MSZP;Mátrai erőmű;Tóth Bertalan;Mészáros Lőrinc;

2021-06-03 08:00:00

Földbe állt a Mészárostól megvett Mátrai Erőmű

Tavaly közel 43 milliárdos veszteséget "ért el" a 2020-ban az állami MVM által a kormányfő felcsúti barátjának érdekeltségeitől megvett hatalmas áramtermelő. Az MSZP tiltott állami támogatás gyanújával Brüsszelhez fordul.

42,7 milliárd forintos veszteséget termelt 2020-ban a Mátrai Erőmű - hívja fel a figyelmet Facebook-posztjában Tóth Bertalan, az MSZP elnöke. Az az erőmű, aminek a megszerzése során az állam kifizetett Mészáros „nemstróman” Lőrinc érdekeltségeinek több mint 23 milliárd forintot. Erre mondják, hogy a hülyének is megéri: megvenni a veszteséget az Orbán-kormány által Magyarország leggazdagabbá tett oligarchájától, sok pénzért - írja. Persze Orbán nem hülye: neki az az érdeke, hogy Mészáros biznisze menjen, az adófizetők pénze (a mi pénzünk) pedig mindenre is elég - fogalmaz az ellenzéki politikus.

Nehéz erre a működésre szavakat találni. De ha az első dühkitörésen túl vagyunk, felmerülnek kérdések, és van lehetőség ellenlépésekre. Mert hogyan sikerült a Mátrai Erőmű értékelésére felkért, nemzetközileg elismert, PricewaterhouseCoopers (PwC) nevű tanácsadónak olyan eredményre jutnia, ami alapján az államnak súlyos tízmilliárdokat kellett fizetnie a cégért, hogy utána tovább önthesse bele az adófizetői tízmilliárdokat? Nem látták vagy nem értették a piaci folyamatokat? Esetleg a gombhoz varrták a kabátot, vagyis előbb kapták meg Orbán és Mészáros megállapodásának végeredményét, és azt próbálták meg lepapírozni? Ez is megérne egy alapos vizsgálatot - véli Tóth Bertalan.

Azt azonban már most kijelenti – amit eddig is mondtak, de most már bizonyítékot is lát rá –, hogy az erőmű megvásárlásakor nem piaci alapú döntés született. Mert piaci alapon senki nem vette volna meg Mészárostól a közreműködésével földbe állított erőművet. Ez pedig azt jelenti, hogy az állam a cég veszteségének átvállalásával és a vételár kifizetésével mintegy százmilliárd forint értékben nyújtott támogatást az Opus Global Nyrt.-nek és a Status Energy Magántőkealapnak (leánykori nevükön Mészáros „nemstróman” Lőrincnek). Márpedig ezek a társaságok az Európai Unió versenypiacán működnek, amit főszabály szerint tilos állami támogatásokkal torzítani. Jogsértés esetén a tiltott állami támogatás visszakövetelhető.

A korábban általa ígért büntetőfeljelentésen túl ez az, amit az MSZP meg fog lépni: tiltott állami támogatás miatt is panaszt tesznek az Európai Bizottságnál. Az eljárástól a Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek nyújtott, tiltott előny visszaszerezését várják. Véget kell vetni a fideszes rablópolitikának, amely nem szól másról, mint a közpénzek minél gyorsabb és nagyobb megcsapolásáról, a meglévő értékek lerablásáról, és a közösség érdekeinek semmibe vételéről - írja posztjában Tóth Bertalan.

A tavaly az állami MVM által Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől megvásárolt Mátrai Erőmű hétfőn, határidő előtt néhány órával leadott mérlegük tanúsága szerint a 2019-es mínusz 5,9 milliárd után tavaly még brutálisabb, 42,7 milliárd forintos adózás utáni veszteséget ért el. A német tulajdonosok alatt évtizedekig busás nyereséget termelő cég Mészáros Lőrinc három évvel ezelőtti megjelenésekor fordult veszteségbe. A kormányfő felcsúti barátjának érdekeltségei ennek ellenére közel tízmilliárdnyi osztalékot kivontak az ország második legfontosabb áramtermelőjéből, majd - legalábbis Orbán elmondása szerint - az egység azonnali bezárásával fenyegetett. (Barátságuk ennek ellenére töretlen.) Az MVM a PwC vagyonértékelése alapján vételárként 17,44 milliárdot, hitelkiváltás címén pedig további közel ötmilliárdot fizetett ki Mészároséknak. A megvásárolt "portéka" továbbműködtetése újabb tízmilliárdokat igényelt az új gazdától.

A résztvevő felek, amilyen alaposan igyekeztek az ügyletet lepapírozni, oly hevesen küzdenek az átláthatóság ellen. Lapunknak a Mátrai Erőmű tavalyi adózott eredményét firtató kérdésére az MVM múlt hét pénteki, online sajtótájékoztatóján némi zavart követően Sum János gazdasági vezérigazgató-helyettes a mérlegbeadásig türelmet kért, a többi, kapcsolódó kérdésünket pedig fel sem olvasták. Miközben az MVM tulajdonosi képviselője, Mager Andrea vagyonminiszter parlamenti meghallgatásán, ha körmönfontan is, de beismerte a tavalyi veszteséget. Május eleji szavai szerint "pozitív adózott eredménnyel zárta volna a 2020. évet a Mátrai Erőmű, ha a szén-dioxid-kvóta beszerzésének külső hatását, illetve a tárgyi eszközök értékének egyszeri technikai korrekcióját nem számítjuk". Hasonlóképp fogalmaz az MVM keddi, az MTI-n keresztül kiadott közleménye is (amit éjjel "frissítettek" a röviddel azelőtt elsőként a Telex által szétkürtölt gigaveszteség-adattal). A közlemény elején viszont elbüszkélkednek a "800 millió forintos pozitív működési eredménnyel", pedig ilyen tétel a leadott eredménykimutatásban nincs is.

A mérleg tanúsága szerint a tárgyi eszközöket 91 milliárdról 60,7 milliárdra, vagyis harmincmilliárd forinttal értékelték le. Magyarán az eddigi nyilvántartáshoz képest az MVM vásárlás utáni felmérése alapján a Mátrai Erőmű eszközei valójában ennyivel kevesebbet értek. A lépés főképp műszaki berendezéseket, felszereléseket és járműveket érintett. Annak a kézenfekvő észrevételnek, hogy ezt már a vásárlás előtt is látniuk kellett, közleményük azzal igyekszik elejét venni, hogy a 17,44 milliárdos vételár ennek még mindig töredéke.

Mindazonáltal a számok tanúsága szerint, bár a szén-dioxid-kvóták tőzsdei áremelkedése kétségkívül jelentősen befolyásolja a széntüzelés miatt légszennyezési kvótavásárlásra kötelezett egységet, jóval kisebb hatást gyakorolt a gigaveszteségre, mint az átértékelés. A cég saját tőkéje 75 milliárdról 51 milliárdra csökkent, ami ugyan még csak alig kisebb az 53 milliárdos jegyzett tőkénél, az arány kétharmad alá nem csökkenhet. Az MVM tegnapi sajtóközleménye szerint egyébként az elektromos autók töltésével foglalkozó MVM Mobiliti e-matrica-vásárlással bővítette szolgáltatási kínálatát.