Előfizetés

Adóleírás – ez egy politikai javaslat

P. Zs.
Publikálás dátuma
2021.06.04. 08:00

Fotó: Shutterstock
A kormány komoly PR-hibát követett el, hisz 300 százalékos adóalap-kedvezményre mindenki felkapja a fejét, de valójában arról van szó, hogy a cégek a egyetemi közalapítványoknak adott támogatás 27 százalékát írhatják le az adójukból.
Érdemi vita nélkül a fideszes többség megszavazta a parlament Törvényalkotási bizottságában (TAB) a kormány azon javaslatát, hogy a egyetemi közalapítványokba befizetett céges adományok 300 százalékát írhassák le az adóalapjukból a cégek. Erre a kormány tett javaslatot a jövő évi adótörvényekben, ám az eredeti indítványban még csak 50 százalékos jóváírást tervezetek, ezt emelte most a kormány 300 százalékra. A javaslatot ellenzéki politikusok sora bírálta, ennek ellenére a TAB csütörtöki ülésén Izer Norbert adóügyi államtitkár egy szóval sem indokolta miért emeltek. Mivel ez a javaslat gyakorlatilag a parlamenti vita lezárása után került elő, az adóügyekben illetékes gazdasági, illetve költségvetési bizottság nem is látta a javaslatot, így ott nem is tárgyaltak a kormány újabb előterjesztéséről. Magas színvonalú szakma vita amúgy sem folyhatott volna arról, ugyanis az nem szakmai, hanem politikai indíttatású a javaslat – ezt Zara László a Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke mondta a Népszavának a módosító indítvány kapcsán. Ez egy politikai döntés, mert a kormány számára fontosak a nemrégiben létrehozott egyetemi közalapítványok. Az adósszakértő szerint adózási oldalról komoly ösztönzőt ad a cégeknek a kormány javaslata ahhoz, hogy támogassák a nyereségükből az egyetemi alapítványokat. László Csaba, címzetes egyetemi tanár, volt pénzügyminiszter szerint a kormány komoly PR-hibát követett el, hisz 300 százalékos adóalap-kedvezményre mindenki felkapja a fejét, de valójában arról van szó, hogy a cégek a egyetemi közalapítványoknak adott támogatás 27 százalékát írhatják le az adójukból. Ez nem egy őrületes összeg, kezelhető bevételkiesés, ha azt társadalmilag hasznos célokra fordítják. Ugyanakkor ha ez a felajánlás nem átlátható folyamat mentén zajlik, akkor vitaható minden ehhez hasonló adókedvezmény. Az egykori pénzügyminiszter szerint ezzel együtt a 300 százalékos adóalap-kedvezmény mértékét tekintve példátlan a magyar társasági adóban. Volta arra példa, hogy a cégek a K+F tevékenységre fordított kiadásokat jelentősebb mértékben leírhatták az adóalapjukból, de nem kiadás háromszorosát. Az előterjesztés arra utal, hogy a kormány kiemelten kezeli az egyetemi közalapítványok sorsát, ami senkinek sem okozhat meglepetés, aki figyeli az ezzel kapcsolatos híreket. László Csaba szerint a világ abba az irányba megy, hogy a civil szféra és a cégek vegyék ki a részüket a felsőoktatás finanszírozásából, de szerinte tisztább lenne, ha nem a cégek, hanem cégek mögött álló magánszemélyek a saját vagyonukból tennének felajánlásokat. Zara László szerint főként a nagyobb adózókat késztetheti adakozásra a javaslat. Ez azért is sajátos, mert ugyan a társasági adó kulcsa 9 százalék, ám a kedvezmények miatt a ténylegesen fizetett adó így is a nyereség hat százaléka. Az adótanácsadó szerint ezeket a kedvezményeket épp a nagy adózók tudják kihasználni – így a mostani mostani javaslattal még tovább csökkenhet az nagy cégek által fizetett adó, vagyis az effektív adókulcsuk. 

