Bár utoljára mintegy 30 ezer évvel ezelőtt tört ki a székelyföldi Csomád vulkán, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportja szerint nem tekinthető kihunytnak – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleményében.
Mint írták, a tűzhányót régóta kutató tudósok az egyik legtekintélyesebb szakmai folyóiratban a minap publikált eredményei szerint a Csomád kőzeteiben lévő cirkonkristályok azt mutatják, hogy a hegy alatt lévő magmatározóban még mindig lehet folyékony magma. Ennek alapján nem lehet kizárni a jövőbeli kitöréseket. A vulkanológusok szerint más kialudtnak hitt tűzhányók gyomrában is lehet kristályokban gazdag magma, azaz kristálykása, így azok sem tekinthetők inaktívnak, csak szunnyadnak. Leszögezték: „nem arról van szó, hogy a Csomád holnap vagy akár a mi életünkben kitörne. Ugyanakkor kétségtelen, hogy megvan a lehetősége egy jövőbeli kitörésnek.”
Modellszámításokkal a kutatócsoport tagjai azt is megállapították, hogy a folyamatos magmautánpótlásnak köszönhetően a Csomád alatt 35 köbkilométer térfogatú magmatározó jöhetett létre, amelyet 700 Celsius-fok hőmérsékletű kristálykása tölt ki. A kitörések előtt nagy mennyiségű friss magmát kap a tározó, így a folyékony olvadék aránya 50 százalék fölé ugorhat. Valóban „ugorhat”, hiszen az újraaktivizálódáshoz vezető folyamatok akár félelmetesen gyorsan is bekövetkezhetnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Csomád belátható időn belül kitörne.
„Számos olyan nagy vulkánkitörés történt a múltban, amelynek nem volt igazán előjele. Vagy nem ismerték fel az előjeleket. Ezért kell kutatnunk a tűzhányókat: hogy minél pontosabban előre tudjuk jelezni a jövőbeli viselkedésüket” – mondta Harangi Szabolcs, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, a ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója.
A Csomád legutóbbi kitörése óta eltelt 30 ezer év csak emberi léptékben hosszú idő, a vulkán életében nem az. A Föld 1500 potenciálisan aktív vulkánja közül legalább ezer alatt van magma, jelenleg azonban mégsem kitörésképesek. Vagyis emiatt nem kell aggódni, de kutatni kell, hogy időben felismerjük a jövőben, ha már kell – tette hozzá a szakember.
