Fudan Egyetem;ranglista;

2021-06-05 06:20:00

A Fudan miatt szelektálnak az egyetemi ranglistákból

Bár a kormány előszeretettel hangoztatja a kínai egyetem előkelő helyét a felsőoktatási rangsorokon, a valóságban ennél árnyaltabb a kép.

A Fudan Egyetem budapesti kampuszának létrehozása melletti egyik legfőbb kormányzati érv a kínai intézmény előkelő helye a nemzetközi felsőoktatási ranglistákon. Ahogy azt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, a Fudan Egyetem kormánybiztosa többször is elmondta: a Quacquarelli Symonds (QS) World University Rankings felsőoktatási listán a kínai Fudan Egyetem a világ 34. legjobb felsőoktatási intézménye.

Palkovics azt nem tette hozzá, hogy a több mint 45 000 hallgatót számláló intézmény az anyaországban elitképzőnek számít, a kommunista párt tagjainak a gyerekei is ide iratkoznak be. A kormánybiztos szerint a Fudan nem azzal érte el ezt az előkelő helyet, mert ott ideológiai képzés folyik. Az Indexnek adott interjújában azzal vágott vissza, hogy „az Andrássy Egyetemen tanuló német hallgatók is kedvük szerint beléphetnek a német CDU vagy CSU pártokba. A magyar hallgatóknak is van lehetőségük, hogy belépjenek magyar pártokba.”

Csakhogy nagyon sokfelé egyetemi rangsor létezik a világon és ahány szervezet annyiféle szempont szerint listázza a felsőoktatási intézményeket. Vannak sok más mellett tudományterületi és földrajzi hely szerinti lajtsromok, valamint sok különféle szempontot eltérő súllyal beszámító általános egyetemi rangsorok. A Palkovics által emlegetett QS kétségkívül a legjelentősebb általános rangsorok közé tartozik, de korántsem az egyetlen. 

Legalább ennyire ismert – Magyarországon is rendszeresen citált – az Academic Ranking of World Universities (ARWU), amelyet a több tízezer hallgatót oktató Shanghai Jiao Tong egyetem állít össze évről évre 2003 óta. Több értékelési tényezős módszertant alkalmaznak, de a legfontosabbnak a kutatási tevékenységet tartják. A legutolsó 2020-es listájukon a 100. helyre tették a Fudant.

Sokszor emlegetik a Times Higher Education THE World University listáját is, amelyet 2004 óta készítenek el évről évre többek között a tanítás, a kutatás, az idézettség, a nemzetközi- valamint ipari kapcsolatok alapján. Ezt egyébként egy nemzetközi könyvelő cég, az itthon is sokat foglalkoztatott PricewaterhouseCoopers auditálja. Ezen a Fudan idén a 70. helyet foglalja el. 

Az US News 2014 óta állít össze a legkülönfélébb szempontok szerint rangsorokat, de létezik egy globális lista is, amelyet 13 mutató – köztük a kutatás és az elismertség – szerint raknak össze. Ebben a Fudan a 160. helyen áll idén. 

Nyolc szempont – köztük díjak, publikációk, idézettség, végzettek vezető állása – szerint rangsorolják a felsőoktatási intézményeket a Center for World University Rankings (CWUR) ezres listáján, ahol a kínai intézményt a 115. helyre tették, de kifejezetten az oktatás minőségére fókuszáló rangsorban csak a 311. helyet csípte meg 2021-ben.

A legkülönösebb sorrend az Európai Bizottság által létrehívott U-multirank projekt keretében készül, amely abból indul ki, hogy a különféle listák erősen vitathatóak, mivel az értékelési szempontok kiválasztása, illetve súlyozása alapvetően befolyásolja az eredményt, így ők az érdeklődő diákokra, oktatókra, politikusokra bízzák a listázást. Ettől függetlenül minden egyetem esetében megadnak egy általános mutatószámot: a Fudan esetében ez 8A. Összehasonlításul a Harvard és a Yale 11A, Oxford 14A, a Budapestről elűzött CEU eredménye pedig megegyezik a Fudanéval. 

A magyar egyetemek közül itt a legjobb az ELTE 6A-val, míg a kormányzati felsőoktatási politikai vezérhajójaként emlegetett Corvinus mutatója 4A. A magyar egyetemek egyébként ezeken a nemzetközi rangsorokban jó esetben is a középmezőnyben, de inkább a ranglisták végén kullognak A Palkovics által emlegetett QS rangsorban a legjobb magyarként Szeged az 501-510., a Corvinus a 801-1000. helyen áll az idén. Ahány lista tehát, annyi eredmény. Palkovics véletlenül éppen a Fudan számára legkedvezőbbet találta meg a kínai egyetem budapesti bázisának megépítéséről szóló érvelésében.