Közösen tiltakozott az ellenzék

Varju László, a parlament Költségvetési bizottságának DK-s elnöke, Bősz Anett, a Liberálisok elnöke, Mesterházy Attila, az MSZP és Potocskáné Körösi Anita, a Jobbik országgyűlési képviselője közös sajtótájékoztatón tiltakoztak a jövő évi költségvetés ellen, amelyet a költségvetési bizottság fideszes többsége szavazott meg, elutasítva az ellenzék összes módosító javaslatát. Varju László hangsúlyozta, hogy választási költségvetésről van szó, amely egyértelműen a kormány közvetlen politikai és baráti körét támogatja, megfeledkezve a társadalom és a gazdaság valódi állapotáról. Mindezzel pedig Európától leszakadó sereghajtóvá teszik az országot. A 25 ezer milliárd forintos bevételből több mint 28 milliárd forintot költ el a kormány jövőre, sok esetben vállalhatatlan, elfogadhatatlan kiadásokra - fogalmazott a DK képviselője. Mesterházy Attila a felsőoktatás versenyképességének javítását, az egészségügy megújítását, a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, egy fejlett egészségipar felépítését, egy innovációs ökoszisztéma kialakítását, népesedési fordulat véghezvitelét hiányolta az elmúlt évtizedből. Potocskáné Körösi Anita átgondolatlan, bizonytalan, elnagyolt választási költségvetésnek nevezte a jövő évit.    

A drágulásnak a vásárlóerő szab határt

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2021.06.04. 06:40

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A termelési költségek, az infláció, a bérkiáramlás csökkenése, a covid járvány okozta gazdasági visszaesés mindenképpen fékezi a keresletet és az árakat a zöldség-gyümölcs piacon.
Nem fognak változni a szamócaárak – mondja a Lehel piacon az árus. Így feltehetően a szezon végig marad a kétezer forint körüli kilónkénti átlagár, de van ahol már 980 forintért is kapható, ha nem is a legjobb ízű. Legalább ilyen széles az árskála a zöldborsó kínálatban is: 580-1400 forint között lehet válogatni. - Ez import kajszi, de a hazai sem lesz olcsóbb – közli a stand mögött álló férfi, igazítva egyet az 1480 forintos táblán. A spenót 800 forintos kilónkénti ára szinte felvidít, hiszen az előző héten még 1200 forintért adták. Kérdésemre a termelő hölgy, állandó saláta „beszállítónk” közli, ez az ár sem vált egyhamar lejtmenetbe. Sóska pedig nincs sehol. A helyi árolimpia győztese egyelőre a 3800-4800 forintos málna, így az 1800 forintos cseresznye csak ezüstérmes a gyümölcsök között. Európában az inflációban is az élen állunk: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) áprilisi jelentése szerint a forint romlása 5,1 százalékkal haladta meg áprilisban a tavalyi hasonló időszakot. Erre 2012. óta nem volt példa. Az élelmiszerek idén a negyedik hónapban 2,4 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. Némi vigasz talán, hogy a zöldségek, legalábbis egy részük, nagyjából a tavalyi árszintet tartják. Ilyenek a melegigényes hajtatott – köznyelven fóliás, vagy üvegházi – növények, amelyeknek igen kiegyensúlyozott a piaca. Ezek árai az első négy hónapban nagyjából a tavalyi szinten maradtak – mondta a Népszavának Ledó Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakértője. Ez jó hír a fogyasztóknak, kevésbé a magasabb költségekkel dolgozó termelőknek. A szakember szerint ennek oka, hogy a kiskereskedelmi láncokkal szemben nem tudták érvényesíteni a termelési költségeik emelkedését. Mindenesetre az úgynevezett tévépaprikából, fürtös, bogyós paradicsomból szinte teljesen önellátó az ország. A hidegtűrőbb növények, mint a kínai kel, fejes káposzta, karfiol, valamelyest magasabb áron kerültek a pultokra. A karfiol olykor kilónként 1 000 forintot is kóstált. A hajtatási szezon ezeknél a növényeknél befejeződött és a hideg április-május miatt nagyjából 10 napos késéssel a szabadföldi termékeknek adják át a terepet. A főzőhagyma ugyan már megjelent a piacokon, élelmiszerláncokban, de zömében az import vöröshagyma uralja a standokat és az üzletek polcait. Ám két-három hét múlva megjelenhet a hazai hagyma is. Bár a magyar konyhában nem meghatározó a spárga, de azért néhány éve megkezdte itthon is hódító útját. Minden fajta árusítóhelyen kínálják a fehér és a zöld változatot. Az árak kissé feljebb kúsztak a tavalyihoz képest - a nagybani piacon is 1500-1800 forintért adják kilóját -, mert a legnagyobb exportpiacunkon, Németországban gyengébb volt a termés, ez növelte az érdeklődést a magyar spárga iránt. A piacokon kapható görögdinnye nagyrészt import és a hazai szezon 2020-hoz hasonlóan idén is két-három hét késéssel indulhat. Ledó Ferenc úgy vélte, a megszokott június utolsó harmada helyett július közepétől jelenhet meg a magyar dinnye az árukínálatban. A mennyiségről korai jóslásokba bocsátkozni, bár az nem sok jót ígér, hogy a korai kiültetések megfáztak, rosszak a kötések. Amúgy a jelenlegi kép szerint akár még jó termés is lehet. Az árakról pedig még annyit sem lehet mondani, mint a mennyiségről. Összességében a szántóföldi kertészeti növénykultúrák szinte kivétel nélkül néhány napos, hetes késéssel jelenhetnek meg a piacon. Ráadásul jelentős tetűinvázió fenyegeti a zöldségültetvényeket. A hajtatott szegmensben pedig az ázsiai vándorpoloska okoz fejtörést a gazdáknak. Ezeknek a rovaroknak Magyarországon nincs is természetes ellenségük, a kemikáliákkal pedig nagyon óvatosan kell bánni, hiszen nem csak a poloskákat pusztítják el. A zöldségekre, gyümölcsökre veszélyes hazai rovarok ellen már 80-90 százalékban használnak biológiai védelmet. Bíztató kísérletek folynak Hollandiában egy fürkészdarázs fajjal, amelyik megtizedelheti a vándorpoloska állományt. A gyümölcsösök termését újra a tavaszi fagyok befolyásolják a legnagyobb mértékben, és a terméskötődésnek nem kedvezett a szokatlanul hűvös, borult, fényszegény időjárás sem, és ezen egy-egy napos-meleg ciklus sem változtatott érdemben - tájékoztatta a Népszavát Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke . Még mindig bizonytalan a miből mennyi terem a fákon, mert a rendkívül hűvös és fényszegény tavasz miatt nagyon vontatott a vegetáció, vagyis a gyümölcsök fejlődése, érése. Bő két hét csúszásban van a szezon, így érdemben még - a szamócán kívül - el sem kezdődött, jóllehet ilyenkor egy átlagos évben már szüretelik a cseresznyét. A tavaszi fagykárok miatt várhatóan kajsziból és őszibarackból gyenge lesz a termés, minden más gyümölcsfajnál még egy közepes vagy akár jó termés is lehet. Valószínűleg a kajszi és az őszibarack ebben az évben is drágább lesz a megszokottnál. A többi gyümölcsfajtánál még van remény arra, hogy átlagos, kiegyensúlyozott piaci viszonyokkal, illetve árakkal találkoznak a vásárlók. Ha a következő hetekben tartósan csapadékos időszakra váltana az időjárás, mint ahogyan az az előző három év júniusaiban megtörtént, az igen jelentős károkat okozna a szamóca-, a cseresznye- és a meggytermésben. Ez az árak emelkedését hozhatná, vagyis kedvezőbb lenne, ha napos, mérsékelten meleg és száraz idő következne júniusban – jegyezte meg Apáti Ferenc. Ma még nehéz pontos árbecslésekbe bocsátkozni, hiszen a termés mennyiségét is sok minden befolyásolhatja. A természet képes 1-2 hét alatt átírni bármilyen előzetes várakozást és prognózist. Európa számos területén voltak tavaszi fagyok, melyek – úgy tűnik – máshol is a kajszibarackot és az őszibarackot viselték meg legjobban, de ennek mértékéről sincs még átfogó és pontos információ. Tavaly 400 ezer tonna körül volt az alma termés. Most zajlik a virágzás utáni természetes tisztuló hullás, ennek befejeződése után, június közepén lehet első termésbecslést készíteni –közölte a FruitVeB elnöke. Egyelőre az látszik, hogy a tavaszi fagyok az almát csak kisebb mértékben érintették, és egész jó termésre van esély. Az árak ennél fogva várhatóan mérséklődni fognak, ami azonban nem lesz nehéz, hiszen tavaly valóban szokatlanul magas árak alakultak ki.    

