Túlteljesítve támogat egyházakat a kormány

"A természetes szövetségesnek" tekintett felekezeteket az élet lehető legszélesebb területén segítik. A sportban is.

Az egyházaknak juttatott kormányzati forrásokkal a kabinet meg kívánja erősíteni a felekezeteket, amelyek közösséget építenek és értéket teremtenek a hiten keresztül. Mindez azért is fontos, mert mind a migráció, mind a „liberalizmus diktatórikus jellege” veszélyeket jelent a magyar társadalomra – vázolta fel a költségvetési támogatások ideológiai hátterét Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára a közelmúltban.

Az általa elmondottak szerint a következő időszakban csaknem 26 milliárd forintból újulnak meg egyházi ingatlanok a teljes Kárpát-medencében, így 1800 – köztük 400 határon túli – templomban valósul meg fejlesztés. A program nem most indul. Soltész tavaly októberben a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy eddig már mintegy 3000 templomot sikerült felújítani Magyarországon és a Kárpát-medencében, ezen kívül 130 új templom is épült.

Az egyházak finanszírozása azon a vatikáni szerződésen alapul, amit még a Horn-kormány hozott tető alá. A megállapodás rögzítette, hogy a költségvetés alanyi jogon ugyanolyan támogatásban részesíti a közszolgálati feladatot ellátó egyházi intézményeket (iskolákat, szociális létesítményeket), mint az államiakat.

A templomfelújításra nem vonatkozik a finanszírozási kötelezettség. A fideszes kormány azonban gondoskodott arról, hogy a számára kedves, „természetes szövetségesnek tekintett” egyházak ne csak hitéleti tevékenységükhöz kapjanak plusz forrásokat, hanem az élet lehető legszélesebb területén támogatásban részesüljenek. Igen, a sportban is.

Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök fociprojektje – Szent Gellért Fórum néven, kiemelt kormányzati beruházásként – 13,4 milliárd forintból épült stadiont kapott Szegeden. A Nemzeti Sport cikkét idézve ez „Magyarország első egyházi megrendelésre épült és a katolikus egyház által fenntartott közösségi és sportcentruma”. Az egyházmegye a tulajdonosa az itt játszó Szeged-Csanád Grosics Akadémiát működtető gazdasági társaságnak is: maga a csapat a tizedik helyen végzett a másodosztályú bajnokságban.

A határon túlra kitekintve megemlíthetjük a katolikus egyház tulajdonában lévő Székelyföldi Jégkorong Akadémiát, amelynek működéséhez szintén milliárdos nagyságrendű támogatással járult hozzá a magyar állam.

A kormány időnként az elvárásokat is túlteljesítve igyekszik az egyházak kedvében járni. 2010 őszén, amikor a jobboldalnak már kétharmados többsége volt a parlamentben, a szentszéki–magyar vegyes bizottság ülésén Erdő Péter bíboros kénytelen volt kifejteni: ellenzi, hogy államilag elismert legyen az egyházi esküvő. A „kötelezően választható” etika és hittan tantárgy bevezetésének ötletét sem fogadta nagy lelkesedéssel. (A zárt ajtók mögött tartott ülés jegyzőkönyve évekkel később jutott el a sajtóhoz.)

A KDNP-s Semjén Zsolt csalódottnak tűnt: ő abban a hiszemben volt, hogy ezekkel a javaslatokkal egyházi igényeket teljesít. A kormány végül letett az egyházi esküvő állami elismertetéséről, az etika- és hitoktatást viszont bevezette az általános iskolákban.

Maradva a katolikusoknál: ritkán fordul elő, hogy a Fidesz valamelyik prominense nyíltan bírálja az egyházat. Ilyen kivételes eset történt 2012 elején, amikor Lázár János – még a kormánypárt parlamenti frakcióvezetőjeként – arról beszélt a 24.hu-nak adott interjújában, a közoktatásban csökkenteni kell az integrációt akadályozó tényezőket, például azzal, hogy az „egyházi iskolák ne válogathassanak a gyerekek között. Nekik is alapfeladatul kell kitűzni a fölzárkóztatást, mint legfontosabb társadalmi célt”.

Lehetséges eszközként említette, hogy ehhez kötik az állami támogatást. Lázár szerint többen is eltökélték, nem hagyják, hogy „elitista, bigott katolikus oktatás szerveződjék közpénzből. Közpénzből közoktatást!”

Bábel Balázs kalocsai érsek méltatlannak, igazságtalannak és „bizonyos értelemben” cinikusnak nevezte a fideszes politikus véleményét. Az érsek a stíluson is megdöbbent.

Lázár János megértette az idők szavát. 2016 novemberében – akkor már miniszterként - kijelentette, hogy az oktatás legfontosabb szereplői az egyházi fenntartású intézmények. Hiszen a legtöbb, amit egy diáknak adni lehet, hogy jó keresztényt, illetve keresztyént és jó magyart nevelnek belőle. „Ami ezen túl van, az vitatható, megkérdőjelezhető, és nem tudni, kiállja-e a következő évszázadok próbáját” – mondta.

A nyílt konfliktusok közé sorolható a lombikprogramról folyó vita, ami tavaly újra fellángolt a kormány és Veres András, a katolikus püspöki kar elnöke között. Bioetikai megfontolásokból Veres püspök azt az álláspontot képviseli, hogy nem elég a jogi szigorítás, a teljes programot meg kell szüntetni: a meddőségi gondokkal küzdő párok fogadjanak örökbe gyerekeket.

Felekezeti térhódítás az oktatásban

Az Orbán-kormány közreműködésével az elmúlt években egyre nagyobb szerephez jutottak az egyházak az oktatásban is. Ez nemcsak az egyházi fenntartású (sok esetben az államtól átvett) oktatási-nevelési intézmények számának növekedésében, hanem például a tankönyv- és tananyagfejlesztésben, a költségvetési támogatásokban is megmutatkozik.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2010 óta több mint duplájára nőtt az egyházi óvodák, általános iskolák, gimnáziumok száma. A 2019/2020-as tanévben már 378 óvodát (az összes óvoda 8,2 százaléka), 546 általános iskolát (az összes 15 százaléka), és 255 gimnáziumot tartottak fenn, ez a gimnáziumi feladatellátási helyek 30 százaléka. Egyházi gimnáziumokban az előző tanévben 55 ezer diák tanult, a gimnazisták egynegyede.

Az egyházi kiadók tankönyvei is egyre nagyobb számban jelennek meg a hivatalos tankönyvjegyzéken. A Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (Tanosz) összesítése szerint míg például a 2016/2017-es tanévre vonatkozóan 120 egyházi kiadós tankönyvcím szerepelt a listán, a 2020/2021-es tanévre már 167 kötet közül válogathattak az iskolák. Ez négy év alatt mintegy 24 százalékos növekedés.

Az egyházi iskolák a költségvetési támogatás szempontjából is előnyöket élveznek. Mint arra Radó Péter és Ercse Kriszta oktatáskutatók az Iskolakultúra folyóiratban megjelent elemzésükben, a Költségvetési Felelősségi Intézet adatai alapján is rámutattak, a visszatérő működési költségekre fordított, egy tanulóra eső költségvetési kiadás 57,6 ezer forint volt az állami iskolák, és 160 ezer forint az egyházi iskolák esetében a 2016/2017-es tanévben. Majd az egyházi intézményeknél ez tovább nőtt 200 ezer forintra, miközben az állami iskolákban 54,7 ezer forintra csökkent. - Juhász Dániel