Előfizetés

Túlteljesítve támogat egyházakat a kormány

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2021.06.08. 06:40

Fotó: ZAGYI TIBOR
"A természetes szövetségesnek" tekintett felekezeteket az élet lehető legszélesebb területén segítik. A sportban is.
Az egyházaknak juttatott kormányzati forrásokkal a kabinet meg kívánja erősíteni a felekezeteket, amelyek közösséget építenek és értéket teremtenek a hiten keresztül. Mindez azért is fontos, mert mind a migráció, mind a „liberalizmus diktatórikus jellege” veszélyeket jelent a magyar társadalomra – vázolta fel a költségvetési támogatások ideológiai hátterét Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára a közelmúltban. Az általa elmondottak szerint a következő időszakban csaknem 26 milliárd forintból újulnak meg egyházi ingatlanok a teljes Kárpát-medencében, így 1800 – köztük 400 határon túli – templomban valósul meg fejlesztés. A program nem most indul. Soltész tavaly októberben a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy eddig már mintegy 3000 templomot sikerült felújítani Magyarországon és a Kárpát-medencében, ezen kívül 130 új templom is épült. Az egyházak finanszírozása azon a vatikáni szerződésen alapul, amit még a Horn-kormány hozott tető alá. A megállapodás rögzítette, hogy a költségvetés alanyi jogon ugyanolyan támogatásban részesíti a közszolgálati feladatot ellátó egyházi intézményeket (iskolákat, szociális létesítményeket), mint az államiakat. A templomfelújításra nem vonatkozik a finanszírozási kötelezettség. A fideszes kormány azonban gondoskodott arról, hogy a számára kedves, „természetes szövetségesnek tekintett” egyházak ne csak hitéleti tevékenységükhöz kapjanak plusz forrásokat, hanem az élet lehető legszélesebb területén támogatásban részesüljenek. Igen, a sportban is. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök fociprojektje – Szent Gellért Fórum néven, kiemelt kormányzati beruházásként – 13,4 milliárd forintból épült stadiont kapott Szegeden. A Nemzeti Sport cikkét idézve ez „Magyarország első egyházi megrendelésre épült és a katolikus egyház által fenntartott közösségi és sportcentruma”. Az egyházmegye a tulajdonosa az itt játszó Szeged-Csanád Grosics Akadémiát működtető gazdasági társaságnak is: maga a csapat a tizedik helyen végzett a másodosztályú bajnokságban. A határon túlra kitekintve megemlíthetjük a katolikus egyház tulajdonában lévő Székelyföldi Jégkorong Akadémiát, amelynek működéséhez szintén milliárdos nagyságrendű támogatással járult hozzá a magyar állam. A kormány időnként az elvárásokat is túlteljesítve igyekszik az egyházak kedvében járni. 2010 őszén, amikor a jobboldalnak már kétharmados többsége volt a parlamentben, a szentszéki–magyar vegyes bizottság ülésén Erdő Péter bíboros kénytelen volt kifejteni: ellenzi, hogy államilag elismert legyen az egyházi esküvő. A „kötelezően választható” etika és hittan tantárgy bevezetésének ötletét sem fogadta nagy lelkesedéssel. (A zárt ajtók mögött tartott ülés jegyzőkönyve évekkel később jutott el a sajtóhoz.) A KDNP-s Semjén Zsolt csalódottnak tűnt: ő abban a hiszemben volt, hogy ezekkel a javaslatokkal egyházi igényeket teljesít. A kormány végül letett az egyházi esküvő állami elismertetéséről, az etika- és hitoktatást viszont bevezette az általános iskolákban. Maradva a katolikusoknál: ritkán fordul elő, hogy a Fidesz valamelyik prominense nyíltan bírálja az egyházat. Ilyen kivételes eset történt 2012 elején, amikor Lázár János – még a kormánypárt parlamenti frakcióvezetőjeként – arról beszélt a 24.hu-nak adott interjújában, a közoktatásban csökkenteni kell az integrációt akadályozó tényezőket, például azzal, hogy az „egyházi iskolák ne válogathassanak a gyerekek között. Nekik is alapfeladatul kell kitűzni a fölzárkóztatást, mint legfontosabb társadalmi célt”. Lehetséges eszközként említette, hogy ehhez kötik az állami támogatást. Lázár szerint többen is eltökélték, nem hagyják, hogy „elitista, bigott katolikus oktatás szerveződjék közpénzből. Közpénzből közoktatást!” Bábel Balázs kalocsai érsek méltatlannak, igazságtalannak és „bizonyos értelemben” cinikusnak nevezte a fideszes politikus véleményét. Az érsek a stíluson is megdöbbent. Lázár János megértette az idők szavát. 2016 novemberében – akkor már miniszterként - kijelentette, hogy az oktatás legfontosabb szereplői az egyházi fenntartású intézmények. Hiszen a legtöbb, amit egy diáknak adni lehet, hogy jó keresztényt, illetve keresztyént és jó magyart nevelnek belőle. „Ami ezen túl van, az vitatható, megkérdőjelezhető, és nem tudni, kiállja-e a következő évszázadok próbáját” – mondta. A nyílt konfliktusok közé sorolható a lombikprogramról folyó vita, ami tavaly újra fellángolt a kormány és Veres András, a katolikus püspöki kar elnöke között. Bioetikai megfontolásokból Veres püspök azt az álláspontot képviseli, hogy nem elég a jogi szigorítás, a teljes programot meg kell szüntetni: a meddőségi gondokkal küzdő párok fogadjanak örökbe gyerekeket. 

