„Azért megviselt bennünket. Nem csak a vállalkozásokat, hanem bennünket, munkavállalókat is, akik bérből és fizetésből élünk, én is közéjük tartozom.” – fogalmazott a koronaválság gazdasági hatásai kapcsán Orbán Viktor kormányfő a Kossuth Rádióban péntek reggeli nyilatkozatában.
A kormányfő vagyonnyilatkozataiban és fizetési összegeiben azonban semmi nem utal vagyoni helyzetének romlására. 2019 januárjában leadott vagyonnyilatkozatában 1,395 millió forint pénzintézeti számlakövetelés szerepelt, ez 2020 elejére eltűnt. Van viszont egy házastársával közösen felvett hitele még 2002-ből: a 20 millió forintos kölcsönből 2019-ben 3,5 millió törleszteni való maradt, tavaly év elejére ez az összeg 2,199 millióra csökkent, idén pedig 882 ezerre apadt. Vagyis a járvány évében 1,3 milliót sikerült törlesztenie a kormányfőnek.
Miniszterelnöki jövedelme az elmúlt években nem nőtt, kormányfőként bruttó 1 millió 507 ezer forintot keres. A Fidesz elnökeként nem kap fizetést, parlamenti képviselőként viszont igen. 2019-ben bruttó 990 ezer forint volt a havi képviselői illetménye, ami tavaly a járvány kirobbanásakor 1 millió 103 ezer, idén tavasszal pedig 1 millió 211 ezer forintra duzzadt. Összességében Orbán Viktor idén bruttó 2,718 millió forintot keres havonta, többet mint a járvány kitörésekor. Annyi veszteséget viszont kétség kívül elkönyvelhet: tavaly 113 ezerrel nőtt képviselői bére, idén viszont „csak” 108 ezerrel. Kerestük Havasi Bertalan szóvivőt, hogy megtudjuk, mit értett azon a kormányfő, hogy bérből és fizetésből élőként őt is megviselte a járvány, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Míg Orbánnak nem, sok bérből és fizetésből élőnek valóban romlott az anyagi helyzete. A banki ügyfelek majdnem felének csökkent a jövedelme a tavaly tavaszi első hullám idején. Közülük minden nyolcadiknak – mintegy 360 ezer embernek – 30 százalékot is meghaladó veszteséget kellett elkönyvelnie. Ez látszott a bankszámlákra érkező havi munkabér jóváírásokból a Magyar Nemzeti Bank összesítése alapján. Egy szeptemberben készült OTP-s felmérés szerint pedig minden harmadik háztartásnak romlott az anyagi helyzete a koronavírusválság hatására, az érintettek majdnem felének olyan mértékben, hogy a megtakarításaikhoz is hozzá kellett nyúlnia.
A hivatalos átlagbér-statisztikákon azonban ez sem tavaly, sem az idén nem érződik. Sőt, a pandémia miatti munkáltatói intézkedések – az elbocsátások, a részmunkaidős átsorolások - még javíthattak is az adatokon, így az átlagkereset tavaly is ütemesen, majdnem 10 százalékkal nőtt.
A KSH által közölt hivatalos átlagbér ugyanis csak azt mutatja meg, mennyit keresnek átlagosan a nagy cégeknél, nonprofit szervezeteknél, és a költségvetési intézményeknél a teljes munkaidős alkalmazottak. A válság miatt megsokasodott részmunkaidősök nyilvánvalóan alacsonyabb fizetése viszont nem húzza le az átlagot, mivel ők továbbra sem kerülnek be a bérstatisztikába (a bevétel nélkül maradt egyéni vállalkozók, az alkalmi munkások, a munkájukat elvesztők pedig végképp nem). Holott a jegybanki adatok alapján csupán a hitellel rendelkező adósok közül 180 ezret soroltak át február és június között részmunkaidőbe, vagy küldtek el állásából.
Az országgyűlési képviselők fizetését – így Orbán Viktor képviselői alapilletményét is – viszont a hivatalos átlagbér alapján számítják. Idén márciustól emiatt nőhetett a tiszteletdíja a többi képviselőével együtt több, mint 100 ezer forinttal. Az Országgyűlésről szóló törvény szerint ugyanis minden év márciusában automatikusan az előző évben mért nemzetgazdasági átlagbér háromszorosának megfelelő összegre emelkedik a képviselők alapilletménye. A 2020-as hivatalos bruttó átlagbér 403 600 forint volt, emiatt nőtt a képviselői alapilletmény 1 millió 211 ezer forintra idén márciusban.
Pedig a KSH számol már egy olyan átlagbért is, ami nem csak a nagy cégek, hanem a kisebbek alkalmazottait is figyelembe veszi. Ez pedig csak bruttó 391 ezer forint volt tavaly, hiszen a kisebb, kevésbé tőkeerős vállalkozásoknál jellemzően a fizetések is alacsonyabbak. Ha ez alapján számoltak volna, akkor a képviselők alapilletménye is 37 ezer forinttal kisebb összeggel emelkedett volna.
A hivatalos átlagbér azonban a magasabb összeg – ezt nemrégiben a KSH is megerősítette lapunknak. A pénteken közzé tett legfrissebb KSH-adatok szerint pedig továbbra is ütemesen nő ez az átlagbér: márciusra vonatkozóan bruttó 435 166, nettó 289 386 forintos összeget mértek – mindkettő 8,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Persze ez csak a nagy cégeknél és a költségvetési intézményeknél teljes állásban dolgozó alkalmazottak átlagbérét mutatja továbbra is. Ilyen munkahelyeken viszont márciusban mindössze 2,8 millió ember dolgozott, miközben – szintén a KSH szerint – a foglalkoztatottak száma már több, mint 4,5 millióra rúg.
A munkáltatók teljes körénél dolgozó 3 millió 60 ezer teljes munkaidős alkalmazott átlagbére ennél kevesebb, bruttó 423 706 forint volt. A szintén ebben a körben számolt bruttó mediánbér pedig mindössze 329 810 forint. A mediánbér azt mutatja meg, hogy mekkora az az összeg, amelyet a dolgozókat keresetük nagysága szerint sorba állítva az éppen középen álló kap. Másként fogalmazva az az összeg, amelynél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet kap. Ez alapján pedig az látszik, hogy a bérből és fizetésből élő, napi 8 órában dolgozó alkalmazottak fele a hivatalos átlagbérnél – ami alapján részben Orbán Viktor is kapja a fizetését - márciusban 105 ezer forinttal kevesebbet keresett.
