Lehet, hogy egy bolíviai törzs, a tsimanék életmódjában rejlik az agy térfogatvesztése, vagyis öregedése lassításának titka – állapította meg egy új tanulmány.
Egy nemzetközi kutatócsoport azt találta, hogy a tsimanék az öregedéssel kisebb mértékű agysorvadást szenvednek el, mint az európai és az amerikai lakosok: 70 százalékkal lassabb az agy térfogatvesztése, mint a nyugati populációban. Az agysorvadás felgyorsulása az elbutulás, vagyis a demencia jele.
Noha az iparosodott társadalmakban élők hozzáférnek a modern egészségügyi ellátáshoz, életmódjuk mozgásszegény, étrendjük telített zsírokban gazdag. Ezzel szemben a tsimanék alig jutnak egészségügyi ellátáshoz, azonban szélsőségesen sokat mozognak, rostokban gazdag étrendjük zöldségekből, halból és sovány húsból áll.
„A tsimanéknál csodálatos természetes kísérletet láttunk arról, milyen pusztítóan hat a modern életmód az egészségünkre. Eredményeink azt mutatják, hogy az agysorvadás lényegesen lelassítható ugyanazokkal az életmódtényezőkkel, amelyek látványosan mérsékelik a szívbetegségek kockázatait” – mondta Andrei Irimia, a Dél-kaliforniai Egyetem gerontológusa.
A kutatók 746 felnőtt tsimane önkéntest vizsgáltak meg, életkoruk 40 és 94 év között volt. Falvaikból a legközelebbi városba, a bolíviai Trinidadba vitték őket, az út két teljes napon át tartott folyón és közúton.
A városban CT-felvételeket készítettek az agyukról, amelynek alapján kalkulálták az agytömegüket és a volumen kapcsolatát az életkorukkal. Ezután az eredményeket az amerikai és európai ipari társadalmak hasonló adataival vetették össze.
Megállapították, hogy a középkorúak és idősek agymérete közötti különbség 70 százalékkal kisebb a tsimanéknál, mint a nyugati embereknél. Eszerint a bolíviai törzs lakói sokkal lassabb agysorvadást élnek át, ami a demencia kisebb kockázatát jelenti.
„Lehetséges, hogy a mi nyugati, mozgásszegény életmódunk, cukrokban, zsírokban gazdag étrendünk felgyorsítja az agysorvadást, ami sebezhetőbbé tesz bennünket az Alzheimer-kórral és más betegségekkel szemben” – mondta Hillard Kaplan, a Chapman Egyetem antropológusa, egészségügyi közgazdásza, aki majdnem két évtizede vizsgálja a tsimanék életmódját.
A tanulmány a Journal of Gerontology, Series A: Biological Sciences and Medical Sciences című gerontológiai szakfolyóiratban jelent meg.
