Adóleírás – ez egy politikai javaslat

A kormány komoly PR-hibát követett el, hisz 300 százalékos adóalap-kedvezményre mindenki felkapja a fejét, de valójában arról van szó, hogy a cégek a egyetemi közalapítványoknak adott támogatás 27 százalékát írhatják le az adójukból.

Érdemi vita nélkül a fideszes többség megszavazta a parlament Törvényalkotási bizottságában (TAB) a kormány azon javaslatát, hogy a egyetemi közalapítványokba befizetett céges adományok 300 százalékát írhassák le az adóalapjukból a cégek. Erre a kormány tett javaslatot a jövő évi adótörvényekben, ám az eredeti indítványban még csak 50 százalékos jóváírást tervezetek, ezt emelte most a kormány 300 százalékra. A javaslatot ellenzéki politikusok sora bírálta, ennek ellenére a TAB csütörtöki ülésén Izer Norbert adóügyi államtitkár egy szóval sem indokolta miért emeltek. Mivel ez a javaslat gyakorlatilag a parlamenti vita lezárása után került elő, az adóügyekben illetékes gazdasági, illetve költségvetési bizottság nem is látta a javaslatot, így ott nem is tárgyaltak a kormány újabb előterjesztéséről.

Magas színvonalú szakma vita amúgy sem folyhatott volna arról, ugyanis az nem szakmai, hanem politikai indíttatású a javaslat – ezt Zara László a Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke mondta a Népszavának a módosító indítvány kapcsán. Ez egy politikai döntés, mert a kormány számára fontosak a nemrégiben létrehozott egyetemi közalapítványok. Az adósszakértő szerint adózási oldalról komoly ösztönzőt ad a cégeknek a kormány javaslata ahhoz, hogy támogassák a nyereségükből az egyetemi alapítványokat.

László Csaba, címzetes egyetemi tanár, volt pénzügyminiszter szerint a kormány komoly PR-hibát követett el, hisz 300 százalékos adóalap-kedvezményre mindenki felkapja a fejét, de valójában arról van szó, hogy a cégek a egyetemi közalapítványoknak adott támogatás 27 százalékát írhatják le az adójukból. Ez nem egy őrületes összeg, kezelhető bevételkiesés, ha azt társadalmilag hasznos célokra fordítják. Ugyanakkor ha ez a felajánlás nem átlátható folyamat mentén zajlik, akkor vitaható minden ehhez hasonló adókedvezmény.

Az egykori pénzügyminiszter szerint ezzel együtt a 300 százalékos adóalap-kedvezmény mértékét tekintve példátlan a magyar társasági adóban. Volta arra példa, hogy a cégek a K+F tevékenységre fordított kiadásokat jelentősebb mértékben leírhatták az adóalapjukból, de nem kiadás háromszorosát. Az előterjesztés arra utal, hogy a kormány kiemelten kezeli az egyetemi közalapítványok sorsát, ami senkinek sem okozhat meglepetés, aki figyeli az ezzel kapcsolatos híreket. László Csaba szerint a világ abba az irányba megy, hogy a civil szféra és a cégek vegyék ki a részüket a felsőoktatás finanszírozásából, de szerinte tisztább lenne, ha nem a cégek, hanem cégek mögött álló magánszemélyek a saját vagyonukból tennének felajánlásokat.

Zara László szerint főként a nagyobb adózókat késztetheti adakozásra a javaslat. Ez azért is sajátos, mert ugyan a társasági adó kulcsa 9 százalék, ám a kedvezmények miatt a ténylegesen fizetett adó így is a nyereség hat százaléka. Az adótanácsadó szerint ezeket a kedvezményeket épp a nagy adózók tudják kihasználni – így a mostani mostani javaslattal még tovább csökkenhet az nagy cégek által fizetett adó, vagyis az effektív adókulcsuk.