Olcsó eper, drága málna

A vásárlók között nagy az értetlenség, hogy lehet, hogy a mediterránumból, messziről Magyarországra szállított eper jóval kevesebbe kerül, kilónként akár 800 forint alatt is kínálják, mint a friss hazai gyümölcs, ami a piacokon hétközben 1800, hétvégén 2500 forint kilónként. A szakemberek szerint a spanyol, vagy a görög eper ebben az időszakban a klimatikus viszonyok miatti szabadföldi termesztéssel még a szállítási költségekkel együtt is olcsóbban kínálható a hazainál. Az itthoni eper jelenleg elsősorban a jóval drágább fóliás módszerekkel termeszthető. Ráadásul drágult az energia, többe kerül a munkaerő, és a gyenge forint miatt is emelkedő áru növényvédőszerek is növelték a termelési költségeket. Az egyik legélőmunkaigényesebb a málna, s ezen a területen évek óta égető a munkaerőhiány. Ráadásul egyre gyakoribbak az aszályos időszakok. Mindezek miatt, a tíz éve még 700-800 hektárnyi termőterület mára már nem éri el a 100 hektárt sem, míg a korábbi átlagosan 27 ezer tonnás termés is 1 000 tonna alá esett. Mindemellett a magas zöldség és gyümölcs árakért persze a 27 százalékos áfa is felelős.

