Előfizetés

Képviselők újra munkában - Orbán döntésére várnak az önkormányzatok

Vas András
Publikálás dátuma
2021.06.05. 07:00

Fotó: Jászai Csaba / MTI
A demokrácia szempontjából fontos lépés lenne, ha az önkormányzatok végre visszakapnák minden jogkörüket – mondta lapunknak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke Orbán Viktor péntek reggeli kijelentésére reagálva.
A kormányfő arról beszélt, hogy a polgármesterek követelik, állítsák vissza az önkormányzatok normális működését, mondván: ha már a hétköznapi életben nincsenek korlátozások, akkor miért érvényesek még azok a képviselő-testületekre? A miniszterelnök péntek délutánra ígérte, hogy döntenek, mikortól változhatnak a jelenleg érvényben lévő, speciális szabályok. Ezek közül a legfontosabb, hogy veszélyhelyzetben a polgármesterek egymaguk gyakorolják a képviselő-testület feladat- és hatásköreinek egy részét. Cikkünk megjelenéséig nem volt nyoma döntésnek. Érdekes egybeesés: a kormányfő épp azután jelentette be az eredeti önkormányzati működési rend helyreállítását, hogy a Fidesz kirohant Karácsony Gergely főpolgármester és a ferencvárosi kerületvezető, Baranyi Krisztina ellen. A kormánypárt szerint ugyanis a polgármesterek a veszélyhelyzet adta jogkörükkel visszaélve adtak négy utcának új nevet a kínai Fudan Egyetem tervezett helyén. A Fidesz mostani aggályoskodása azért különös, mert a veszélyhelyzet hónapjaiban kormánypárti polgármesterek sora hozott erősen vitatható egyszemélyi döntéseket. Különösen aktívnak bizonyult Nagykanizsa fideszes polgármestere, Balogh László, akinek igencsak jól jött a veszélyhelyzet, mivel a 2019-es önkormányzati választásokon ellenzéki többségű testület alakult a városban. A kanizsai polgármester a veszélyhelyzet tavaly márciusi kihirdetése után az önkormányzati kiadások csökkentésére hivatkozva szinte azonnal visszahívott öt ellenzéki tanácsnokot, kinevezett egy új alpolgármestert, akit addig az ellenzék alkalmatlanságra hivatkozva nem szavazott meg, csökkentette a képviselői tiszteletdíjakat, és átvette az önkormányzati cégek feletti tulajdonosi jogok gyakorlását. Balogh később heves vitákat szítva leváltotta a városi médiacég 2019-ben kinevezett, a helyi tévéből és újságból a városházi propagandát kigyomláló, így valódi médiumokat létrehozó vezetőjét. Szekszárdon a szintén ellenzéki többségű közgyűléssel küzdő, kormánypárti Ács Rezső a veszélyhelyzet bevezetése után egyedül módosította a szervezeti és működési szabályzatot, visszaállította a polgármesteri kabinetet, továbbá külön harcot folytatott a helyi médiával. Magához vonta az önkormányzati lap kiadási jogait, amiket a veszélyhelyzet feloldása után az ellenzéki többség visszavett tőle, ám az idén év elején kinevezett főszerkesztőt Ács alig két hónap után leváltotta, s a posztjára saját emberét állította. Komlón a fideszes városvezetőnek, Polics Józsefnek szintén ellenzéki többségű testület jutott 2019-ben, így nagy könnyebbséget jelentette neki a veszélyhelyzet, amelynek első napján egymaga döntött a város költségvetéséről, és megfelezte a képviselők fizetését is. Gyál fideszes polgármestere, Pápai Mihály viszont bőkezűnek bizonyult a veszélyhelyzetben: tavaly novemberben 4,1 milliós jutalomról döntött saját maga számára. Budafok-Tétény fideszes polgármestere, Karsay Ferenc az időzítés miatt is felhívta magára a figyelmet. Tavaly nyáron az általa eredetileg június 18-ra meghirdetett testületi ülést azután hozta előre egy nappal, hogy kiderült, éppen 17-én éjféltől oldja fel a veszélyhelyzetet a kormány. Kihasználta az utolsó alkalmat, hogy minden napirendi pontról egyszemélyben dönthetett, így például több ingatlant eladásáról is.

