„A járványügyi helyzet, a korlátozások gyutacsot adnak az amúgy sem rózsás történetnek” – kezdte Gecse-Simon Orsolya bántalmazás- és traumaszakértő supervisor. A tavaszi adatok alapján lehet következtetni, mi fog történni. Az első hullám kijárási korlátozásai alatt ugyanis a világon mindenhol emelkedett a kapcsolati erőszak mértéke.
A járványhelyzet miatt a mindenkiben megnövekvő feszültség hozzájárulhat ahhoz, hogy erőszakos cselekmény történjen. Az éttermek, a közművelődési intézmények, a sportközpontok bezárása korlátozza a stressz levezetésének színtereit. „Az a bántalmazó, aki a napközben felgyülemlett feszültséget az edzőteremben, rosszabb esetben a kocsmában némileg levezette, most otthon engedi ki a teljes »gőzt«; könnyebben csattanhat a pofon” – mondta a szakember. Mindenkinek emeli a stresszszintjét az a bizonytalanság is, amelyet a gazdasági élet beszűkülése okoz, sokan kényszerülnek újratervezésre vagy kerülnek kilátástalan helyzetbe. Ez az időszak ráadásul „kedvez” az otthoni alkoholfogyasztásnak, a gátlások oldódása is könnyebben vezet bántalmazáshoz – tette hozzá.
Csökkenteni a feszültséget
„Mindenkinek foglalkozni kellene azzal, hogyan lehet ezt a sok tilalommal, aggodalommal járó időszakot jól megélni, miként lehet az egyébként teljesen természetesen felgyülemlő feszültséget pozitívan csökkenteni” – hangsúlyozta Gecse-Simon Orsolya. Léteznek relaxációs technikák, sok szakember nemcsak online, de ingyenes konzultációs lehetőséget is biztosít. „Viszont csak akkor lehet valakin segíteni, ha felismeri, hogy erre szüksége van. A rendszeresen bántalmazó módon viselkedő emberek között ugyan vannak ilyenek, de viszonylag kevesen” – tette hozzá a szakember.
Nem csak pofon
Fontos tudni, hogy nemcsak az ütés számít bántalmazásnak, hanem például az olyan, önbecsülést, önbizalmat teljesen leépítő, becsmérlő szavak is, mint például „Minek vetted fel ezt a ruhát, neked úgysem áll jól semmi?”, de az „Anyád megint milyen hülye volt!” is. Ezek, különösen ha hosszasan kapja egy, ráadásul fogékony személyiség, teljesen be tudnak épülni. Bántalmazás a kapcsolati rendszer beszűkítése, az egész életre kiterjesztett kontroll is. Az, ha valaki az online térben is figyeli áldozata tevékenységét, megakadályozza, hogy telefonálhasson. Ennek következménye lehet az egyéb kapcsolatok megszakadása, így erőszak esetén az áldozatnak nincsenek kapaszkodói, amelyek megmenthetik, és ez tragédiához is vezethet. „Sajnos végtelenül egyszerűen.
Még nehezebb jelezni
Egy bántalmazó kapcsolatnak sajátos dinamikája van, az áldozat tudja, mikor várható a következő hullám, sőt sokan azt is „megjósolják”, mikor következik be a végzetes támadás. A ciklusok változása spirálként egyre gyorsuló ütemben, egyre drasztikusabb bántalmazásokkal jelenik meg. Ahogy halad előre a folyamat, egyre kevesebb a kilépési lehetőség és egyre nehezebb is ezt megtenni. Most az áldozatoknak most még inkább beszűkült a mozgásterük, kevesebb lehetőségük van segítséghez jutni. A kijárási korlátozásról szóló rendeletben szerepelnek kivételek, olyan esetek, amikor el lehet hagyni a lakást, de a kapcsolati erőszak miatti fenyegetettség nincs közöttük. A világ több helyén próbáltak bevezetni olyan kódokat, amelyekkel például vásárlásnál lehet jelezni a fenyegetettséget. Nálunk vannak olyan civil szervezetek, amelyek próbálnak alternatív módon segíteni, például cseten vagy olyan programokon keresztül, amelyek a beszélgetés után törlik az oldal használatának nyomait a gépről, az állami rendszerben ilyenekre nincs példa – jegyezte meg Gecse-Simon Orsolya.
Segíthetünk?
Sokan leplezik, titkolják és szégyellik, ha bántják őket, nem mernek segítséget kérni, sőt magukkal is próbálják elhitetni, nem súlyos a helyzet. Ezért is fontos, hogy a társadalom milyen választ ad a bántalmazó helyzetekre, ki tudja-e mondani azt, hogy „egyik ember nem verheti a másikat”, hogy az életünk legbiztonságosabb közegében a párkapcsolatban és a családban nem történhet meg az, hogy bárki bántja a másikat.
Néha elhangzik ugyan, de az ellenkezője is, ahogy a „minek ment oda” és hasonló, áldozathibáztató kijelentések is gyakoriak a közbeszédben – mondta a szakember.
