NATO;külügyminiszterek;Jens Stoltenberg;

- Brüsszeli darab: Bidenre várva

Videókonferencián egyeztettek kedd délután a NATO külügy- és védelmi miniszterei a június 14-i brüsszeli csúcs témáiról.

A két hét múlva esedékes találkozón, amelyen részt vesz Joe Biden amerikai elnök, az állam- és kormányfők a szövetség egységét, Európa és Amerika összetartozását kívánják demonstrálni Donald Trump gyakran ellenséges, de leginkább kiszámíthatatlan négyéves elnöksége után.

A vezetők megbeszélésén az észak-atlanti szervezet 2030-ig szóló menetrendje lesz az egyik fő téma. A NATO-nak alkalmazkodnia kell a gyorsan változó biztonsági körülményekhez, fel kell vérteznie magát olyan készségekkel és képességekkel, amelyek erősebbé, ellenállóbbá teszik a modern fenyegetésekkel szemben, mint amilyen például a vírusveszély, a klímaváltozás, a hibrid háború vagy az internetes támadások. Ennek érdekében egyenként és közösen is többet kell költeniük védelmi célokra, húzta alá Stoltenberg, aki szerint a tagállamok egyetértenek abban, hogy további befektetésekre van szükség, fenn kell tartani a kiadások hét éve tartó növelését. A részes tagállamok szorosabb technológiai együttműködésének elősegítésére a szövetségesek fontolgatják egy védelmi innovációs központ felállítását.

A NATO-csúcson téma lesz az egyre agresszívebb Oroszországhoz, és az egyre határozottabb Kínához fűződő viszony. Az utóbbi napirendre tűzését elsősorban az amerikaiak szorgalmazzák.

A legrészletesebb vita azonban a szervezet afganisztáni műveletéről várható. Az Egyesült Államok már bejelentette, hogy szeptember 11-ikéig kivonja csapatait. A tervek szerint addigra a NATO is elhagyja a térséget, de továbbra is támogatást fog nyújtani a helyi biztonsági erőknek. Jens Stoltenberg főtitkár a külügyminiszterekkel tartott megbeszélés után tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy az országon belül és kívül is folytatni fogják az afgán fegyveres erők kiképzését. Jónéhány tagállam felajánlotta hozzájárulását a kritikus infrastruktúra, egyebek között a kabuli repülőtér működésének a finanszírozásához.

A keddi videókonferencián röviden szó esett a belorusz gépeltérítésről is, amelyről a múlt héten elítélő nyilatkozatot adott ki az észak-atlanti szervezet, hétfőn pedig bejelentette, hogy korlátozza a fehérorosz személyek belépését a NATO brüsszeli székhelyére. A diplomaták csak látogatóként, állandó kísérővel léphetnek az épületegyüttes területére, nem használhatják az eddigi kitűzőjüket. Stoltenberg nem kívánt reagálni a sajtóhírekre, miszerint a múlt szerdán született közös közleményt Törökország kérésére felvizezték, és az emiatt nem helyezett kilátásba szankciókat.

A nagy-britanniai koronavírus-járvány januári tetőzése idején előfordult, hogy naponta 1800-nál többen haltak meg Covid-19-ben, és voltak olyan időszakok, amikor meghaladta a 40 ezret a kórházban kezelt betegek száma.