Orbán az oltásról és Trianonról

Magyarország át fog állni a tömegesről a készenléti oltásra. Csak néhány oltóhelyet tartanak majd fenn, aki oltást akar, az ott kapja meg – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak pénteken adott nyilatkozatában arra hivatkozva, hogy már a teljes magyar népesség 54 százaléka megkapta az első oltást, és meredeken csökken, már csak 64 ezer a fertőzöttek száma. (Pénteki közlés szerint 26 újabb áldozata volt a vírusnak, kórházban 702-en vannak, közülük 78-an szorulnak lélegeztetőgépes ellátásra.) Az oltási kártyáról szólva közölte: június 15-éig az irat digitális változatára is felviszik a második oltás időpontját és a vakcina típusát, így a magyar igazolvány szinkronban lesz az európaival. A nemzeti összetartozás napjával kapcsolatban kijelentette: az Országgyűlés tizenegy éve úgy döntött, hogy az "országvesztés napjából", Trianonból a nemzeti összetartozás napját próbálja kialakítani. A magyar nemzet megmaradt, azok, akiket elszakítottak tőlünk fizikai valójukban, lélekben mindig is velünk maradtak – mondta Orbán Viktor.

Hiba lenne a járványpánik után a gyors felejtés

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.06.05. 06:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Nagyon szoros az összefüggés a járvány kedvezőtlen halálozási adatai és lakosság általános egészségi állapota között – állítja Ádány Róza, a Debreceni Egyetem professzora.
Hosszú évek óta beszélünk róla, hogy mennyire rossz a magyar lakosság egészségi állapota. Milyen területeken segítheti az elmozdulást a most lezárt, de még a járvány előtti kutatásuk, amelyben az ön vezetésével a Debreceni Egyetem szakértői minden eddiginél részletesebben tárták fel a jelenlegi helyzetet és annak okait? Mindenekelőtt azt a szemléletet szeretnénk erősíteni, hogy a lakosság egészségének javítására pénzt fordítani megtérülő befektetés. Számos elemzés igazolta, hogy ha népegészségügyi intézkedések révén a születéskor várható átlagos élettartamot egy ország képes egy évvel növelni, az átlagosan négy százalékos GDP növekedést eredményez. A most záruló uniós projekt keretében elsősorban a szív-érrendszeri betegségek és a cukorbetegség genetikai és környezeti hátterének a feltérképezésére koncentráltunk, de a projekt egyik munkacsoportjának tevékenysége érintette a daganatos betegségek megelőzésének kérdését is. Tehát népbetegségeket vizsgáltak. Miben változtatta meg az eddigi tudásunkat ez a kutatás? Alapvető tudásunkat, hogy a magyar lakosság egészségi állapotmutatói rendkívül kedvezőtlenek, nem változtatta meg, a háttérben álló okok feltárásához viszont igen jelentősen járult hozzá. Egy uniós nemzetközi kutatás, melynek eredményei 2019-ben jelentek meg, tőlünk függetlenül azt vizsgálta, hogy milyen az idő előtti felnőtt, vagyis a 20 és 64 év között bekövetkező halálozás alakulása a visegrádi országokban. Megállapították, hogy a 2011-2013 közötti időszakban az összes V4 régió közül az Észak-Magyarországi és az Észak-Alföldi Régió volt a legkedvezőtlenebb népegészségügyi helyzetben, a szív-érrendszeri betegségek miatti halálozási listát toronymagasan vezettük. Ennél is sokkolóbb, hogy a daganatos betegségek okozta halálozás az országban mindenhol olyan kritikusan magas volt, hogy a többi V4 ország egyetlen régiója sem közelítette azt meg. A daganatos megbetegedéseket nézve is ilyen rossz a helyzet, vagy csak a halálozásban? A megbetegedéseket nézve a középmezőnyben vagyunk az uniós és az OECD országok között is, de a halálozási statisztikákat vezetjük. A tüdőrák, a vastagbél- és végbélrák, valamint a hasnyálmirigy rák okozta halálozásban pedig a 183 országra kitekintő világstatisztikában is a legrosszabbak vagyunk.  Ez azt jelzi, hogy késve fedezzük fel a betegségeket és nem megfelelő a kezelés sem? Valószínű, hogy mind a kettővel számolnunk kell, de ez külön alapos elemzést igényelne. Ténykérdés, hogy elégtelen Magyarországon a daganatos betegségek szűrése, aminek igazolására a vastagbél szűrési program működési nehézségei mellett elég megemlíteni, hogy 2001 óta a 45-64 éves nők szervezett emlőrák szűrése működik ugyan, de a legutóbbi adatok alapján az érintettek kevesebb, mint 40 százaléka ment el mammográfiás vizsgálatra. Pedig korábban volt ez 70 százalék is. Mitől zuhant így be a részvétel? Sőt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt év, amikor a megyei ÁNTSZ főorvos vezetésével olyan sikeres volt a