előválasztás;Karácsony Gergely;Dobrev Klára;Jobbik;Jakab Péter;

2021-06-02 06:20:00

Értelem és érzelem - felpörgött a kampány az ellenzéki térfélen

Éppen zárul az olló Karácsony Gergely és Dobrev Klára között, de a végeredményt befolyásolhatja, hogyan taktikázik Jakab Péter és mik a jobbikos szavazók preferenciái.

Felpörgött a kampány az ellenzéki térfélen, amint egymás után jelentkeztek be hivatalosan is a miniszterelnök-jelöltek. A Publicus Intézet lapunk számára – május 18-a és 21-e között, azaz Pálinkás József bejelentését megelőzően – készített legfrissebb felmérése arra utal, hogy ez jelentős mértékben formálja az ellenzéki választók érzéseit, illetve racionális megfontolásait: az előbbiek a kedvenc pártjukhoz, az utóbbiak viszont a legkompetensebbnek gondolt jelölthöz kötik őket.

Ezzel is magyarázható, hogy zárul a két legnépszerűbb kormányfő-jelölt közti olló. Karácsony Gergely két százalékponttal előzi Dobrev Klárát, ami már hibahatáron belül van – egy hónappal korábban a Publicus még 5 százalékpontos különbséget mért. Közben Márki-Zay Péter és Fekete-Győr András kedveltsége lényegében a felére fonnyadt: most az összes megkérdezett 7 százaléka mondta azt, hogy az előbbire voksolna, és mindösszesen egy százalék az utóbbi kedveltsége. Jakab Péter 11 százalékon áll.

Dobrev előretörése több tényezőnek köszönhető. Egyrészt elkezdett érdemben kampányolni, s a DK-s tábor összezárt mögötte. Másrészt a potenciális előválasztók jelentős része, majdnem harmada egyelőre még bizonytalan, egy részük vándorol a jelöltek között annak függvényében, milyen impulzusok érik őket. Ugyanakkor azok a modellek, amelyek azzal számolnak a Publicus kutatásában, hogy a kevésbé népszerű jelöltek egymás után kiszállnak, már azt mutatják, hogy az MSZP-Párbeszéd jelöltjének jobbak lehetnek az esélyei, de még így sem nagyobb a Karácsony és Dobrev közti különbség 8 százalékpontnál.

Ez arra utal, hogy a Jobbik nomináltja, Jakab Péter lehet majd a mérleg nyelve. Azt, hogy a mérleg végül merre billen, két tényező befolyásolja. Az egyik, hogy merre mozdul az említett 30 százaléknyi bizonytalan szavazó. A másik a kompetencia-faktor, azaz kiről hiszik el az ellenzéki választók, hogy képes legyőzni 2022-ben Orbán Viktort. Mindezek alapján borítékolható, hogy az előválasztás első fordulóját inkább a pártszimpátia befolyásolja majd, a második viszont már arról fog szólni, ki legyen a Fidesz-elnök kihívója. A másodlagos preferenciák azt mutatják: a Jobbik-szavazók körében a Dobrev a legelutasítottabb és Karácsony a legelfogadottabb.

Kérdés, mi történik akkor, ha Jakab úgy száll ki, hogy a versenyben maradok közül valaki mellé áll. Azaz képesek-e rávenni a szimpatizánsait, hogy egyik vagy másik versenyben maradó jelöltre szavazzanak – esetleg még akkor is, ha nem kedvelik annyira. Ez akkor vetődhet fel élesen, ha valamilyen taktikázás folyik a háttérben, esetleg arra megy ki a játék, hogy a visszalépő pártja egy ilyen gesztusért cserében előnyökhöz jut az egyéni választókerületekben folyó előválasztáson: ott a nomináltjuk javára történne visszalépés. Márpedig a Népszava információi szerint mintegy 30 választókerület esetében szóba is került ilyen típusú együttműködés, ennek a nyitánya, hogy Jakab a DK-s Kálmán Olgát támogatja az előválasztáson a budai körzetben.

Csakhogy a Publicus felmérése azt mutatja, egy ilyen esetben nem lesz könnyű orientálni a jobbikos szavazókat. Amikor a közvélemény-kutatók azt kérdezték, ki képes legyőzni miniszterelnök jelöltként Orbán Viktort, akkor a jobbikosok gyakorlatilag csak Jakabot (58 százalék) és Karácsonyt (23 százalék) nevezték meg (19 százalék vagy nem válaszolt, vagy nem tudta a választ). Az is lényeges kérdés, hogy mi történik akkor, ha az egyéni választókerületekben a jobbikosoknak DK-s jelöltre kell majd voksolniuk vagy fordítva. Egy biztos, 2018-ban, amikor a Jobbikban úgy okoskodtak: 500-600 ezerrel több voksot gyűjthetnek azáltal, hogy nem vesznek részt az ellenzéki együttműködésben, és a baloldali szavazók racionálisan döntve az esélyesebb jelölt, azaz a jobbikos neve mellé teszik az ikszet, befürödtek a párt stratégái.