Nincsenek információk a pápalátogatásról

„Jelenleg nem állnak rendelkezésre részletes információk Ferenc pápa budapesti látogatásával kapcsolatban” – tájékoztatta lapunkat a Vatikán sajtóhivatala. A katolikus egyházfő szeptemberben 12-én, az Eucharisztikus Kongresszus zárónapján, a Hősök terén tart szentmisét, s amint a National Catholic Register konzervatív honlap múlt héten írta, a budapesti vizit során nem kíván találkozni sem Áder János köztársasági elnökkel, sem Orbán Viktor miniszterelnökkel. A Szentszék sajtóhivatala azt is közölte, a pápa programja akkor válik hivatalossá, ha azt a Szentszék honlapján (press.vatican.va) közzéteszik. A lengyel wPolityce cikke szerint - amelyet a Telex idézett - azért nem akar találkozni Ferenc pápa Orbánnal vagy Áderrel, mert nem tetszik neki a magyar miniszterelnök menekültpolitikája. R. T. 

Felekezeti térhódítás az oktatásban

Az Orbán-kormány közreműködésével az elmúlt években egyre nagyobb szerephez jutottak az egyházak az oktatásban is. Ez nemcsak az egyházi fenntartású (sok esetben az államtól átvett) oktatási-nevelési intézmények számának növekedésében, hanem például a tankönyv- és tananyagfejlesztésben, a költségvetési támogatásokban is megmutatkozik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2010 óta több mint duplájára nőtt az egyházi óvodák, általános iskolák, gimnáziumok száma. A 2019/2020-as tanévben már 378 óvodát (az összes óvoda 8,2 százaléka), 546 általános iskolát (az összes 15 százaléka), és 255 gimnáziumot tartottak fenn, ez a gimnáziumi feladatellátási helyek 30 százaléka. Egyházi gimnáziumokban az előző tanévben 55 ezer diák tanult, a gimnazisták egynegyede.
Az I. kerületi Szent Gellért iskolát 1,27 milliárdból újították meg
Fotó: Kovács Tamás / MTI
Az egyházi kiadók tankönyvei is egyre nagyobb számban jelennek meg a hivatalos tankönyvjegyzéken. A Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (Tanosz) összesítése szerint míg például a 2016/2017-es tanévre vonatkozóan 120 egyházi kiadós tankönyvcím szerepelt a listán, a 2020/2021-es tanévre már 167 kötet közül válogathattak az iskolák. Ez négy év alatt mintegy 24 százalékos növekedés. Az egyházi iskolák a költségvetési támogatás szempontjából is előnyöket élveznek. Mint arra Radó Péter és Ercse Kriszta oktatáskutatók az Iskolakultúra folyóiratban megjelent elemzésükben, a Költségvetési Felelősségi Intézet adatai alapján is rámutattak, a visszatérő működési költségekre fordított, egy tanulóra eső költségvetési kiadás 57,6 ezer forint volt az állami iskolák, és 160 ezer forint az egyházi iskolák esetében a 2016/2017-es tanévben. Majd az egyházi intézményeknél ez tovább nőtt 200 ezer forintra, miközben az állami iskolákban 54,7 ezer forintra csökkent. - Juhász Dániel