szervezés, hogy 98 százalékos volt a részvétel. Most egyszerűen nincs, aki szervezze. Ez a népegészségügyi helyzet mennyiben járul hozzá az ijesztően magas Covid-halálozáshoz Magyarországon? Nagyon szoros az összefüggés, a kedvezőtlen halálozási adatok visszavezethetők arra is, hogy magas a magyar lakosság körében a magasvérnyomás, az elhízás, az úgynevezett metabolikus zavarok előfordulási gyakorisága, ami alatt nemcsak a cukorbetegséget értjük, hanem az ezt megelőző komplex anyagcserezavar állapotot is. A járványhalálozás mértéke is egy figyelmeztető jel kell, hogy legyen arra vonatkozóan, hogy javítani kell a népesség kritikus egészségi állapot mutatóin. Nem szabad, – s most a WHO igazgató-helyettesét idézem –, hogy a járványhelyzet keltette pánikot a gyors felejtés fázisa kövesse. A járvány közvetlen és közvetett áldozatai is népegészségügyi feladatainkra figyelmeztetnek. Észak-Kelet Magyarország rossz népegészségügyi mutatói a kutatásaik szerint is azzal vannak összefüggésben, hogy ez az ország egyik legszegényebb térsége? Az egészség és betegség meghatározó tényezői között a társadalmi, gazdasági viszonyok súlya rendkívül jelentős, közvetve és közvetlenül is. Ezek határozzák meg az életmódot, ami 40-50 százalékban felelős az egyén egészségi állapotáért, s általánosan elfogadott az is, hogy a genetikai tényezők súlya 25-30 százalék. Ez utóbbiak egyes betegségekre való hajlamot jelenthetnek, de hogy ténylegesen kialakul-e betegség, és hogy mikor, azt jelentősen befolyásolja az egyén életmódja és környezete, valamint a népegészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése. Egy amerikai tudóst, Elliot Joslin-t, szoktam idézni, aki már 1921-ben leszögezte: a gének betöltik a fegyvert, de az életmód húzza meg a ravaszt. Nagyon kevés olyan betegség van, amelyben a gének játszanak főszerepet. Ilyen például a vérzékenység, vagy az emlőrák megbetegedések mintegy 10 százaléka, de a krónikus nem fertőző betegségek döntő része esetében a genetikai tényezők csak veszélyeztetettséget teremtenek, melynek ismerete nagyon fontos, de a betegség kialakulása és az azáltal okozott halálozás megelőzhető vagy legalábbis késleltethető például szűrővizsgálatokkal vagy életmód tanácsadással. Csak sajnos ez fordítva is igaz. Az észak-kelet- magyarországi telepi körülmények között élő cigányság egészségi állapotának vizsgálatakor kiderült, hogy genetikailag kevésbé hajlamosak a magasvérnyomás kialakulására, mégis a roma lakosság körében egy nagyon szűk periódusban, 2011 és 2018 között 40 százalékról 55 százalékra emelkedett a hipertóniások aránya. Mi változott az életmódjukban? Valószínűsíthető, hogy megváltozott a táplálkozásuk. A 2018-as vizsgálatunk szerint a magyar általános populáció és a roma populáció táplálkozása között mára nincs szignifikáns különbség. A nemzetközi ajánlások alapján egészségesnek minősíthető táplálkozástól általában nagyon messze állunk és a fiatalok, a 20-34 évesek körében a túlsúly és elhízás gyakorisága is drasztikusan, 45-ről 64 százalékra növekedett a romák körében. Kidolgoztak egy olyan modellt, aminek segítségével térben behatárolható, hogy hol kell jobban figyelni egyes megbetegedésekre. Mit jelez ez a modellezés? Egyrészt megmutatja, hogy bizonyos betegségek és az általuk okozott halálozás hol mutat halmozódást Magyarország területén, de ez nem újdonság. Ám azt is elemeztük, hogy az egyes térségekben milyenek a gyógyszerfelírási és kiváltási szokások. Például a szív- érrendszeri betegségek másodlagos megelőzésében nagyon komoly jelentősége van a vér koleszterinszintjének csökkentésére alkalmas sztatin kezeléseknek. Azt várnánk, hogy ahol a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzet miatt gyakoribbak ezek a betegségek, ott az orvosok több sztatin tartalmú gyógyszert írnak fel, de kutatásaink épp az ellenkezőjét igazolták. A korszerű vérnyomáscsökkentőket gyakrabban írják fel a jobb élethelyzetben lévőknek. Ezen változtatni kell. A cukorbetegség okozta halálozás vizsgálatakor olyan gócokat lehetett azonosítani az országban, ahol a viszonylag kedvező társadalmi gazdasági viszonyok mellett is nagyon sokan haltak meg cukorbetegségben és szövődményeiben. Ezeken a területeken a cukorbetegség kialakulását és súlyosbodását késleltető metformin kezelést az országos átlagnál sokkal, de sokkal ritkábban használták. Azt még vizsgálni kell, hogy mi ennek az oka. Kiváltanák a betegek ezeket a gyógyszereket? Kutatásunk