Előfizetés

Míg Orbánnak nem, több százezer embernek valóban romlott az anyagi helyzete

Kósa András Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.05.29. 06:00

Fotó: ÁTLÁTSZÓ/NÉMETH DÁNIEL
Bár a miniszterelnök a bruttó 2,7 milliós jövedelmével azok közé a bérből és fizetésből élők közé sorolta magát, akiket megviselt a válság, neki még nőtt is a bevétele.
„Azért megviselt bennünket. Nem csak a vállalkozásokat, hanem bennünket, munkavállalókat is, akik bérből és fizetésből élünk, én is közéjük tartozom.” – fogalmazott a koronaválság gazdasági hatásai kapcsán Orbán Viktor kormányfő a Kossuth Rádióban péntek reggeli nyilatkozatában.
A kormányfő vagyonnyilatkozataiban és fizetési összegeiben azonban semmi nem utal vagyoni helyzetének romlására. 2019 januárjában leadott vagyonnyilatkozatában 1,395 millió forint pénzintézeti számlakövetelés szerepelt, ez 2020 elejére eltűnt. Van viszont egy házastársával közösen felvett hitele még 2002-ből: a 20 millió forintos kölcsönből 2019-ben 3,5 millió törleszteni való maradt, tavaly év elejére ez az összeg 2,199 millióra csökkent, idén pedig 882 ezerre apadt. Vagyis a járvány évében 1,3 milliót sikerült törlesztenie a kormányfőnek. Miniszterelnöki jövedelme az elmúlt években nem nőtt, kormányfőként bruttó 1 millió 507 ezer forintot keres. A Fidesz elnökeként nem kap fizetést, parlamenti képviselőként viszont igen. 2019-ben bruttó 990 ezer forint volt a havi képviselői illetménye, ami tavaly a járvány kirobbanásakor 1 millió 103 ezer, idén tavasszal pedig 1 millió 211 ezer forintra duzzadt. Összességében Orbán Viktor idén bruttó 2,718 millió forintot keres havonta, többet mint a járvány kitörésekor. Annyi veszteséget viszont kétség kívül elkönyvelhet: tavaly 113 ezerrel nőtt képviselői bére, idén viszont „csak” 108 ezerrel. Kerestük Havasi Bertalan szóvivőt, hogy megtudjuk, mit értett azon a kormányfő, hogy bérből és fizetésből élőként őt is megviselte a járvány, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

A bruttó átlagbér egyes ágazatokban és a kormányfő jövedelme (ft/hó/fő)

ÁGAZAT - 2021.március Kormányfő jövedelme: 2718150 Ipar 464 780 Építőipar 334 600 Kereskedelem, gépjárműjavítás 334 600 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 253 385 Oktatás 391 236 Humán-egészségügyi ellátás 539 086 Szociális ellátás 205 723 Nemzetgazdaság összesen 435 166 Forrás: KSH, Népszava-gyűjtés