Szavakban már visszavonultak Orbánék

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.06.08. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Palkovics László korábban azt mondta, 2024-re állni fog a Fudan kampusza, Gulyás Gergely pedig azt, hogy nemzetközi szerződés miatt a témában nem lehet népszavazás. Már más a kommunikáció.
Semmiképpen nem állunk le a Fudan Egyetem budapesti kampuszáról indított konzultációval, sőt kettőzött erővel folytatjuk azt, mert úgy látjuk, hogy a kormány el akarja bizonytalanítani az embereket, hogy időt nyerjenek a projekt bebetonozásához – válaszolta a Népszava kérdésére Baranyi Krisztina, a kezdeményezést elindító ferencvárosi polgármester. Az ellenzéki politikusnak egyelőre nincsenek adatai arról, hogy a múlt héten indult konzultáción eddig hányan vettek részt. A konzultáció lebonyolítását vállaló aHang csapatával abban maradtak, hogy félidőben kapnak erről pontos tájékoztatást, de a hozzá érkezett visszajelzésekből arra lehet következtetni, hogy sokan szeretnének véleményt nyilvánítani. A kormány kommunikációs terelése mellett váratlan akadályt jelent, hogy a DK a korábbi ígéretével ellentétben mégsem állít sátrakat a szavazáshoz, így most a tervezettnél kevesebb helyszínen adhatják le voksaikat a budapestiek. Így inkább online szavazásra biztat mindenkit. Mint arról korábban beszámoltunk Baranyi Krisztina kezdeményezésére, a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat és a több ellenzéki párt „négy nemes” konzultációt hirdetett, amelyben június 4. és 13. között négy kérdésre válaszolva nyilváníthatnak véleményt a fővárosiak a kínai hitelből, kínai munkásokkal, kínai építőanyagok felhasználásával, nettó 540 milliárd forintból felépülő kínai magánegyetemről, amelyet a magyar diákoknak tervezett Diákváros helyén valósítanának meg.  A hétvégi tüntetés után Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára egybehangzóan állították, hogy a tiltakozásnak semmi értelme nem volt, mert még csak a tervezésnél tart a folyamat. A költségekről és a megvalósításról csak 2022 második felében várható, az elfogadott tervek birtokában, döntés. Gulyás szerint akkor lehet tartani majd népszavazást is, amit a kromány támogat is. Schanda pedig elrejtett egy finom fenyegetést is, miszerint ha a fővárosi és kerületi vezetők nem segítsenek az előkészületekben, akkor az ő felelősségük lesz, ha a nagyszabású településfejlesztés helyszíne megmarad rozsdatemetőnek, szeméttelepnek. Az államtitkár úgy véli „józan ésszel könnyen belátható, hogy a tervezett diákváros az egyetemmel jól kiegészítik egymást”. A kánonhoz hétfőn Fürjes Balázs is csatlakozott a 24.hu-nak adott interjúban, szerinte is bőségesen elfér egymás mellett a Diákváros és a Fudan Egyetem kampusza, de egyelőre az se dőlt el, hogy lesz-e egyáltalán, az előkészítésnél tartanak.  