Nem következett be a legrosszabb forgatókönyv Szász-Anhalt tartományban. A jobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD) meg sem tudta közelíteni a kereszténydemokratákat a vasárnapi választáson. Sőt, az INSA közvéleménykutató által a végső győzelemre is esélyesnek látott AfD 20,8 százalékával még a 2016-os eredményétől is elmaradt majdnem négy százalékkal, igaz, az akkori választást a menekültválság legdrámaibb időszakában rendezték meg. Azt persze túlzás lenne kijelenteni, hogy kipukkadt az AfD, hiszen így is minden ötödik ember rá szavazott, de talán lassan a jobboldali populista politikai erő is kezdi elveszíteni vonzerejét a keletnémet tartományokban, ami kedvező jel a szeptemberi szövetségi parlamenti választás közeledtével.
A választás nagy győztese mindenképpen a CDU, a kereszténydemokratáknál eredetileg 30 százalékkal is elégedettek lettek volna, ezt sikerült 7,1 százalékkal túlszárnyalni. Mi volt a siker titka? Reiner Haseloff tartományi miniszterelnök stratégiája remekül bevált. Saját érdemeit helyezte előtérbe. Jókora, a kormányfőt ábrázoló óriásplakátokat helyeztek el szerte Szász-Anhaltban: az egyiken szigorú tekintettel látható, a másikon szelíden mosolyog, a harmadikon megöleli a feleségét. Már a 2019-es keletnémet tartományi választásokon, Türingiában, Szászország és Brandenburgban is megmutatkozott, hogy a az országnak ezen a fertályán ez a „hivatali bónusz” a választásokat is eldöntheti. Sok bizonytalan szavazó az utolsó pillanatban gondolkodik úgy: mégis inkább a hivatalban lévő miniszterelnök pártja mellé teszi az ikszet. Haseloff amúgy is jó munkáét végzett, integráló személyiség, ezért is döntött úgy ő és pártja, hogy még 67 évesen is vállal egy újabb ötéves mandátumot, tíz évig tartó kormányzás után is. A vasárnapi választási eredménynek köszönhetően Haseloffnak nagyobb tekintélye van, mint valaha, még a berlini szövetségi CDU vezetéssel szemben is. Több lehetősége is van a koalícióra. Folytathatja az eddigi együttműködést a szociáldemokratákkal és a Zöldekkel, de a környezetvédők helyett a szabad demokrata FDP-t is beveheti az új csapatába. A tartományi miniszterelnök lakonikusan megjegyezte: "Több lehetőség is van, ezeket nyugodtan kell feltárni."
Az SPD a tartományi kabinetben kíván maradni, s óhaja alighanem teljesülni is fog. Súlya azonban csökken majd az új kabinetben, mert az utóbbi időben pofonokhoz szokott párt a 2016-os történelmien alacsony, 10,6 százalékos eredményét is alulmúlta, 8,4 százalékot szerezve. A pártközpontban azonban az egyszámjegyű eredményt sem vették a szívükre. Az országosan is csak 15 százalékon veszteglő SPD-nél, azt emelték ki, hogy a demokratikus pártok nagy többségre tettek szert. Magdeburgnak egyébként 1994-2002 között szociáldemokrata dominanciájú kabinetje volt, s a kormányba a Balpárt elődjét, a kommunista utódpártot, a PDS-t is bevették, de ez a modell nem volt sikeres, mert a tartomány nagy adósságot halmozott fel. Később aztán éppen egy szociáldemokrata politikusnak, Jens Bullerjahnnak kellett szigorú gazdaságpolitikával stabilizálnia a tartományi költségvetést.
Az SPD-vel szemben inkább a Zöldeket neveznénk nagy vesztesnek. Eredetileg kétszámjegyű eredményt reméltek, ám 5,9 százalékával alig szerepelt jobban, mint öt éve és az öt százalékos küszöböt sem sikerült olyan lazán átlépnie. Mindez két tanulsággal szolgál. Egyrészt egyre valószínűbb, hogy a Zöldek országosan magas közvéleménykutatási adatait nem kell annyira komolyan venni, mert ha mégis választásra kerül sor, akkor sokan inkább mégis a jól bevált CDU neve mellé teszik az ikszet. Másrészt Annalena Baerbock, a környezetvédők kancellárjelöltje nagyon hamar megtapasztalhatta, hogy egészen más úgy politizálni, amikor az embernek felelősséget kell vállalnia minden egyes mondatáért. Hiába rendkívül felkészült személyiség, kiderült, a döntő helyzetekben ő is képes hibázni, s ezekre már sokkal jobban odafigyel a sajtó és lecsapnak a politikai ellenfelek, mintha ellenzékből, tét nélkül politizálna.
