Előfizetés

Tankönyvi példa

A négytagú Molnár család nagyobb lakást szeretne. Molnár anyu szerint halaszthatatlan a költözés, ezért hitelt kell felvenni a banktól. Apu azonban kételkedik, fél attól, hogy mi lesz, ha nem tudják a hitelt visszafizetni. Segíts Molnáréknak a hitelfelvétel megismerésében és mérlegelésében! A fenti feladat a Küldetések a pénz világában című, 7-8. évfolyamos diákoknak szóló munkafüzetben található. Ebben olyan dolgokról is szó esik, hogy egy 3 millió forintos hitel végszámlája bizony jóval magasabb lesz 10 év múlva, és arról is, hogy egy változó kamatozású hitel jelentős kockázatokat rejt. A diákoknak olyan helyzeteket kell megoldaniuk, mint amikor a család nem tudja fizetni a hitelét, mert anyut elbocsátották állásából. Választhatnak: átütemezik-e a kölcsönt a futamidő megnövelésével, vagy lecserélik egy másikra, esetleg eladják a nyaralót. A munkafüzetet és a hozzá tartozó tankönyvet a lányom szekrénye mélyén találtam meg a minap. Épp olyan állapotban, ahogyan azt a tanév elején átvettük. Merthogy nem használják. Melyik órán kellene? Az órarendben ilyen tárgy nem szerepel. De különben sincs senki, aki tudná ezt tanítani. Már az is nagy öröm, ha fel tud venni az iskola olyan matektanárt, aki érthetően el tudja magyarázni a százalékszámítás rejtelmeit. Eközben mintegy másfélmillió család és több tízezer vállalkozás ül több mint egy éve a hitelmoratórium-bombán. Kevesebb mint harmaduk van tisztában azzal, hogy végül jóval később, jóval magasabb számlát fog kapni.  Azt pedig senki sem tudja biztosan, mekkorát is szólna ez a bomba, ha felrobbanna. A jegybank szerint a moratóriumosok több mint fele most is tudná fizetni hitelét, és a vállalati hitelek 12, a lakossági kölcsönök 10 százaléka tekinthető sérülékenynek. A ténylegesen nem fizetők aránya pedig várhatóan ennél is alacsonyabb lesz a moratórium után. A GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatása szerint viszont akár a lakossági hitelállomány ötöde is problémássá válhat majd.   Lassan 15 hónapja fedi el a moratórium, hány hitelesnek okoz majd valóban gondot, ha ismét fizetnie kell. A kormány a jövő évi választás előtt ezt érezhetően nem is nagyon szeretné megtudni. Orbán Viktor karácsonyi, majd pünkösdi ajándékának köszönhetően a nyár végéig továbbra sem kell törleszteniük az adósoknak, és a tervek szerint utána is bárki kérhetné még a moratóriumot. Merthogy eddig az adósoknak még csak meg sem kellett mozdulniuk, nemhogy a következményekről tájékozódniuk. A szemfülesebbek – minden ötödik adós - befektették, félretették az így megtakarított összegeket. A moratóriumosok kétharmada azonban egyszerűen csak felélte. A jegybank felméréséből nem derül ki, hogy ők vajon átfedésben vannak-e azzal a 69 százalékkal, akiknek fogalmuk sincs a moratórium áráról: hogy a futamidő növekedése miatt egy 1,5 milliós személyi hitelért akár több millió forinttal is többet kell majd visszafizetni, de még az olcsóbb lakáshitelek felénél is több mint 10 százalékos felárra kell számítani, ha a választásokig kihasználják a lehetőséget. A 13-14 éves diákok vajon mit ajánlanának most a Molnár családnak? 