Ha nehéz is, segíteni mindig lehet(ne). Leginkább azzal, ha tudatjuk az áldozattal, ha akar, van lehetősége kapcsolódni, segítséget kérni. Sokszor már ennyi is elég. Célszerű elérhetőségeket adni, hiszen nem biztos, hogy van módja keresni. A legtöbb településen van olyan intézmény, ahol lehet szólni, ha a szomszédból váratlanul furcsa hangokat hallunk, és azt vélelmezzük, bántalmazás történik. Ilyenkor a bejelentő titokban tartása mellett ki szoktak menni a szakemberek. Sokszor már ez, a figyelem is visszatartó erejű – mondta Gecse-Simon Orsolya.
Ki bánt?
Sok olyan személyiségvonás és tényező van a szocializációban, az életútban, a korai tapasztalatokban, amelyek előrevetíthetik a bántalmazóvá válást, de nincs nyílegyenes út vagy biztosnak tekinthető kritérium. Nagyon fontos a családi minta, a konfliktusokat kezelő megoldáskészletek, a szülők férfi-női szerepeinek működése, és sok bántalmazó volt maga is áldozat. Gecse-Simon Orsolya kiemelte, a bántalmazói magatartás nem végérvényes, ki lehet belőle lábalni. Igaz, viszonylag kevés az erre irányuló támogató program, Magyarországon nincs is. A kapcsolati erőszak valódi megoldása nem az áldozatok kiemelése,
Az ENSZ 1999-ben nyilvánította november 25-ét a a nők elleni erőszak megszüntetésének nemzetközi napjává, de aktivisták már 1981 óta tartják. Magyarországon a világnap alkalmából már sok éve tartanak néma felvonulást, ez a járvány miatt idén ez elmaradt, de nagyon fontos minél többet beszélni az ilyen helyzetekről, hogy a társadalom eljusson arra a felismerésre: valamit tenni kell, nem szabad megengedni, hogy több tragédia történjen – hangsúlyozta a szakember.
A Nők A Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) és az IKEA például megrázó videóval kampányolt. Mint a közös közleményükben írták, az otthonnak biztonságos helynek kell lennie, ez azonban nem mindenkinek adatik meg. Jelenleg több mint 200 ezer nő él Magyarországon fizikailag bántalmazó kapcsolatban. Az Európai Alapjogi Ügynökség reprezentatív kutatása szerint körülbelül minden ötödik felnőtt nőnek volt vagy lesz élete során legalább egy olyan párkapcsolata, amelyben rendszeresen éri testi erőszak. Az adatok szerint az egész régióban lesújtó a helyzet: Közép- és Kelet-Európában a nők harmada tapasztalt fizikai erőszakot 15 éves kora óta. A lelki bántalmazás számadatai sem megnyugtatóbbak, a magyar nők 49 százaléka volt már lelki vagy szóbeli erőszak áldozata. A NANE segélyvonalára (+36 80 505 101) évente körülbelül kétezer hívás érkezik, a tavaszi lezárások alatt ez a duplájára emelkedett.
„A Covid-19 miatt elrendelt korlátozások következtében nőhet a családon belüli erőszak kockázata. Ne hagyjuk, hogy megtörténjen!” – olvasható az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyar közösségi oldalán. A felhívás szerint az érintett azonnal kérjen segítséget, az ingyenes segélyvonalat (+36 80 205 520) a hét minden napján 0-24 óráig lehet hívni. Azt ajánlják, a bántalmazott készítsen tervet, hova, milyen átmeneti otthonba tud menekülni.
Egy másik posztjuk arra a megdöbbentő adatra hívta fel a figyelmet, hogy a WHO európai régiójában 4 nő közül 1 erőszak áldozatává válik. Azt kérik, aki teheti, december 10-ig, az Emberi Jogok Világnapjáig narancs színű ruhadarabbal fejezze ki együttérzését.
16 Akciónap
A 16 Akciónapot 1991 óta világszerte a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja és a december 10-én tartott emberi jogok világnapja között rendezik meg. A kampány, amelynek fő célja a nők elleni erőszak minden formájának felszámolása, az emberi jogi alapelveket követi, így a nők elleni erőszak megelőzése, az áldozatok védelme és az elkövetők felelősségre vonása fontos üzenetei az eseménysorozatnak. A 16 Akciónap cselekvésre hív a hatékony és szakszerű állami, intézményi, hatósági fellépés érdekében és teret ad arra, hogy a csatlakozók kifejezzék szolidaritásukat, támogatásukat az áldozatok felé – olvasható a kampány honlapján, ahol az idei - online - eseményeket is meg lehet találni.
A gyerekeket se!
Mint megírtuk, az UNICEF új jelentése szerint a járvány következtében a gyermekbántalmazások száma is megnövekedett. A világon egymilliárd gyereket érint évente a szexuális, fizikai vagy pszichológiai erőszak, közülük 40 ezernek ez az életébe kerül. A járvány alatt becslések szerint akár 30 százalékkal is nőhetett a gyermekbántalmazási esetek száma.
Az UNICEF Magyarország felmérése szerint bár a legtöbb ember (83%) nem tartja elfogadhatónak, hogy a szülő fizikai fenyítéssel „nevelje” gyermekét, a megkérdezettek 38 százaléka szerint egy-egy pofontól nem lesz baja a gyereknek. Ugyanennyien értenek egyet azzal a kijelentéssel, hogy a gyerekeknek elsősorban kötelességei vannak, nem jogai. A felmérés résztvevőinek többsége (66%) szerint a szülőnek joga van belenézni a gyereke telefonjába, személyes üzeneteibe.
