Egyetlen hónap múlva veszi át Szlovénia az Európai Tanács soros elnöki tisztségét, miközben az országot teljes politikai káosz jellemzi. A napokban lemondott az igazságügyi miniszter, miután Janez Jansa nem hagyta jóvá két szlovén ügyész kinevezését, mivel azonban a kabinetnek már nincs meg a kellő többsége a ljubljanai parlamentben, ezért egyáltalán nem biztos, hogy az új tárcavezetőt ki tudják nevezni. Közben a jobboldali-populista koalíció a parlamentben támadást intézett a házelnök ellen, de leváltani nem sikerült, szintén azért, mert a kabinet nem támaszkodhat elég honatyára a törvényhozásban.
A kormánynak a társadalomban sincs meg a kellő támogatottsága, s bár a Mediana ügynökség néhány napja közzétett felmérése szerint Jansa pártja biztosan áll a közvélemény-kutatások élén, egyrészt a 18,2 százalékos támogatottság annyira azért nem nevezhető magasnak, másrészt pedig a szlovén belpolitikai térkép rendkívül színes, széttöredezett, sok párt működik, így nincs igazán népszerű tömörülés. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az összes kormánypárt támogatottsága összesen a 25 százalékot sem éri el.
Csakhogy a tapasztalat azt mutatja, ha egy radikális vezető érzi a vesztét, akkor ahelyett, hogy engedményeket tenne az ellenzéknek, amit most a közelgő soros uniós elnökség is indokolna, inkább még szorosabbra kívánja vonni a gyeplőt, amivel a társadalom még nagyobb megosztottságát idézi elő. Annyi különbség azért még van Jansa és régi barátja, Orbán Viktor között, hogy a szlovén miniszterelnök nem szívesen veri nagy dobra közeledését az európai populistákhoz. Jellemző, hogy Jansa már csak elvétve fogadja a látogató politikusokat a miniszterelnöki hivatalban, ehelyett inkább az általa irányított Szlovén Demokrata Párt (SDS) központjában látja vendégül őket, ahol jobban el lehet dugni a külföldi populistákat a közvélemény szeme elől. Csak a minap derült fény arra, hogy Jansa Ljubljanában még április elején, nem sokkal húsvét után fogadta Matteo Salvini, az olasz jobboldali populista Liga elnökének jobbkezét, Marco Dreostót. A megbeszélésekről, de még a találkozó tényéről sem adott ki semmi információt a kormány, méghozzá azért, mert a találkozó nem a kormányhivatalban történt. Mint kiderült, találkozójuk témája a bevándorlás volt.
Bár Jansa azért még úgy ahogy titkolja külföldi barátait, azt azonban nem leplezi, mi a véleménye a független igazságszolgáltatásról, a független sajtóról, valamint az állami hírügynökségről, amely nem volt hajlandó a kabinet szócsövévé válni. Jansa olyan társadalmat kíván megvalósítani, mint Magyarországon Orbán Viktor, ahol a lapok és hírközlő eszközök többséségéből kormánypropaganda folyik. Csakhogy ezt ebben a kis államban azért jóval nehezebb megvalósítani, mert a kabinetnek nemhogy kétharmados többsége nincs, még egyszerű sem.
A kormány médiapolitikájáról mindenesetre sokat elmond, mely médiumokat támogatott. Egyebek mellett 19 500 eurót juttatott annak a Nova24 televíziónak, amely mögött magyar kormánypárti befektetők állnak. De ugyanekkora összeget kapott a Planet TV, amely a magyar TV2 csoport tulajdonába került. Az állami hírügynökséggel azonban nagyon mostohán bánik a kormány, igyekszik kivéreztetni.
Egyes vélekedések szerint annyira megosztó a kormány politikája, hogy idővel polgárháborús helyzet alakulhat ki, ami túlzónak tűnik ugyan, de sokan arra sem számítottak, hogy a békés adriai államban ennyi kormányellenes tüntetést rendeznek majd és ekkora részvétellel. Szombaton is több tízezren vonultak utcára Ljubljanában, a megmozdulást baloldali pártok, szakszervezetek, környezetvédő szervezetek hívták életre.
Jansa kormánya azonban a folyamatos konfrontációkkal saját maga alatt vágja a fát, amint Lilijana Kozlovic igazságügyi miniszter minap bejelentett távozása is jelzi. A már csak volt tárcavezető is támogatta ugyanis két különleges ügyész, Mateja Ostir és Tanja Frank Eler kinevezését az Európai Ügyészséghez, de Jansa letiltotta őket. Ennek az az oka, hogy a múltban a jelenlegi miniszterelnök vagyonát vizsgálták. De Jansának nem csak a személyükkel lehet baja, hanem magával a testülettel, amihez Magyarország nem is hajlandó csatlakozni, jelenleg az EU 27 államából 22 a tagja, s ma kezdi meg a munkáját. A lemondott tárcavezető úgy vélte, fontos uniós intézményről van szó, amely fellép a korrupció ellen, s az igazságügyi tárca a nemzeti és nemzetközi törvények szerint járt el a két fent említett szakértő kinevezésekor. A kormány már hónapok óta akadályozta a folyamatot. Didier Reynders igazságügyi uniós biztos már februárban felszólította a szlovéniai igazságügyi tárcát, hogy a lehető leghamarabb nevezze ki a kiválasztott személyeket, akiket eredetileg a ljubljanai ügyészség jelölt a posztra. Kissé abszurd, hogy épp a soros elnökségre készülő Szlovénia akadályozza, hogy az Európai Ügyészség megkezdhesse a munkát.
A lemondott Kozlovic a Modern Közép Párt (SMC) tagja, távozásával tovább gyengül az ezer sebből vérző, mégis rendkívül agresszíven viselkedő koalíció. Lemondása elhúzódó kormányválságot is sejtet. A parlament elnöke, Igor Zorcic visszahívását múlt pénteken mindössze 45 képviselő támogatta a 90 tagú törvényhozásban. Maga a koalíció ugyan csak 38 képviselővel rendelkezik, de általában a kabiet mellett voksol a nyugdíjasok pártja, a DesUS, a populista SNS, illetve a nemzeti kisebbségek képviselői. Csakhogy az eredmény azt jelzi: Kozlovic lemondása után bárkit jelöl a kormány az igazságügyi tárca élére, az aligha kapja meg a törvényhozás támogatását. Szép kilátások a soros elnökség közeledtével.