Nagyon örülnék, ha a kormány valóban visszakozott volna és leállítaná a beruházást, de ezek egyelőre csak szavak – jegyezte meg Baranyi Krisztina a kormány Fudan-ügyben tanúsított látszólagos pálfordulására célozva. Az ellenzéki politikus nagyon kíváncsi arra, hogy milyen konkrét lépéseket tesz a kormány a korábban aláírt megállapodással, illetve a beterjesztett törvényjavaslatokkal kapcsolatban. Ezek ugyanis korántsem holmi előkészítésről és távoli víziókról szólnak, hanem nagyon is konkrét dolgokról, miszerint a Fudan Egyetem budapesti kampusza a Diákváros helyén épülne meg, sőt pontosan megjelölték az erre a célra átadni kívánt ingatlanok körét is.  Baranyi azért is kétkedik a tüntetés utáni fideszes kijelentések hitelességében, mert teljesen szembemegy a korábbi kormányzati közlésekkel. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, aki kormánybiztosként felelőse a Fudan-projektnek azt mondta, hogy 2024-re már állni fog a kampusz, most viszont azt állítják, hogy csak az előkészítésnél tartanak. Gulyás Gergely két hete még azt szajkózta, hogy csak önkormányzati hatáskörébe tartozó és nemzetközi szerződést nem érintő kérdésben lehet népszavazást tartani. Márpedig a Fudanról már aláírtak egy nemzetközi megállapodást. Most viszont azt állítja, hogy a kormány is támogatja a népszavazás kiírását, csak ne most, hanem másfél év múlva, a választások után. Érthető az igyekezet, hiszen ezzel kikerülne a kampánytémák közül a Fudan – magyarázza Baranyi.  A közösség ereje meghátrálásra kényszeríti még Európa legerőszakosabb, legcinikusabb, legönzőbb kormányát is – írta közösségi oldalán Karácsony Gergely főpolgármester. Gulyás miniszter „zavaros tartalmú meghátrálásával” kapcsolatban pedig megjegyezte: „nem a kormány kegyén múlik a népszavazás” és arra kérte, hogy hagyják végre abba „az unalomig ismert sunnyogást”. Szerinte nincs kérdés: a Diákvárost kell megépíteni, nem mást. Tudomásul vette, hogy a kínai követség sajtószóvivője a belügyeikbe való beavatkozásnak veszi, ha olyan szavakat használ, mint „demokrácia”, „jogállam”, „emberi jogok”. Másrészt érthetőnek tartja, ha Kína a saját politikai-gazdasági befolyásának növelése érdekében cselekszik, az viszont elfogadhatatlan, hogy a magyar kormány is ezt szolgálja. Még egyszer hangsúlyozta, amit már a tüntetésen is elmondott: „nem a kínai emberek ellen tüntettünk, hanem Magyarország szuverenitásának sunyi kiárusítása ellen”. Kína budapesti nagykövetsége a megmozdulást Kína belügyeibe való durva beavatkozásként értékelte, ami szabotálja a két nép baráti együttműködését. Szerintük Karácsony beszéde tele volt ideológiai előítéletekkel, ami a "szembeszegülésre buzdít".  Diplomatikusabban fogalmazott tegnap a kínai külügyminisztérium. Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő hétfői sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre elmondta: a sanghaji Fudan Egyetem budapesti kampuszának terve minden fél érdekét szolgálja, és összhangban áll az aktuális trendekkel. A szombati budapesti tüntetésre reagálva reményét fejezte ki, hogy "Magyarországon az érintettek objektív, ésszerű és tudományos megközelítést alkalmaznak az emberek közötti normális cserekapcsolatok átpolitizálása és megbélyegzése helyett", fenntartva a kétoldalú baráti viszonyt és együttműködést.