azt mutatta, hogy a korábban feltételezettnél kisebb a ki nem váltott gyógyszerek aránya még az említett két hátrányos régióban is, sőt sok gazdaságilag fejlettebb területen rosszabb a betegek együttműködési hajlandósága az orvossal, vagy más egészségügyi szakemberrel. Ennek okát is vizsgálni kell. Ez már átvezet az egészségmagatartás területére, amit szintén kutattak. Ezzel összefüggő nemzetközi kutatásban most is részt veszünk, de a vizsgálataink eddig is igazolták, hogy a magyar lakosság, és különösen a roma népesség egészségügyi tájékoztató szövegeket olvasva jellemzően csak találgat, hogy mit jelent egy-egy kifejezés. Felvilágosító kampányok kellenének? A népegészségügyben végzett munka nem kampánytevékenység, itt állandó kormányzati elkötelezettség mellett, kormányzati ciklusokon átívelő munka kellene, össztársadalmi támogatottságú nemzeti népegészségügyi program keretében. Magyarországnak azonban 2012 óta nincs népegészségügyi programja. A kormány mást állít, amikor arra hivatkozik, hogy működik száznál több egészségfejlesztési iroda, van öt egészségprogram, márciusban hét évre szóló egészségügyi stratégia jelent meg. Mi hiányzik? A népegészségügy az egészség megőrzését, annak lehetőség szerinti javítását, fejlesztését, a betegségek megelőzését célozza. Amiket most felsorolt, döntően az egészségügyi ellátásszervezést érintő programok, amelyek nagyon fontosak ugyan, de csak kis részben vannak hatással a népegészségügyi helyzetre, a lakosság egészségi állapotáért csak 10-15 százalékban felelős az egészségügyi ellátórendszer. Hozzáteszem, én a betegellátásban az egynapos ellátást és az alapellátást helyezném előre a kórházi ágyszámokhoz való ragaszkodással szemben. Csakhogy épp a kutatást záró konferencián mondta ki Szentes Tamás egykori országos tisztifőorvos, hogy a hazai alapellátás nem alkalmas népegészségügyi feladatok elvégzésére. Nem, mert nem a teljesítményt értékelik. Ma a fejkvóta alapú finanszírozási rendszerben a háziorvos ugyanannyi pénzt kap egy ellátott után, ha csak beutalja szakvizsgálatokra, mint ha sok energiával mindent elkövet, hogy a praxisába tartozó ellátottak lehetőleg ne betegedjenek meg. Ráadásul, amíg egy orvos és egy ápoló dolgozik egy praxisban, addig erre nem is marad idejük. A praxisközösségek létrehozása épp erre kínálna egyfajta megoldást, de nagyon lassan halad a kialakításuk. Lassan és torzult tartalommal, mert nincs elég népegészségügyi, mentálhigiénés, fizioterápiás és táplálkozási tanácsadó szakember ezekben a csapatokban, holott a magyar felsőoktatás elegendő számban képez ilyen szakembereket. Ez pedig csak részben pénz, sokkal inkább szervezés kérdése. Az alapellátásfejlesztési modellprogram keretében annak idején felmérték az összes ellátott egészségi állapotát, kockázati státuszát, ez alapján meghatározták a feladatokat és folyamatosan nyomon követték az állapotukat, figyeltek arra is, hogy megjelenjenek a szűréseken. És ezt a folyamatos monitorozást nem tudjuk megcsinálni mindenhol, az ország lakosságának egészére? Hosszú évtizedekre visszanyúló gond Magyarországon egy olyan, országos lefedettséget biztosító monitoring rendszer hiánya, ami folyamatosan jelzi a megbetegedések, a halálozások, a kockázati tényezők eloszlását és azok változását. Megjegyzem, az egészségfejlesztési irodák is jobban működnének, ha az alapellátással együttműködve egy ilyen monitoring rendszerre támaszkodva dolgozhatnának. A monitoring rendszerre van egy kidolgozott programunk, 2006-ban épp a két legrosszabb mutatókkal rendelkező régióban el is indítottuk, létrehoztuk az adatokat összegyűjtő és elemző „egészség obszervatóriumot”, de folytatni, s országos szintre kiterjeszteni nem sikerült. Pedig az egyetemeken működő epidemiológiai csoportok alkalmasak lennének az adatok feldolgozására és folyamatos értékelésére. A többi népegészségügyi feladathoz azonban további szakemberek kellenének, de a népegészségügyben 2012 táján dolgozó 7500 szakember helyett ma csak nagyjából 700 fő foglalkozik ezekkel a kérdésekkel az egész országban. Lesz folytatása a kutatásaiknak, marad a Debreceni Egyetem a hazai népegészségügy tudományos központja? Az egészségfelmérés adatainak egy része még elemzésre vár, ehhez a munkához rendelkezünk kutatási támogatással. A népegészségügyi kutatócsoport folytatja a munkát, ápoljuk hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatainkat, s az eredményeink hasznosulását reméljük.

