"A papír sok mindent elbír, főleg, ha szépen egybemosnak adatokat"

A statisztikák szépek, egyre több a regisztrált labdarúgó, amire a taorendszert bevezető kormány büszke, ám a 220 százalékos növekedést nem az igazolt játékosok hozták össze.

– Annak idején Egri Jánosnak volt egy vetélkedője, a Játék a betűkkel. Na, ezt újította fel az MLSZ, csak számokkal – mondta a hazai labdarúgás viszonyait jól ismerő, korábban a Magyar Labdarúgó-szövetségnek is dolgozó forrásunk azok után, hogy Tállai András a múlt héten a társaságiadó-felajánlási rendszer (tao) sikerét bizonyítandó kijelentette: a statisztikák egyértelműen igazolják, hogy az adókedvezmény beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A Pénzügyminisztérium államtitkára, azt hangsúlyozta, tíz év alatt 220 százalékkal nőtt a focisták száma, így 2020-ban már 281 ezer igazolt labdarúgó volt. Tállai a számokat az MLSZ idei beszámolójából vehette, hiszen a szervezet két héttel korábban szintén azzal büszkélkedett, hogy a 2011-es 127 ezerről emelkedett az igazolt játékosok száma erre a szintre.

- A papír sok mindent elbír, főleg, ha szépen egybemosnak adatokat – jegyezte meg a hivatkozott statisztikával kapcsolatban forrásunk. Lapunk Tállai bejelentése után kikérte az MLSZ-től az igazolt labdarúgókra vonatkozó adatokat, beleértve a gyerekeknek szóló Bozsik-, illetve a középiskolásoknak kiírt Fair Play Cup-program számait is. A szövetség az éves közgyűlési beszámolóit ajánlotta figyelmünkbe. Ám az MLSZ holnapján a hírarchívumban található közlemények és a közgyűlési beszámolók adatai nem is mindig egyeznek. Rögtön az első szám nem stimmelt: egy, a tao-éra első öt évét elemző táblázat szerint 2010-ben 133 ezer regisztrált futballista volt a rendszerben, a májusi közgyűlésen viszont az hangzott el: 127 ezerről indult a diadalmenet. Nem mellékesen a mostani Tállai-féle sikerjelentésből kimaradt, hogy az MLSZ eredeti célja szerint 350 ezerre növelte volna az igazolt játékosok számát 2016-ra. Legalábbis egy 2014-es Nemzeti Sport-tudósítás szerint erről beszélt Vági Márton főtitkár.

- Igazából mindegy, hogy 148 vagy 154 ezerrel nőtt a létszám, hiszen elvileg a folyamat a fontos – mondta forrásunk. – Sokkal inkább azt érdemes megnézni, ebből a gyarapodásból mennyi a valós játékos, s mekkora tömeget jelentenek a különféle programok. Így már messze nem olyan tökéletes a kép, hiszen 2010-ben a 133 ezer futballistából 57 ezer tartozott valamelyik programhoz, míg tavaly a 281 ezerből 194 ezer. Vagyis 2010-ben 76 ezren, tavaly 87 ezren számítottak programokon kívüli, valóban igazolt labdarúgónak, ami viszont tíz év alatt csak 11 ezres, azaz 14 százalékos növekedés.

Forrásunk szerint alapvetően üdvözlendő lenne, hogy a legfiatalabbaknál nőtt a leginkább a létszám, hiszen ez megfelelő tömegbázis lehetne a profi futballhoz. A 4-14 év közöttieknek szóló Bozsik-programban résztvevők száma 27 ezerről 118 ezerre nőtt 2010 és 2020 között. Csakhogy a Bozsik intézményi regisztráltak óvodai, iskolai keretek között játszanak, nincs valódi igazolásuk, versenyengedélyük, sportorvosijuk, velük nem edzők, hanem gyorstalpalót végzett pedagógusok foglalkoznak heti néhány alkalommal.

– Nem véletlen, hogy az emlegetett 281 ezres létszám hivatalosan a regisztráltak száma – állította forrásunk –, persze a köznyelvben már lehet igazoltként mondani őket, a laikus ugyanis nem látja a különbséget. Így számolhatják ide a középiskolás bajnokság, vagyis a Fair Play Cup résztvevőit is. Mindkét programra jellemző: a tanév elején regisztrálják a gyerekeket, akik aztán vagy részt vesznek a foglalkozásokon és a rendezvényeken, vagy nem, de utóbbit már nem jegyzi fel a statisztika. Így fordulhat elő, hogy a tavalyi számok alapján a 4-14 éves korosztály több mint negyede regisztráltan focizik.

A Bozsik-program másik részében, az egyesületiben jóval kisebb a növekedés tíz év alatt – 30 ezerről 67 ezerre –, ráadásul több ezres az átfedés az intézményi programmal, ugyanis, ha egy gyerek a tanév közben kap klubszerződést, a tanév végéig továbbra is részt vehet az intézményi programban is.

– Nagyon fontos a tömegesítés, de a profi labdarúgás szempontjából igazából a 14 év felettiek száma lenne meghatározó, hiszen nagyjából ekkorra dől el, hogy valaki komolyan akar foglalkozni a labdarúgással. Nem véletlen, hogy az MLSZ országos bajnokságot csak ettől a kortól ír ki – folytatta forrásunk. – És ebben az elmúlt tíz évben sincs jelentős változás, vagyis a profi klubfutball előszobájának számító korosztályoknál nem sikerült érdemben növelni a létszámot.