Az új amerikai vezetés a demokráciák megerősítését tekinti legfőbb feladatának a világban, pontosan ezért tárgyal az elnök a jövő héten G7-ek képviselőivel, valamint a NATO-tagállamok és az EU vezetőivel, de erről igyekszik meggyőzni az út végén Putyint is. Ezt Biden személyesen erősítette meg a lap véleményrovatában megjelentetett írásában. Merthogy nem szeretne kétséget hagyni az iránt: a mostani Egyesült Államok kiáll a szövetségesek mellett, és bizonyítani kívánja, hogy a demokráciák ki tudják védeni az új fenyegetéseket, nem okoz nekik gondot a kihívások elhárítása.
Úgy fogalmaz: az USÁ-nak erőt kell mutatnia, amikor vezetni akarja a világot, hogy a többi közt szembeszálljon Oroszország és Kína káros lépéseivel. De Washington hatékonyabban tud fellépni, ha olyan nemzetek vannak mögötte, amelyek a közös értékeket képviseli, tehát jogállamok.
A G7-es csúcsértekezlet kapcsán kifejti: nem szabad megengedni, hogy az autokraták szabják meg az új technikák használatát és korszerűsítését, legyen szó akár a zsarolóvírusokról, akár a tömegek megfigyelésére bevetett mesterséges intelligenciáról. Itt az kell, hogy a demokratikus elvek határozzák meg az irányt.
A politikus egyértelművé teszi, amire Trump annak idején csupán némi vonakodás után volt hajlandó, hogy ti. az USA továbbra is védelmet nyújt NATO-partnereinek, ha azokat támadás éri. Feltett szándéka, hogy a demokráciák jelöljék ki a nemzetközi kereskedelem, illetve a technológia megújításának kereteit, tehát ne Kína, vagy valaki más. A transz-atlanti szövetség együtt veri vissza a földrész ellen irányuló orosz törekvéseket. Biden rámutat, hogy országa határozottan megvédi a demokratikus normákat, ami következik már csak az érdekeiből is.
Ezt már telefonon egyértelművé tette az orosz államfő számára, mint ahogy azt is, hogy Washington ezután sem nézi tétlenül, ha, mondjuk, a másik fél beleavatkozik az amerikai választásokba. De ezen felül meg kívánja erősíteni Genfben, hogy világ demokráciái nem engednek az emberi jogokból és méltóságból. Az írás azzal zárul, hogy nem kétséges: a demokráciák ki tudják védeni a fenyegetéseket, hatékonyan képesek küzdeni az ellenfelekkel szemben. A jövő heti tárgyalások jó lehetőséget kínálnak, hogy ez be is igazolódjon.
A francia hírügynökség 10 ezerre becsüli a Fudan elleni budapesti tüntetés részvevőinek számát, hozzáfűzve, hogy az egyetem terve aggályokat váltott ki, mármint hogy a magyar diplomácia a kelet felé fordul, az ország pedig egyre jobban eladósodik Pekinggel szemben. A kormány azzal érvel, hogy igen tekintélyes tanintézmény települ ily módon az országba, azaz rengeteg diák magasabb szintű képzéshez jutna.
Schanda Tamás államtitkár ugyanakkor kijelentette, hogy a tiltakozásnak semmi értelme, mert még semmi sem dőlt el. Csupán a tervezésnél tartanak, a végleges döntés a jövő év 2. felében lesz meg.
A campus a legújabb mérföldkő a keleti nyitás politikájában, amit elemzők geopolitikai egyensúlymutatványnak tartanak. A bírálók ezzel szemben azt mondják, hogy a nacionalista miniszterelnök trójai falóul szolgál Kína és Oroszország számára az EU-ban, illetve a NATO-ban. Hogy be akarja édesgetni Fudant, noha az törölte alapszabályában a gondolatszabadság elvét, a tudomány szabadsága szempontjából is aggályokat kelt. Főleg, miután a CEU-t a hatalom kipaterolta az országból.
Tízezren tiltakoztak az ellen, hogy Budapesten legyen a Fudan Egyetem első európai kampusza, az ellenzék meg van döbbenve az elképzelésen. Mert ugyan a világ egyik elitiskolájáról van szó, de a Kínai Kommunista Párt szabja meg számára az irányt. Ezen felül az is felháborodást váltott ki, hogy ott létesülne, ahol eredetileg kollégiumok épültek volna a magyar diákoknak.
Az EU szintén nyugtalan, mert már évek óta borúlátóan figyeli Budapest és Peking viszonyának alakulását. Magyarország többször is megakadályozta, hogy európai intézmények elmarasztalják Kínát. A legutóbbi ilyen eset az volt, amikor az unió el akarta ítélni a demokrácia korlátozását Hongkongban.
