeletéért, de még fizetniük is kell, mintha nyaralnának. Az önkormányzat ezt határozottan cáfolta a Népszavának. De arra egyelőre nem tudtak válaszolni, összesen hány gyerek nyaralhat idén nyáron önkormányzati táborban. Mint írták, az igényfelmérés folyamatban van, a járványhelyzet miatt ugyanis egészen az elmúlt napokig nem volt tudható, lehet-e egyáltalán táborokat tervezni. A kormánypárti állítással szemben nem szerepel a kerületi tervekben a káptalanfüredi táborhoz tartozó strand eladása sem. Az önkormányzat mindössze egy 90 napos bérleti szerződést kötött a Vitorlázó Gyermekekért Egyesülettel. A strand területének harmadát vették bérbe, így marad hely a józsefvárosiaknak, ha ott akarnak fürödni. A befolyt bevételt pedig a strand fejlesztésére költik. A káptalanfüredi tábor megnyitása azonban továbbra is bizonytalan. A Népszava kérdésére a kerület azt válaszolta: folyamatosan egyeztetnek és tárgyalnak a minisztériummal. Ez így volt a támogatás visszavonása előtt is. A korábbi támogatási szerződést lezárták, az elszámolást benyújtották, a pénzt visszafizette az önkormányzat. Az új támogatási szerződés részleteit, összegét, tartalmát a minisztériummal közösen dolgozzák ki. De a tereprendezéstől kezdve az új közösségi, központi épület megépítéséig sok minden van még hátra.

Dicstelen történet: oligarchák, elszállt költségek, vádaskodás

Józsefváros önkormányzata még 2015-ben döntött az 1960-ban épült, de azóta erősen lepusztult káptalanfüredi gyermeküdülő felújításáról. A tervekben az üdülő teljes körű renoválása, komplex hasznosításra való alkalmassá tétele szerepelt. Csakhogy nem volt rá pénz. Kocsis Máté akkori polgármester – aki később a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke lett – elintézte, hogy a 3,5 milliárdos fejlesztést a veszprémi kézisek tao-pénzéből valósítsák meg. Akkoriban a klub elnöke Fonyó Károly volt, a csapatnak a veszprémi VIP-páholyból drukkoló Simicska Lajos bizalmasa. Az akkori tervek szerint a központi szállásépület mellett 6 bungalót építettek volna, melléje sportcsarnokot öltözőkkel, kültéri futópályával és egyéb, szabadtéri sportolási lehetőséggel. A beruházást támogató Fonyó - a Simicska és Orbán Viktor közötti háború kirobbanását követően - 2015 novemberében távozott a klub éléről, a beruházás pedig megtorpant és csak akkor kapott új lendületet, amikor a veszprémi klub az új oligarcha, Mészáros Lőrinc érdekkörébe került. Kezdetnek letarolták a 3,2 hektáros telken lévő erdő jelentős részét, majd felépültek a bungalók: darabja 80 millióért. A józsefvárosi testület ellenzéki képviselői sokallták a számlát, de a jegyző azzal hűtötte őket, hogy ezeket a veszprémiek rendelték meg, ők igazolták a teljesítést, ők fizettek és nekik kell elszámolni a tao-pénzzel is, így a kerületnek ezzel nincs dolga. Csakhogy a számla 30 százalékát a VIII. kerület fizette ki a tábor felújítására időközben kapott 2,2 milliárdos állami támogatásból. Az önkormányzat mindenesetre úgy döntött, hogy felbontják a veszprémiekkel kötött megállapodást. A dolgok azonban újfent elakadtak. A jogerős építési engedélyt – Kocsis Máté közlése szerint – csak 2019 októberében sikerült megszerezni, amikorra már új vezetése volt a kerületnek. Az oligarcha-váltás okozta csúszások miatt azonban nem volt tartható az eredetileg meghatározott 2020 végi átadási határidő, ráadásul az időközben elszállt építési költségek okán a beruházást is át kellett tervezni. Az állami beruházócég, a BMSK Zrt. szerint a korábban megítélt támogatás nem volt már elegendő a korábban megállapított műszaki tartalomra. Sára szerint Pikóék nem akarják befejezni a beruházást. A kerület azt mondta erre a Népszavának, hogy a BMSK-val közösen átdolgozott terveket elküldte a támogatást nyújtó EMMI-nek egy év határidő hosszabbítást kérve, de a minisztérium elutasította az önkormányzat kérését.

