A nagyobb aggyal és több neuronnal rendelkező állatok hosszabban ásítanak – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely munkája során emlősök és madarak 1300 különböző ásítását elemezte.
A Nature Communications című tudományos lapban megjelent tanulmányuk eredménye alátámasztja azt az elméletet, amely szerint az ásítás az agy hűtőmechanizmusaként alakult ki.
A néhány éve felállított elmélet szerint a hideg levegő belélegzése és a szájüreget körülvevő izmok egyidejű összehúzódása a hidegebb vér agyba áramlását segíti. Mivel a nagyobb agyaknak nagyobb energiaigényük van és az agy hőmérséklete részben a hőtermelés révén befolyásolja az idegi aktivitást, az elmélet szerint a nagyobb agyú állatoknak hosszabb ideig kell ásítaniuk, hogy azonos mértékű hűtő hatást érjenek el.
A vizsgálat során a kutatók ásító emlősökről és madarakról készített videofelvételeket elemeztek. Összesen 101 fajhoz tartozó 697 állat 1291 ásítását vizsgálták.
Megállapították, hogy az emlősök lényegesen hosszabban ásítanak, mint a hasonló agy- és testtömegű madarak. Ez a kutatók szerint a madarak magasabb maghőmérsékletével magyarázható. A környezet és a test között nagyobb a hőmérsékletkülönbség, ezért a madaraknak elég egy rövidebb ásítás is ahhoz, hogy jelentős hűtő hatást érjenek el.
Az egyetlen kivétel a csupasz turkáló vagy csupasz vakondpatkány (Heterocephalus glaber), amely nagyon kicsi agya ellenére olyan hosszan ásít, mint egy jaguár. Ennek oka a szakértők szerint az lehet, hogy a vakondpatkányok - egyedül az emlősök között - hidegvérűek.