A termelők nehezen ismertetik el az árban a költségeiket

A KSH egy főre jutó kiadásokat részletező statisztikájából kiderül, hogy az alacsonyabb nyugdíjból élők bevételük mintegy harmadát fordítják élelmiszerre, ez az arány ötből két idősebbre, tehát a nyugdíjasok 40 százalékára igaz – – írta meg az Azénpénzem.hu. Ez az aktív, de szegényebb háztartások esetén is meghaladja a 30 százalékot, a legfelső jövedelmi réteg 20 százalékával szemben. A gyenge forint miatt drágultak az import termékek, az energiahordozók is, ami beépül az itthon előállított termékek áraiba is. A Népszava által megkérdezett szakemberek szerint arra nincs országos statisztikai adat, hogy csökkent-e és ha igen, mennyivel az élelmiszerek mennyiségi forgalma. Az árbevétel ebből a szempontból megtévesztő lehet, hiszen a drágább termékből a kevesebb eladott mennyiség is hozhatja a korábbi pénzforgalmat. A vásárlóerő azonban határt szab az áremeléseknek, s ezért a korábbinál is keményebbek az átadási ártárgyalások a termelők és az élelmiszerláncok között, hiszen a gazdák igyekeznek elismertetni a költségnövekedést, a kereskedők viszont szeretnék eladni az árut, ami mindkét fél érdeke. Egy termelői szakmai szervezet szakembere szerint emiatt a költségnövekedés 5-7 százalékát nem tudják elismertetni az átadási árakban. Tény, hogy a termelőkre nagy súly nehezedik a piaci körülmények miatt, de az is igaz, hogy a kereskedők nem akarják minden áron lenyomni a beszerzési árakat. Ám van egy árkorlát, amit a kereskedő tud "belőni" a vásárlói viselkedések alapján. A járványhelyzet miatt a vevők sokkal óvatosabbak és sokaknak vékonyabb lett a pénztárcája is. Ha túl magasak lennének az árak, nagyon visszaesne a fogyasztás, és a kevesebb terméket sem tudnák biztonsággal értékesíteni, ami senkinek sem áll érdekében – mondta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.     

30 százalékos emelés kellene az európai minimálbérhez Magyarországon

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.06.03. 20:51
Képünk illusztráció.
Fotó: Shutterstock
A munkavállalók egynegyede kap kézhez havonta minimálbért vagy garantált bérminimumot.
Az Európai Bizottság szerint az európai minimálbér az egyes tagállamokban az átlagbér 50 százaléka kell, hogy legyen, ennek eléréshez a 2021-ben Magyarországon megállapított minimálbér (bruttó 167 400 forint) 30 százalékos emelésére lenne szükség

- hangsúlyozza a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) közleményében.

Felidézték, hogy az Európai Bizottság tavaly októberben tett javaslatot az egységes európai minimálbér rendszer alapelveiről, a kollektív alku, valamint a szakszervezeti működés megerősítéséről annak érdekében, hogy a tagállamok munkavállalóit olyan jövedelemháló védje, amely lehetővé teszi a tisztességes megélhetést, bárhol is dolgoznak. A szakszervezeti szövetség a kezdetek óta támogatta az elvet, és szorgalmazza mielőbbi magyarországi bevezetését. A közleményben Kordás László, a MASZSZ elnöke jelezte: az is fontos, hogy a bizottsági javaslat minden tagállam számára megjelöli a megfelelő szintű minimálbér kritériumait, amelyek figyelembe veszik a minimálbér vásárlóerejét, a bruttó bérek növekedési ütemét, általános mértékét és megoszlását, valamint a munka termelékenységének alakulását. A MASZSZ régóta szorgalmazza, hogy az Európai Unió tagállamaiban egységes normák szerint minden, teljes munkaidőben dolgozó ember tisztességes megélhetést biztosító minimálbért kapjon, emellett azonban fontos a minimálbér feletti, ám ahhoz igen közeli sávban dolgozók jövedelmének a felzárkóztatása és a nemek közötti bérkülönbség megszüntetése is. Magyarországon a minimálbért és a garantált bérminimumot keresők a foglalkoztatottak egynegyedét teszik ki - ismertette a közleményben a szakszervezeti vezető.