Épül Karácsony hátországa, ami a választások után is fontos szerepet fog kapni

Kósa András Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2021.05.28. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A főpolgármester által életre hívott új mozgalom nemcsak a kampányban lesz aktív, a 2022-es választásokat követően is fontos szerepet szánnak neki.
– Szakmai háttér, kiállás, támogatás, segítségnyújtás Karácsony Gergely mellett – így foglalta össze lapunknak Wittinghoff Tamás a 99 Mozgalom lényegét. Budaörs független, egykor SZDSZ-es polgármestere az egyik alapítója a főpolgármester friss formációjának. Wittinghoff szerint a mozgalom abban is segíthet, hogy egyértelművé tegye: mindenkinek oda kell állni az előválasztás győztesei mellé, mert különben „semmit sem ér az egész”. Budaörs polgármestere ezt azért tartotta fontosnak megemlíteni, mert úgy érzékeli, bár a versengő jelöltek és szervezetekkel nincs „baj”, a pártok rajongótáboraiból egyre több leszóló megnyilvánulást érzékel.  Balázs Péter volt külügyminiszter, egy másik alapító szerint a 99 Mozgalom társadalmi támogatást rajzol fel Karácsony mögé, így kiemeli őt a pártok köréből.  „Szélesebb politikai bázist képez, mint amit a mostoha sorsú, de hősiesen küzdő ellenzéki pártok képviselnek” – mondta a Népszavának. Karácsony két hete jelentette be szülőfalujában, Nyírtasson, hogy elindul a miniszterelnök-jelölti ellenzéki előválasztáson, és egy új, pártoktól független formációt alakít, a „társadalom 99 százalékának képviseletére”. Azóta már több, mint 30 ezren csatlakoztak a mozgalomhoz - állította csütörtök reggel a Facebook-oldalán Karácsony Gergely, aki naponta frissíti ezt az adatot. Az alapítók között a politikusok mellett többek között színészek, közgazdászok és üzletemberek képviseltetik magukat, de Karácsony tanárokat, tanulókat, eladókat és egy egykori bányászt is megkeresett. A május 15-i bejelentés után Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke azt mondta lapunknak, "érdemes újragondolni a választások után az ellenzéki oldalon a jelenlegi pártstruktúrát, azt, hogy más formában nem működhetnénk-e hatékonyabban”. Egy ellenzéki prominens, parlamenti képviselő szerint „a 99 Mozgalom megalakítása azt is jelezheti, hogy Karácsony Gergely kalkulál az ellenzéki verességgel is 2022-ben", azaz egy mozgalom vezetőjeként könnyebben maradhat az élvonalban, mint egy párt kongresszusa által elmozdítható elnökként.  – Egy győztes választást követően egy hatpárti koalíció miniszterelnökeként, de a várhatóan a legkisebb frakcióval bíró párt elnökeként nem ugorhat neki a pártszerkezet átalakításának. Ha pedig veszítünk, mondhatja azt, hogy az ellenzék az ő vezetésével érte el messze a legjobb eredményét 2010 óta. Ezért feljogosítva érzi magát arra, hogy a többször sikertelennek bizonyult pártok helyett valami újba fogjon – indokolt neve elhallgatását kérő az ellenzéki politikus. Egy magas rangú szocialista forrásunk másképp látja. Ő úgy gondolja: „Aki józanul gondolkozik, az belátja, hogy a 2022-es eredménytől függetlenül változásra van szükség az ellenzéki térfélen, elsősorban a baloldalon. Van egy már nem túl vonzó brand, az MSZP, amelyik pártként, szervezetileg még mindig az egyik legerősebb és van a Párbeszéd Karácsony Gergellyel és más fiatal – elsősorban a budapesti értelmiség számára – népszerű politikussal, amelyik viszont érdemi szervezeti háttérrel nem bír. A kettőből valamit csinálni kell, a 99 Mozgalom első körben erre lesz egy kísérlet, a továbbiakat majd meglátjuk" – fogalmazott. Szerinte a legfőbb kihívás, hogy a még létező helyi MSZP-szervezetek ellenállnának, ha a szocialista párt helyett egy másik politikai formációba kellene átlépniük. Ez ugyanakkor még a távlati tervek között sem szerepel, a 99 Mozgalom a választásokig biztosan megmarad pártoktól független politikai szervezetnek. A következő hetekben viszont új, a politizálástól eddig magukat távol tartó „ismert és népszerű személyiségek” csatlakozását jelentik majd be, pár hónap múlva pedig demonstrációt is szerveznének. „Most a tüntetésekkel kapcsolatos szabályok miatt ennek semmi értelme, de ha ősszel kivinnénk több tízezer embert az utcára, az már ütne és arra a Fidesz sem mondhatná, hogy nincs mögöttünk tömegbázis” – fogalmazott egy vezető ellenzéki, aki szerint „ebben az esetben természetesen a Párbeszéd és az MSZP vezetői is felállnának a főpolgármester mögé a színpadra”.      