Míg Orbánnak nem, sok bérből és fizetésből élőnek valóban romlott az anyagi helyzete. A banki ügyfelek majdnem felének csökkent a jövedelme a tavaly tavaszi első hullám idején. Közülük minden nyolcadiknak – mintegy 360 ezer embernek – 30 százalékot is meghaladó veszteséget kellett elkönyvelnie. Ez látszott a bankszámlákra érkező havi munkabér jóváírásokból a Magyar Nemzeti Bank összesítése alapján. Egy szeptemberben készült OTP-s felmérés szerint pedig minden harmadik háztartásnak romlott az anyagi helyzete a koronavírusválság hatására, az érintettek majdnem felének olyan mértékben, hogy a megtakarításaikhoz is hozzá kellett nyúlnia. A hivatalos átlagbér-statisztikákon azonban ez sem tavaly, sem az idén nem érződik. Sőt, a pandémia miatti munkáltatói intézkedések – az elbocsátások, a részmunkaidős átsorolások - még javíthattak is az adatokon, így az átlagkereset tavaly is ütemesen, majdnem 10 százalékkal nőtt. A KSH által közölt hivatalos átlagbér ugyanis csak azt mutatja meg, mennyit keresnek átlagosan a nagy cégeknél, nonprofit szervezeteknél, és a költségvetési intézményeknél a teljes munkaidős alkalmazottak. A válság miatt megsokasodott részmunkaidősök nyilvánvalóan alacsonyabb fizetése viszont nem húzza le az átlagot, mivel ők továbbra sem kerülnek be a bérstatisztikába (a bevétel nélkül maradt egyéni vállalkozók, az alkalmi munkások, a munkájukat elvesztők pedig végképp nem). Holott a jegybanki adatok alapján csupán a hitellel rendelkező adósok közül 180 ezret soroltak át február és június között részmunkaidőbe, vagy küldtek el állásából. Az országgyűlési képviselők fizetését – így Orbán Viktor képviselői alapilletményét is – viszont a hivatalos átlagbér alapján számítják. Idén márciustól emiatt nőhetett a tiszteletdíja a többi képviselőével együtt több, mint 100 ezer forinttal. Az Országgyűlésről szóló törvény szerint ugyanis minden év márciusában automatikusan az előző évben mért nemzetgazdasági átlagbér háromszorosának megfelelő összegre emelkedik a képviselők alapilletménye. A 2020-as hivatalos bruttó átlagbér 403 600 forint volt, emiatt nőtt a képviselői alapilletmény 1 millió 211 ezer forintra idén márciusban. Pedig a KSH számol már egy olyan átlagbért is, ami nem csak a nagy cégek, hanem a kisebbek alkalmazottait is figyelembe veszi. Ez pedig csak bruttó 391 ezer forint volt tavaly, hiszen a kisebb, kevésbé tőkeerős vállalkozásoknál jellemzően a fizetések is alacsonyabbak. Ha ez alapján számoltak volna, akkor a képviselők alapilletménye is 37 ezer forinttal kisebb összeggel emelkedett volna. A hivatalos átlagbér azonban a magasabb összeg – ezt nemrégiben a KSH is megerősítette lapunknak. A pénteken közzé tett legfrissebb KSH-adatok szerint pedig továbbra is ütemesen nő ez az átlagbér: márciusra vonatkozóan bruttó 435 166, nettó 289 386 forintos összeget mértek – mindkettő 8,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Persze ez csak a nagy cégeknél és a költségvetési intézményeknél teljes állásban dolgozó alkalmazottak átlagbérét mutatja továbbra is. Ilyen munkahelyeken viszont márciusban mindössze 2,8 millió ember dolgozott, miközben – szintén a KSH szerint – a foglalkoztatottak száma már több, mint 4,5 millióra rúg. A munkáltatók teljes körénél dolgozó 3 millió 60 ezer teljes munkaidős alkalmazott átlagbére ennél kevesebb, bruttó 423 706 forint volt. A szintén ebben a körben számolt bruttó mediánbér pedig mindössze 329 810 forint. A mediánbér azt mutatja meg, hogy mekkora az az összeg, amelyet a dolgozókat keresetük nagysága szerint sorba állítva az éppen középen álló kap. Másként fogalmazva az az összeg, amelynél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet kap. Ez alapján pedig az látszik, hogy a bérből és fizetésből élő, napi 8 órában dolgozó alkalmazottak fele a hivatalos átlagbérnél – ami alapján részben Orbán Viktor is kapja a fizetését - márciusban 105 ezer forinttal kevesebbet keresett.

Az infláció megeszi a bérnövekedést

 A 8,7 százalékos éves bérnövekedés lassulás az előző hónapokhoz képest, de az állami szférában fennmaradt a kétszámjegyű - márciusban 11 százalékos -bérnövekedés – kommentálta az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Szerinte rövidtávon tovább mérséklődik majd a bérdinamika, mert az újranyitás hatására főleg azokban az ágazatokban - a turizmusban, vendéglátásban, szórakoztatóiparban - nőhet meg a foglalkoztatás, ahol átlag alatti a kereseti lehetőség, így ez majd lefelé húzza az átlagot. A bérdinamika lassulásával egyidejűleg gyorsul az infláció, így a reálbérnövekedés 4-4,5 százalékra mérséklődhet az idén – hívta fel a figyelmet Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Emlékeztetett: a reálbérindex 2017-ben még 10 százalék felett volt, 2018-ban és 2019-ben 8-8 százalék körüli, tavaly pedig 6,2 százalék volt. - Varga Dóra  

Kicsapongásai miatt hívhatták haza a bangkoki magyar nagykövetet

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.28. 21:19
Bus Szilveszter
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
“Thaiföld a szexturisták egyik kedvelt célpontja” - magyarázta Bus Szilveszter távozásának okait egy informátor.
Szabados életmódja miatt kellett hazarendelni Magyarország thaiföldi magyar nagykövetét

- írja a hvg.hu.

