Előfizetés

Nem titkolhatnák, hogy kaptak-e oltást

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.06.03. 17:22

Fotó: Ujvári Sándor / MTI
Egy olyan jogszabályon dolgozik a kormány, amellyel kötelezhetik a pedagógusokat és az egészségügyi dolgozókat, hogy közöljék, be vannak-e oltva koronavírus ellen, ha ezt a diákok, szülők vagy a betegek kérik - derült ki a csütörtöki Kormányinfón.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Infostart kérdésére közölte: szeretnének egy ilyen szabályozást elfogadni. A kérdés már korábban is felmerült, akkor a kancelláriaminiszter "jogos igénynek" nevezte a tanárok, ápolók, orvosok oltottságával kapcsolatos tájékoztatást. Az érdekvédelmi szervezetek kétkedve fogadták a bejelentést. Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának elnöke a Népszavának azt mondta: az elvárás jogos lehet, de akkor a tanároknak is legyen joguk megtudni, hogy azok a 16-18 éves diákok, akik már felvehetik az oltást, illetve a szüleik is be vannak-e oltva vagy sem. Emlékeztetett: többször előfordult, hogy egy igazoltan koronavírusos szülő iskolába engedte a gyermekét, és ez csak azt követően derült ki, miután az iskolában is elindult a fertőzés. Komjáthy Anna szerint egy ilyen jogszabályt ráadásul csak akkor lehetne bevezetni, miután a kormány felvállalta, hogy kötelezővé teszi az oltást. Hasonlóan vélekedett Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke is. Szerinte amíg az oltás nem kötelező, addig senkin nem lehet számon kérni, be van-e oltva vagy sem. A PSZ azt is diszkriminatívnak tartja, hogy kiemelnének egy-egy foglalkoztatotti csoportot. Gosztonyi Gábor szerint ha valóban lesz ilyen törvény, akkor az Operatív Törzstől azt is követelni lehet majd, hogy nyilvános adatbázisukban visszamenőlegesen tüntessék fel a koronavírusban elhunytak foglalkozását - így kiderülhet az is, mennyi tanár esett áldozatául a járványnak, miután a pedagógusokat, mint "kiemelt csoportot" az utolsók közé sorolták az oltási tervben. A készülő jogszabályról Gulyás Gergely egyelőre csak annyit árult el: felvették a kapcsolatot a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökével, Péterfalvi Attilával, vele fognak egyeztetni. Az érdekvédelmi szervezeteket egyelőre nem keresték meg. 

Szputnyikot is akar gyártani Magyarország?

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.06.03. 17:19

Fotó: Borsos Mátyás / KKM
"Ha Magyarország ebből profitálni tud, akkor szerintem ebbe érdemes belevágni"- hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Tárgyalások kezdődtek a stratégiai együttműködésről a magyar nemzeti oltóanyagközpont és az orosz vakcinagyártásért felelős Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) között

- jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek, miután a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum alkalmából csütörtökön találkozott Gyenyisz Manturov orosz ipari és kereskedelmi miniszterrel.

Mint mondta, elvi megállapodás született arról, hogy az orosz fél technológiailag lehetővé teszi a Szputnyik V vagy a többi orosz oltóanyag gyártását, ha sikerül lezárni a stratégiai együttműködésről szóló tárgyalásokat, amelyek után a technológiai kérdések következnek. "A lényeg az, hogy mind orosz, mind magyar oldalról nyitottság és készség van arra, hogy a nemzeti oltóanyaggyárunk orosz licenc alapján is gyárthasson majd oltóanyagot" - mondta Szijjártó Péter. Rámutatott, hogy a magyar oltóanyaggyár 2022 végére működőképes lesz, most elvi megállapodást kötöttek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz oltóanyag a világ keleti felén kifejezetten népszerű, az iránta megnyilvánuló kereslet pedig növekedni fog, amihez megfelelő méretű gyártási kapacitásra lesz szükség.
"Ha Magyarország ebből profitálni tud, akkor szerintem ebbe érdemes belevágni"

- hangsúlyozta a miniszter.

Már arra is vannak tervek, hogy a Debrecenben létesítendő nemzeti oltóanyaggyár a kínai Sinopharm vakcináját is elő tudja állítani. Mint lapunk megírta, az itt gyártott készítmények nem csak a hazai lakosság védelmét szolgálnák, hanem ezekre lenne kereslet a közép-kelet-európai térségben is, ahol – az előkészítők megfogalmazása szerint – egyes vakcinák esetében a piac gyakorlatilag korlátlan mennyiséget képes felvenni. Arról eddig nem érkezett hír, hogy  a modern mRNS-alapú vakcinák gyártását tervezi-e a kormány.
Kapcsolódó
A Szputnyik V uniós engedélyeztetését sürgeti Söder

A volt fideszes országgyűlési képviselő vezette Állami Számvevőszék is rájött, indokolt volt az egyetemi modellváltás

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.06.03. 16:55

Fotó: Shutterstock
A magát függetlennek tartó intézménynek ismét sikerült egy, a kormány intézkedését alátámasztó megállapítást tennie.
"Újabb hat, modellváltással érintett felsőoktatási intézmény - 2017-2019. évek közötti, illetve a 2020-as fenntartóváltás időpontjáig tartó - vagyongazdálkodását értékelte az Állami Számvevőszék. Valamennyi vizsgált egyetem - az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a kecskeméti Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem - kapcsán megállapították a számvevőszék szakértői, hogy a felsőoktatási intézmények az értékelt időszakban nem biztosították a közfeladat ellátását szolgáló nemzeti vagyon megőrzését és védelmét, így indokolt volt a tulajdonosi joggyakorlás kereteinek megerősítése "- írta csütörtöki közleményében az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A szervezet jelezte, össztársadalmi érdek, hogy a felsőoktatási intézmények szabályosan gazdálkodjanak a rájuk bízott közpénzzel. A már említett intézmények ellenőrzését az indokolta, hogy ezek voltak érintettek az ún. "modellváltásban."
Az ÁSZ szerint a vizsgálatok során "levonható a következtetés, hogy a most vizsgált egyetemeknél a kancellári rendszer bevezetése sem biztosította a nemzeti vagyon védelmét. A nemzeti vagyon védelme érdekében indokolt volt a tulajdonosi joggyakorlás kereteinek megerősítése."

Így nem is kellett az ellenőrzött szervezetek részére semmiféle javaslatot megfogalmazni, hanem az ÁSZ elnöki levélben hívta fel az érintett egyetemeket fenntartó kuratórium elnökeinek figyelmét az ellenőrzés megállapításainak jövőbeli hasznosítására, a rendelkezésre álló vagyon pontos számbavételére.    Az Állami Számvevőszék egyébként előszeretettel tünteti fel önmagát független intézménynek, ugyanakkor működése során rendre a Fidesz furkósbotjaként funkcionál. Mint lapunk is megírta, a Színház-és Filmművészeti Egyetem (SZFE) bekebelezésénél kirobbant tiltakozások idején tartotta égető szükségét ecsetelni az ÁSZ, hogy az egyetem korábbi vezetése mennyi előírást sértett meg és mekkorák voltak a korrupciós kockázatok. Amikor a kormány az akadémiai kutatóintézeteket alakította át, akkor történetesen náluk találtak problémákat, de a kormánynak megfelelő pillanatban több ellenzéki párt esetében is szabálytalanságokra bukkantak. Eközben a Borkai Zsolt vezette győri önkormányzat működésével éveken át nem foglalkoztak. Domokos László mindezek ellenére lapunknak adott korábbi interjújában visszautasította, hogy politikai megrendeléseket teljesítenének.