Ádány Róza

Az orvostudományok doktora, egyetemi tanár. 1977 óta a Debreceni Egyetem munkatársa, a népegészségügyi kar alapítója, hosszú ideig a vezetője volt. Az Általános Orvostudományi Kar Népegészség- és Járványtani Intézetének professzora. Irányításával működik a Magyar Tudományos Akadémia népegészségügyi kutatócsoportja. A Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének vendégprofesszora. Nemzetközi szinten is kimagasló szakmai teljesítményét 2020 októberében a Népegészségügyi Társaságok Világszövetségének legmagasabb kitüntetésével ismerték el.

A Fudan miatt szelektálnak az egyetemi ranglistákból

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.06.05. 06:20

Fotó: Shutterstock
Bár a kormány előszeretettel hangoztatja a kínai egyetem előkelő helyét a felsőoktatási rangsorokon, a valóságban ennél árnyaltabb a kép.
A Fudan Egyetem budapesti kampuszának létrehozása melletti egyik legfőbb kormányzati érv a kínai intézmény előkelő helye a nemzetközi felsőoktatási ranglistákon. Ahogy azt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, a Fudan Egyetem kormánybiztosa többször is elmondta: a Quacquarelli Symonds (QS) World University Rankings felsőoktatási listán a kínai Fudan Egyetem a világ 34. legjobb felsőoktatási intézménye. Palkovics azt nem tette hozzá, hogy a több mint 45 000 hallgatót számláló intézmény az anyaországban elitképzőnek számít, a kommunista párt tagjainak a gyerekei is ide iratkoznak be. A kormánybiztos szerint a Fudan nem azzal érte el ezt az előkelő helyet, mert ott ideológiai képzés folyik. Az Indexnek adott interjújában azzal vágott vissza, hogy „az Andrássy Egyetemen tanuló német hallgatók is kedvük szerint beléphetnek a német CDU vagy CSU pártokba. A magyar hallgatóknak is van lehetőségük, hogy belépjenek magyar pártokba.” Csakhogy nagyon sokfelé egyetemi rangsor létezik a világon és ahány szervezet annyiféle szempont szerint listázza a felsőoktatási intézményeket. Vannak sok más mellett tudományterületi és földrajzi hely szerinti lajtsromok, valamint sok különféle szempontot eltérő súllyal beszámító általános egyetemi rangsorok. A Palkovics által emlegetett QS kétségkívül a legjelentősebb általános rangsorok közé tartozik, de korántsem az egyetlen.  Legalább ennyire ismert – Magyarországon is rendszeresen citált – az Academic Ranking of World Universities (ARWU), amelyet a több tízezer hallgatót oktató Shanghai Jiao Tong egyetem állít össze évről évre 2003 óta. Több értékelési tényezős módszertant alkalmaznak, de a legfontosabbnak a kutatási tevékenységet tartják. A legutolsó 2020-es listájukon a 100. helyre tették a Fudant. Sokszor emlegetik a Times Higher Education THE World University listáját is, amelyet 2004 óta készítenek el évről évre többek között a tanítás, a kutatás, az idézettség, a nemzetközi- valamint ipari kapcsolatok alapján. Ezt egyébként egy nemzetközi könyvelő cég, az itthon is sokat foglalkoztatott PricewaterhouseCoopers auditálja. Ezen a Fudan idén a 70. helyet foglalja el.  Az US News 2014 óta állít össze a legkülönfélébb szempontok szerint rangsorokat, de létezik egy globális lista is, amelyet 13 mutató – köztük a kutatás és az elismertség – szerint raknak össze. Ebben a Fudan a 160. helyen áll idén.  Nyolc szempont – köztük díjak, publikációk, idézettség, végzettek vezető állása – szerint rangsorolják a felsőoktatási intézményeket a Center for World University Rankings (CWUR) ezres listáján, ahol a kínai intézményt a 115. helyre tették, de kifejezetten az oktatás minőségére fókuszáló rangsorban csak a 311. helyet csípte meg 2021-ben. A legkülönösebb sorrend az Európai Bizottság által létrehívott U-multirank projekt keretében készül, amely abból indul ki, hogy a különféle listák erősen vitathatóak, mivel az értékelési szempontok kiválasztása, illetve súlyozása alapvetően befolyásolja az eredményt, így ők az érdeklődő diákokra, oktatókra, politikusokra bízzák a listázást. Ettől függetlenül minden egyetem esetében megadnak egy általános mutatószámot: a Fudan esetében ez 8A. Összehasonlításul a Harvard és a Yale 11A, Oxford 14A, a Budapestről elűzött CEU eredménye pedig megegyezik a Fudanéval.  A magyar egyetemek közül itt a legjobb az ELTE 6A-val, míg a kormányzati felsőoktatási politikai vezérhajójaként emlegetett Corvinus mutatója 4A. A magyar egyetemek egyébként ezeken a nemzetközi rangsorokban jó esetben is a középmezőnyben, de inkább a ranglisták végén kullognak A Palkovics által emlegetett QS rangsorban a legjobb magyarként Szeged az 501-510., a Corvinus a 801-1000. helyen áll az idén. Ahány lista tehát, annyi eredmény. Palkovics véletlenül éppen a Fudan számára legkedvezőbbet találta meg a kínai egyetem budapesti bázisának megépítéséről szóló érvelésében.