A portálnak több, egymástól független külügyi forrás is megerősítette, hogy a lépés mögött olyan magánéleti okok húzódnak, amelyek csak valamelyest hasonlítanak az egykori perui nagykövet, Kaleta Gábor hazahívásához. Ugyanakkor szó sincs arról, hogy pedofília vagy esetleg más hasonló büntetőügy áll a lépés mögött, mivel nem áll eljárás hatálya alatt és bűncselekményt sem követett el. Értesülések szerint az Információs Hivatal derítette ki, hogy milyen szabadosan élt Thaiföld fővárosában a kirúgott diplomata. A tárca korábbi közlése szerint “ tisztségéhez méltatlan viselkedés” miatt kellett hazatérnie Bus Szilveszternek. A Kaleta-üggyel ugyanakkor annyi összefüggés mutatkozik, hogy a volt perui nagykövet botránya után a kolóniavédelemért is felelős Információs Hivatal (IH) informálisan a feladatául kapta a hasonló ügyek feltárását, és úgy tudni, hogy a bangkoki nagykövet magánéletével összefüggő “méltatlan viselkedést” is az IH detektálta. 
“Thaiföld a szexturisták egyik kedvelt célpontja”

– utalt a portálnak egy, az ügyre rálátó diplomáciai forrás arra, milyen okok húzódnak meg a döntés mögött.

Emlékeztetnek, Bus Szilveszter 2017 végén kapott nagyköveti megbízatást, előtte a külügyi tárca déli nyitásért felelős helyettes államtitkára volt, azelőtt szintén diplomáciai szolgálatot látott el: volt például nagykövet Jakartában, illetve Új-Delhiben is. Bangkoki nagykövetként legutóbb akkor került be a hírekbe, mikor tavaly novemberben koronavírus-fertőzést kapott Szijjártó Péter miniszter távol-keleti útja során. A Külgazdasági és Külügyminisztérium szűkszavúan csak annyit közölt, “Bus Szilveszter 1991 óta volt a Külügyminisztérium állományában. Bangkoki külszolgálata 2021. április 30-án lezárult, már nincs a KKM állományában”

Csak negatív koronavírus-teszttel mehetnek be külföldiek az EB-meccsekre

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.28. 21:03

Fotó: Béres Márton / Népszava
Közzétette a kormány, milyen szabályokkal lehet a labdarúgó Európa-bajnokság meccsein a helyszínen szurkolni.
A nem magyar állampolgárok akkor is bemehetnek a kontinenstorna mérkőzéseire, ha a belépés előtt 72 órán belül elvégzett – magyar vagy angol nyelven kiállított – negatív eredményű molekuláris biológiai vizsgálattal igazolják, hogy nem fertőzöttek

- derül ki a Magyar Közlönyből.

Ebben az is olvasható, hogy az úgynevezett szurkolói zónákba ugyancsak ilyen feltétellel lehet belépni. A magyarok számára pedig a védettségi igazolvány lesz a lelátói tartózkodás alapvető feltétele. Aki ezt nem tudja bemutatni, attól a szervező köteles megtagadni a belépést. Ugyanez érvényes azokra a külföldiekre is, akiknek nincs negatív PCR-tesztjük.    A szurkolói zónákban egyébként tartható lemezbemutató vagy koncert és nincsen felső határa annak, hány ember mehet be oda.  A rendelkezések betartatását a rendőrség és a Magyar Honvédség közösen ellenőrzi. 
Ha a hatóság azt észleli, hogy megsértették a szabályokat, akár egymillió forintos bírságot is kiszabhatnak. Ennek legalacsonyabb határa százezer forint.

Azonban nem alkalmazhatók ezek a szankciók, ha a mérkőzés helyszínének, illetve a szurkolói zóna üzemeltetője vagy vezetője, valamint a szervező, az üzemeltető vagy a vezető alkalmazottja a szükséges intézkedéseket megtette a jogellenes helyzet felszámolása érdekében. Így fel kell szólítani a szabályszegőt a távozásra. Ha ezt ennek ellenére sem teszi meg, akkor a rendőrség értesítésével kerülheti el a szervező, hogy egy vaskos csekket kapjon. Amennyiben utóbbiakat nem vagy csak részben tette meg, akkor a rendőrség a bírság kiszabása során "a jogszerű állapot helyreállítására irányuló intézkedéseket figyelembe veszi." A rendelet nyomatékosítja, hogy a bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.