Gúnár-sorban

A minap egy teraszon söröztem barátaimmal. Pontosabban ők söröztek, én viszont, eléggé el nem ítélhető módon – mivel egy cseh söröző teraszán üldögéltünk – bort ittam, még pontosabban rozé-fröccsöt, de hogy egész pontos legyek: rozé viceházmestert. Ami 2 dl rozét jelent 3 dl szódával, avagy szénsavas ásványvízzel hígítva. (Ezzel egyúttal, legalábbis remélem, választ adtam Kácsor Zsolt legutóbbi Szép Szóban feltett, súlyos, esszenciális kérdésének – „Lehet-e borozóban sörözni?” – pandant-jára: egy sörözőben is lehet borozni.) Barátaimmal egymástól függetlenül felfigyeltünk az egyik szomszédos asztaltársaságra, és egymástól függetlenül arra jutottunk, hogy NER-lovagokról van szó. Hogy pontosan miből következtettünk erre, egyikünk sem tudta igazán megmondani. Egy-két beszédfoszlány jutott el csak hozzánk, sokkal inkább az öltözet, a hajviselet, a szemüveg és valahogy a fejtartás volt árulkodó. Míg ezen töprengtem, eszembe jutott a főváros ostroma alatt lényegében éhhalált halt Szabó Dezső (1879-1945) története arról, hogyan találkozott először Adyval. Az Életeim. Születéseim, halálaim, feltámadásaim, 1-2. (Kriterion, Bukarest, 1982) című kötetből idemásolom, talán megvilágítja, mire gondoltam: „Kuncz Aladár, Laczkó Géza és Szilágyi Sándor (…) mindenáron meg akartak ismertetni Adyval, kinek sokat beszéltek rólam. Nekem, igazat megvallva, az ilyen találkozások nem tartoztak a szenvedélyeim közé, de természetesen nem ellenkezhettem. Az Ős Kaján megizente egyik nap, hogy este hét órakor a Három Hollóban, egy Andrássy út vidéki vendéglőben fogjuk találni. (…) Este hétkor ott voltam a három említett tanárral és vártuk, hogy elmondhassuk Juhász Gyula lelkesedését: Numen adest. Félóra múlva az ajtó, lassan, lassan, végtelen szenvedéssel kinyílik. Elöl jön a Halál Rokona, fájdalmasan sántítva, fejét gyötrötten félrehajtva, mintha arra fésült sötét fürtjei húznák lefelé, arcán az unottság és a szenvedés sikerült keverékével. Utána jönnek liba-, helyesebben gúnár-sorban: Papp Viktor, aki később a zeneirodalmat szekálta, Bölöni György, akkor a Világ munkatársa és még egyvalaki. Mindhárman éppúgy sántítottak, éppen olyan gyötrötten tartották félre hasonlóan fésült fejüket, s éppen olyan lasciate ogni speranza arcot vágtak, mint a Halál Rokona. Bemutatkozás. Ady részletes kínokkal lerakosgatja magát egy, az asztalfőhöz tett székre, két lábát párhuzamos kínokkal felrakosgatja egy másik székre, és két nyers tojást és egy sült almát rendel. Közbe lopva-lopva felém pislant, hogy tótágast állok-e már. Nem álltam. Laczkó Géza és Szilágyi közt ülve, nyugodtan tovább beszélgettem velük. Látható sértődéssel és mutatott unalommal beszélgetni kezdett Bölönivel és Papp Viktorral. Egyszer csak hallom méltatlankodását: – Mit hoztatok ide, hiszen felém sem néz! (…) Mi nemsokára felkerekedtünk, hogy a Nagy Endre akkor híres kabaréjába menjünk. Ő nagy mentegetőzéssel elköszönt tőlünk s két lógósával, Papp-pal és Bölönivel, akik minden pillanatban a pillanatfelvételei igyekeztek lenni, elfájdalmasodott tőlünk.”

Számsor

Mint nyulat a kalapból, úgy rántja elő a kormány a járvánnyal kapcsolatos adatait. A múlt héten Gulyás Gergely miniszter érkezett egy számsorral, amely azt mutatja, hogy az oltások után hányan betegedtek vagy haltak meg – ami nem lenne érdektelen információ, ha tudnánk például, hogy az adatokat milyen módszerrel gyűjtötték, milyen szempontok alapján válogatták, osztályozták, értékelték. Ami előkerült, az az elhíresült vakcinatáblázatuk 2.0 verziója. Az eredetiről kiderült, hogy nagyjából úgy hülyeség, ahogy van. Abban a formában értelmezhetetlen, egy sor fontos tényezőt nem vett figyelembe, és leginkább arra használták, hogy bizonyítsák: a Sinopharm jobb, mint a Pfizer, a Szputnyik meg üti mindkettőt. Karikó Katalin írt is egy kiegészítést, hogy nem lehet az egyik oltóanyag két hónapját a másik négy hónapjával összevetni, úgy meg pláne nem, hogy az idősotthonok lakói a Pfizert kapták. Most adódik a kérdés: mennyire valószínű, hogy itthon a 3,7 millió kétszer oltottból 455-en haltak meg, míg például az Egyesült Államokban 130 millióból körülbelül ugyanennyien? A nemzetközi tapasztalatok alapján a nyugati vakcinákkal duplán oltottak között extrém ritka a covid-halálozás, az 1,5 millió duplán oltott pfizeres esetében úgy 4-5 halottnak kellene lennie. Ehelyett ezen a soron 268 ember szerepel. Hónapokon át azt hajtogatta a kormány, hogy az oltást fel kell venni, mert véd a súlyos és halálos kimeneteltől. De akkor vagy ez nem volt igaz, vagy a számok nem azok. A kettő együtt nem megy. Ha igazak az adatok, akkor baj van az oltásokkal, ha nem, akkor a kormány riogatja a nem beoltottakat. Talán a kínai vakcinához akarnak kedvet csinálni, de ha így van, azt nagyon amatőr módon teszik. A nagy számmágiában legalább két fontos válasz elmaradt. 1: mit tegyen, akit beoltottak, de nincs mérhető vagy érdemi ellenanyagszintje? 2: ha komoly szakmai ellenérvek nincsenek (ilyenről nem tudni), miért nem kezdik el oltani sok országhoz hasonlóan a 12-15 éveseket Pfizerrel? Jó lenne valami érvet vagy számsort végre itt is előhúzni.
Ha igazak az adatok, akkor baj van az oltásokkal, ha nem, akkor a kormány riogatja a nem beoltottakat