Kedden ismét napirendre tűzte a bérlakások kötelező elidegenítésére vonatkozó Böröcz László-féle fideszes törvényjavaslatot az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága. Az tervezet tárgyalása lényegében pótcselekvés volt, hiszen tervezetet az eredeti formájában még a kormánypárt sem támogatja, korábban már jelezték, új szöveget fognak beterjeszteni, a jogszabály hatályát szűkítenék.
Ugyanakkor a keddi bizottsági ülés arra jó volt, hogy az ellenzéki módosítókat a Fidesz-KDNP-s többség lesöpörje az asztalról. Hiszékeny Dezső (MSZP) azt javasolta, hogy a lakásokat csak azoknak a bérlőknek adják el, akik már 1995. november 30-ától bérlői az ingatlannak. Csárdi Antal (LMP) a bérleti jogviszony kezdetét 1994. december 31-re datálta volna, illetve a megvett lakásokra 20 évig elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztetett volna be. Nem támogatták Csárdi azon javaslatát sem, hogy egy összegű fizetésekor a forgalmi érték 70 százaléka legyen a vételár, részletfizetésnél pedig az első 10 százalékos részletet nyolc napon belül ki kelljen fizetni. Burány Sándor (MSZP) módosítóját is elvetették, amely az értékesítendő lakások körét a kőbányai MÁV-telep lakásaira is kiterjesztette volna.
Az elutasítás nem meglepő, hiszen az ellenzéki javaslatokat rendre elutasítják a fideszes többségű bizottságok. Az viszont érdekesebb, hogy egyelőre se híre se hamva az érintett lakások körét lényegesen szűkítő módosítónak. Hasonló játszmát folytatott 2018-ban a Fidesz a túlóratörvénnyel kapcsolatban is. Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf szintén egyéni indítványként, előzetes egyeztetés nélkül benyújtott törvényjavaslata a 250 rendkívüli túlórát emelte volna általánosan 400-ra. A tiltakozás hatására úgy tűnt, meghátrál a kormány, de a törvényalkotási bizottság az eredeti, szigorúbb verzióhoz közelebb álló szövegverziót támogatta, amit azután meg is szavazott meg az Országgyűlés.
Mint ismeretes Böröcz László fideszes országgyűlési képviselő májusban nyújtotta be a több mint 100 ezer bérlakást érintő, egész országra kiterjedő törvénymódosítási javaslatát, amely szerint valamennyi önkormányzatnak kötelező lenne eladni a bérlőknek a tulajdonában lévő lakásokat a forgalmi érték legfeljebb 30 százalékáért, de különféle kedvezmények összeadódása esetén akár 10,5 százalékért.
A javaslat ezermilliárdos vagyon elkótyavetyélésére kötelezte volna az önkormányzatokat, amit azok – még a kormánypártiak is – nagy felháborodással fogadtak. Erélyesen tiltakoztak a különféle szakmai szervezetek is, a különböző közvélemény-kutatások pedig azt mutatták, hogy még a fideszes választók is erősen megosztottak ez ügyben. A tiltakozás hatására visszakozott a kormány. Múlt csütörtökön már azt írta párttársainak Kocsis Máté frakcióvezető, hogy nem az összes bérlakást, hanem „csak” a fővárosi világörökségi területen – a Budai Várban és az Andrássy úton – lévőkön adnának túl. Ezt a parlamenti vitában Böröcz László is megerősítette, hozzátéve, hogy a vételi jog gyakorlásához előírnának egy minimális – öt éves – bérleti jogviszonyt, illetve a megvásárolt lakásokat elidegenítési tilalommal terhelnék.
Csakhogy mindebből semmi nem látszik egyelőre. Csütörtökön kerül az ügy a törvényalkotási bizottság elé, ha ekkor áll elő az új javaslatával a Fidesz, alig másfél hét marad az érdemi vitára a végszavazás előtt.
