Hat hazai környezetvédő szervezet szerint az Európai Unió Igazságos Átmenet Alapjából a szénipar által érintett három hazai megyére jutó 104 milliárd forintos támogatással nem szennyező nagyvállalatokat, hanem a szén kivezetésében és a zöld átállásban leginkább érintett helyi munkavállalókat, kis- és középvállalkozásokat (kkv), illetve közösségeket kellene segíteni - közölte az Energiaklub és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ). A civilek azt javasolják, hogy az ipari területek, bányák kármentesítését alapvetően az olyan szennyező vállalatok fizessék meg, mint például a Mátrai Erőmű és EU-támogatás csak ezen felül járna. (A Mátrai Erőmű tavaly került állami kézbe.)
Az Energiaklub, az Esély Labor Egyesület, a Greenpeace Magyarország, a Habitat for Humanity Magyarország, az MTVSZ és a Pécsi Zöld Kör a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Baranya megyei méltányos átállás területi tervezésébe meghívott szakmai szervezetekként még véglegesítés előtt javaslatokat küldtek az illetékes minisztériumnak és megbízott tanácsadóknak. A terveket a Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP+) mellékleteként a közeljövőben adja be a magyar kormány az Európai Bizottság felé. A 2021-27 közötti Igazságos Átmenet Alap (Just Transition Fund) nevű uniós forrás célja, hogy támogatást nyújtson a szén-dioxid-kibocsátás-mentesítésben leginkább érintett, társadalmi-gazdasági kihívásokkal küzdő szénipari térségeknek.
A szakmai szervezetek javasolják, hogy a megyékben érdemi tevékenységet folytató civil és szakmai szervezeteket, helyi közösségeket - a szabályoknak megfelelően - időben és ténylegesen vonják be a végrehajtásba, azaz a kiírások tervezésébe, véleményezésébe és a megvalósítás ellenőrzésébe. Indítványozzák a végrehajtási tervek és ütemezések nyilvánosságát is. A tervekben egyértelműen rögzíteni igénylik az olyan nem támogatható tevékenységeket, mint a fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódó beruházások. (Az állam a Mátrai Erőműben gázblokkot tervez.) A megyei mellett települési szintű vizsgálatot, illetve szükséglet-elemzést is szorgalmaznak. Úgyszintén szükségesnek nevezik, hogy az alap elsősorban az alulról jövő kezdeményezésekre és a helyi kkv-kra, önkormányzatokra és közösségekre összpontosítson. Javaslatuk szerint azok a nagyberuházások, amelyek mégis járnának légszennyezéssel, csak kiemelkedő üvegházgáz-kiváltás céljából, az átmenetben hátrányosan érintettek bevonása mellett részesülhetnének támogatásban. Az ipari területek kármentésítését alapvetően az azt elszennyező nagyvállalatokkal kellene megfizettetni úgy, hogy támogatás csak az ezen felüli hasznosításra járna. A lakossági széntüzelés kiváltása mellett alapvetően a lakások hőigényét lenne szükséges lecsökkenteni mélyfelújítás, energiatanúsítvánnyal igazolt megújulók telepítésével és tanácsadással. Szorgalmazzák az intézkedések összehangolását, valamint az esetlegesen kárvallott munkavállalók bevonását átképzésük kereteinek mielőbbi meghatározásába.
