Kétszer annyian hívták családon belüli erőszak miatt tavaly a segélyvonalakat, mint korábban

Sokkal jobban láthatóvá váltak a szociális intézményrendszer hiányosságai a pandémia idején.

A tavalyi évben 3 visszatérő vagy jelentős téma csúcsosodott ki: a koronavírus hatásai, a kirekesztés, valamint a szexuális visszaélés és kizsákmányolás kérdése - írta a tavalyi évről készített gyermekjogi összefoglalójában a Hintalovon Alapítvány. A szervezet megállapításai között szerepel, hogy a családok több időt töltöttek együtt, de a járvány rendkívül megszűrte a társas kapcsolatokat, és az így megváltozott közelség és távolság új kihívásokat állított mindenki elé.

Egyúttal nőtt az alkoholfogyasztás a gyerekek és a családok körében is. Becsléseik szerint közel minden tizedik gyermek veszélyeztetett volt valamilyen erőszak vagy elhanyagolás miatt, ami közel 103 ezres szám. Egyúttal láthatóvá váltak az ellátórendszer és a jogi szabályozás hiányosságai, a járvány miatt pedig nem csupán új nehézségek jelentek meg, hanem a már meglévő társadalmi problémák és egyenlőtlenségek is felerősödtek.

A jelentés megjegyzi, fontos előrelépések történtek a gyerekek szexuális kizsákmányolása és az erőszak áldozatainak védelme terén. Aggasztó viszont, hogy az év szinte minden napjára jutott egy gyerekek szexuális kizsákmányolásával összefüggő eljárás. A 0–13 éves gyerekek ellen elkövetett 3. leggyakoribb bűncselekmény a szexuális erőszak volt, ráadásul utóbbi bűncselekmény sértettjeinek száma 60 százalékkal, 222-re nőtt tavaly óta. Emellett nagyon kevesen kerültek az állami áldozatsegítő szolgáltatás látóterébe.

Emberkereskedelem vagy kényszermunka miatt egy esetben sem történt segítségnyújtás, szexuális kényszerítés bűncselekménye miatt 3 gyereknek, szexuális erőszak miatt 28 gyereknek nyújtottak segítséget.

A közösségimédia-felhasználást érintően pedig megjegyzik: 2016 óta hatszorosára nőtt a hatóságok felé jelentett pedofil tartalmak száma.

Mint lapunk korábban megírta, a karanténidőszakban robbanásszerűen megnőtt a bántalmazások száma, az európai országokban nagyjából a háromszorosára. Ugyanis a járványhelyzet miatt a mindenkiben megnövekvő feszültség hozzájárulhat ahhoz, hogy erőszakos cselekmény történjen.