Hongkongi köszönet: „Minden lépés számít”

Nekünk hongkongiaknak bátorító, hogy Karácsony Gergely és a többi magyar barátunk az utcaátnevezéssel kifejezik szolidaritásukat a Kínai Kommunista Párt (KKP) által elnyomott városunkkal, tibetiekkel, ujgurokkal és katolikus kínaiakkal – válaszolta a Népszava kérdéseire Londoni emigrációjából Finn Lau, az egyik legismertebb demokráciapárti aktivista. Szerinte ez több egyszerű gesztusnál, mert nyomást gyakorol Pekingre és a Kínai Kommunista Pártot (KKP) támogató magyar kormányra, márpedig „minden lépés számít”. Ugyanakkor csalódást keltőnek és szégyenletesnek nevezte, hogy a magyar kormány sorozatosan megvétózza az Európai Unió Hongkonggal kapcsolatos állásfoglalásait. (Április közepe óta harmadszor vétózott meg Magyarország egy Kínát elítélő EU-s külpolitikai nyilatkozatot pénteken. Az EU 26 tagállama ezúttal a hongkongi elnyomás miatt akarta volna Kínát elítélni.) „A történelem arra tanít, hogy a békítgetés nem segít megszabadulni az autoriter rezsimektől” – folytatta Finn Lau. A 27 éves aktivista leckével is szolgált: „A kommunista Szovjetunió által elnyomott egykori áldozatokként a magyar kormánynak kétszer is meg kellene gondolnia, legitim dolog e a KKP érdekében aláásni az EU külpolitikáját.” A Fudan Egyetem építése elleni szombati demonstráció híveinek Finn Lau azt üzente, hogy nagyra értékeli a magyarok kiállását. A Konfuciusz Intézet, a KKP propaganda intézménye több országból való kiebrudalásának híre azt mutatja, hogy sosincs késő a civil társadalom megmozdulására. Az Övezet és Út Kezdeményezés már eddig is csődöt és szuverenitási problémákat okozott például Montenegróban vagy Srí Lankán. Magyarország lehet a következő a sorban – írta lapunknak Finn Lau, aki éppen ebben a témában készülő szakdolgozatán dolgozik. - Rostoványi András