Rajtvonalon az összes ellenzéki jelölt

Az elmúlt hónapokban azt mérlegeltem, mivel teszek jobbat a kormányváltás ügyének, ha elindulok az előválasztáson, vagy ha nem. Végül úgy láttam – mert érzem, hogy tudok tenni ennek érdekében –, erkölcsi kötelességem vállalni ezt a megmérettetést – így indokolta lapunknak Pálinkás József, hogy miért áll rajthoz az ellenzéki miniszterelnök-jelöltet kiválasztó eseményen. Mint arról mi is beszámoltunk, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke által alapított Új Világ Néppárt (ÚVNP) – amely a kiábrándult fideszeseket célozza meg – tavaly októberi zászlóbontásán már szó volt arról, hogy Pálinkás szeretne versenyezni az előválasztáson, de hivatalos döntés csak hét hónappal később, a párt kedd esti közgyűlésén született. – Itt is voltak olyanok, akik óvtak az indulástól, mondván, kevés esélyem van, de a többségi vélemény az volt, hogy vágjak bele – magyarázta. Az esélyeit firtató kérdésünkre Pálinkás azt mondta: egy kis borsodi faluból indulva sok mindent elért már, sok tisztséget betöltött. – Nem ragaszkodom semmilyen pozícióhoz, az indulásom egy ajánlat, mint ahogy a pártom is egy ajánlatot tesz a választóknak. A pártelnök szerint az ÚVNP vezetői már bizonyítottak az élet legkülönbözőbb területein: „képesek vagyunk segíteni egy új, szakszerű, tisztességes kormányzásban.” (Az ÚVNP elnökségi tagjai Pálinkáson kívül Ábrahám Júlia alelnök, aki az LMP-ben politizált 2018-ig, Lantos Gabriella egészségügyi menedzser, Fekete László korábbi cégvezető, Stelli-Kis Sándor ügyvéd.) Az ÚVNP egyébként nemcsak a miniszterelnök-jelölti előválasztáson képviselteti magát: mint megtudtuk, Vas, Zala, Baranya, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Pest megyében és a fővárosban is lesznek jelöltjeik. Pálinkás csatlakozásával végleges a rajtvonalhoz álló ellenzéki politikusok listája, a független hódmezővásárhelyi polgármester Márki-Zay Péter, a momentumos Fekete-Győr András, a jobbikos Jakab Péter, a DK-s Dobrev Klára és Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely méretteti meg magát a versenyen. A menetrend is kialakult, személyesen és online is lehet majd voksolni. Az első fordulót szeptember 18-26. között tartják, a másodikat pedig október 4-10. között. Utóbbinak a miniszterelnök-jelölt kiválasztásánál lesz jelentősége, ebbe a fordulóba ugyanis a három legtöbb szavazatot kapott jelölt jut tovább. Ahhoz, hogy valaki hivatalosan is jelölt legyen, augusztus 23. és szeptember 6. között meg kell szereznie a megfelelő számú ajánlást. Egyéni indulók esetében 400 helyi szignót, míg kormányfő-jelöltként országosan 20.000 ajánlást. Voksolhatnak már azok a 17 évesek is, akik csak jövőre, az országgyűlési választásig töltik be 18. évüket. Fontos feltétel, hogy csak azok vehetnek részt jelöltként, akik a jelentkezéssel egy időben nyilatkoznak arról, hogy a parlamentbe kerülésük esetén melyik párt frakciójához csatlakoznának a hat összekapaszkodó formáció közül (MSZP, DK, Párbeszéd, Jobbik, Momentum, LMP). Az is biztos, hogy lesznek nyilvános viták, az előválasztási bizottság – amelyben a pártok mellett több civilszervezet is szerepet vállal – úgy döntött: ezeket július 26. és október 10. között tartják. K. A., Z. Á.