Tovább a magyar kormány az egyetlen a közösségen belül, amely a Huawei-jel építteti ki az 5G-s hálózatot. A konszernt azzal vádolják, hogy érzékeny adatokat ad át a kínai vezetésnek. A Deutsche Welle kb. egy hónapja azt jelentette, hogy a nyugati titkosszolgálatok már most is aggódnak, mivel Magyarország ugródeszkául szolgál a kínai hírszerzés európai műveleteihez. Az országban tanuló kínai diákokat Peking módszeresen igyekszik kémkedéshez megnyerni.
Hazaárulás! Több felvonuló is ilyen táblát vitt a tegnapi megmozduláson, mivel a liberális ellenfelek azzal vádolják a nacionalista Orbán Viktort, hogy az Kínához törleszkedik. Egyben attól félnek, hogy a kínai egyetem lerakata ront a magyar felsőoktatás minőségén, ugyanakkor segít Pekingnek, hogy növelje befolyását az országban, illetve Európában.
Schanda Tamás pletykákon és megalapozatlan sajtójelentéseken alapuló politikai hisztériának minősítette a tiltakozást. Ellenzéki politikusok, illetve közgazdászok ugyanakkor kifogásolják a hatalmas költségeket, valamint az átláthatóság hiányát. Orbán szívélyes kapcsolatokat épített ki Kínával, Oroszországgal és más, illiberális rezsimekkel, miközben tengelyt akasztott a nyugati szövetségesekkel a tudományos kutatás, az igazságszolgáltatás és a sajtó függetlenségének visszaszorítása miatt. Jövőre az egyesült ellenzékkel néz farkasszemet a Fidesszel a választáson.
Kína miatt Orbánt bírálták a demonstrálók a járványkorlátozások enyhítése után tartott első tömegmegmozduláson. A felvonulást a főpolgármester vezette, aki erkölcstelennek, morális öngyilkosságnak minősítette a campus ötletét. Egyben bejelentette, hogy megindult a harc a hatalom visszaszerzésére a lakosság 99 %-a érdekében. Az ellenzék részvevők szerint a terv azt bizonyítja, hogy a miniszterelnök semmibe veszi a demokratikus értékeket.
A hatalom ugyanakkor nemrégiben visszakozott, amikor azt közölte, hogy szó sincs befejezett tényről, még semmi sem dőlt el. A polgárok és ellenzéki vezetők azonban fel vannak zúdulva, mert úgy vélik, hogy az egyetem segítségével Peking jobban szemmel tarthatja Európát.
Egy osztrák elemző szerint a liberális várospolitika ellensúlyt képezhet a tekintélyuralmi irányzatokkal szemben Kelet-Európában, azon belül is főként a V4-eknél. A szerző: Tobias Spöri, a Bécsi Egyetem Politológia Tanszékének professzora, a polarizálódás legújabb példájának nevezi a horvát fővárost, ahol szintén alulmaradt a konzervatív-nacionalista jelölt. Karácsony Gergellyel két éve egy zöld jelölt győzött, de még ennél is fontosabb, hogy újfajta felfogást képvisel: fokozottan épít a lakossággal folytatott párbeszédre, befogadó, beleszólást enged a döntéseibe.
Jellemzi a korrupció elutasítása és prágai, pozsonyi és varsói kollégájához hasonlóan új politikusi nemzedéket képvisel. Valamennyien felszólalnak a populizmus, a tekintélyelvűség, a nacionalizmus ellen. Egy olyan térségben, ahol mostanság erősen visszaszorult a jogállam, a sajtószabadság és nem túl hatékony a fellépés a korrupció ellen. A legnagyobb aggályokat Magyarország és Lengyelország váltja ki. Sok szakértő azon a véleményen van, hogy az orbáni rendszer már nem is demokrácia, hanem hibridrezsim. Azaz demokratúra.
Ezzel az irányzattal Karácsony demokratikusabb és átláthatóbb várospolitikát igyekszik szembeállítani, ideértve hogy támogatja a civil szférát. Az új nemzedék sikerének 3 oka van:
1. Ezek a vezetők demokratikusabb, haladóbb várospolitikát testesítenek meg, ami ellentétben áll a mind inkább autoriter kormányzati vonallal.
2. A civil társadalom újabban egyre markánsabban hallatja hangját a tekintélyelvűség, a korrupció és a rossz kormányzás ellen. A megmozdulásokból sokak számára a politikába vezet az út.
3. A városlakók a rendszerváltás nyerteseinek számítanak, míg a vidékiek közül sokan az út szélén maradtak. Ez megmutatkozik abban, hogy miként szavaz a két réteg.
De hogy a liberális várospolitika képes-e hatni országos szinten is, az kiderül pl. a jövő tavaszi magyar választásokon. Ám a sikerhez Karácsonynak el kell érnie a népesség többségét, amely a falvakban rosszul járt a szocializmus bukása után.