Kína magyar barátai szervezkednek

Festékkel öntenék le a Magyarországon élő kínaiak a Karácsony Gergely és Baranyi Krisztina által felavatott kínai mártírok neveit tartalmazó utcanévtáblákat, sőt tüntetnének is, a demonstrációt az interneten keresztül szervezik a kormánypárti média szerint. Mindez aligha független attól, hogy a Kínai Kommunista Párt nemzetközi kérdésekkel foglalkozó lapjában hosszú vezércikkben ítélték el az akciót. A Népszava megkérdezte Li Zhen (Li Csen) Árpád műfordítót, a magyarországi kínai közösség egyik ismert alakját a készülő demonstrációról, de ő csupán annyit mondott, hogy tudomása szerint nem kínaiak, hanem magyar barátaik szervezik. 

Kisebb az esélye a védettségnek, ha nyomát sem lelik az antitesteknek

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.06.08. 06:00

Fotó: Balázs Attila / MTI
"Van összefüggés az oltás utáni antitest szám és a T-sejtes immunválasz között" – állítja több mint félszáz teszt alapján Puskás László biológus.
– Az eddigi tapasztalatok alapján azt lehet valószínűsíteni, hogy akinek az oltás hatására nem alakult ki antitestest védelme, annál nagy százalékban a sejtes immunitás sem fejlődik ki – mondta a Népszavának Puskás László biológus, a Szegeden magánlaboratóriumot működtető Avidin Kft. ügyvezetője, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a végső következtetés levonásához eddig még kevés vizsgálatot végeztek. A kérdést az teszi különösen aktuálissá: több országban is tapasztalták a kínai Sinopharm Covid vakcinával oltott idősebb páciensek egy részénél, hogy nem mutattak ki a vírus elleni bevethető antitesteket a tesztek. Ezt magyar oltottak közül is sokan tapasztalták. Ugyanakkor Müller Cecília országos tiszti főorvos szerint nincs okuk aggodalomra, mert a szervezet védekezésének egy másik mechanizmusa, a sejtes immunitás ettől még kialakulhatott. Ez viszont nem mérhető könnyen. Ilyen sejtes immunitást bizonyító laborvizsgálatokat a járványügyi hatóságok nem végeznek a jelentkezőkön. Aki ilyet akar, annak egyetlen lehetősége, hogy piaci szolgáltatót keres. Egy hete lépett piacra ilyen vizsgálattal a szegedi Avidin Kft. A cég egy olyan tesztet fejlesztett ki, amely képes a vérből kimutatni, hogy kialakult-e az úgynevezett T-sejtes védelem. Mint azt az ügyvezetőtől megtudtuk, eddig 60-70 vizsgálatot végeztek. 
– Ebből a kevés mintából azt lehetett látni, hogy azoknál, akiknél nem tudunk antitestet mérni, jóval kevesebbszer találtunk sejtes védelmet is. Azaz van összefüggés az oltás utáni antitest szám és a T-sejtes immunválasz között – mondta Puskás László. A biológus megjegyezte: arról nekik nincs információjuk, hogy milyen vakcinával oltották azokat, akiknek a vérmintáját vizsgálják. A módszerük egy olyan speciális eljárás, melynek során a vérből elkülönítik a sejtes elemeket, ehhez hozzáadnak olyan fehérjekeveréket, amely imitálja a vírusfertőzést, majd megnézik, hogy ennek hatására megjelennek-e az úgynevezett koronavírusra specifikus memória T-sejtek. Aki ugyanis átesett a fertőzésen vagy bármilyen más módon, például oltással találkozott a vírussal, vagy a vírus egy darabjával, annak az immunrendszere erre emlékszik. S ha később a szervezet újra megfertőződik, akkor a memóriasejtek aktiválódnak. – Ezeknek van segítő és van egy citotoxikus „csapata” is. Ha felélednek a citotoxikusok, akkor elpusztítják azokat a sejteket, amelyekben a vírus elszaporodott. A segítő sejtek pedig támogatják a működésüket. Ha valakinek volt antitestes válasza, de idővel eltűnt, az nem azt jelenti, hogy védettsége sincs. Ha a memória immunsejtek újraaktiválódnak, akkor azon keresztül az antitestes válasz is megjelenik – mondta a szakember lapunknak. A járványügyi hatóságok más országokban már nemcsak elvileg jutottak arra, hogy ha nem elég a két Sinopharm oltás, akkor kell adni egy harmadikat. De ezt egyébként maga az oltásgyártója is javasolja, a készítmény alkalmazási előiratában. Mások szerint viszont, ha a két adag Sinopharm nem teljesített elég jól, akkor harmadjára valamilyen más típusú vakcinából kell beadni egy vagy két adagot. E tekintetben ugyanakkor a magyar felelősök nem kívánnak dönteni, csak kitérő válaszokat adnak. Ezzel szemben az Egyesült Arab Emírségben és Bahreinben például a Sinopharm vakcinájával oltottak közül a koruk vagy egészségi állapotuk miatt veszélyeztetettek egy harmadik dózist is kapnak, de nem a kínai szérumot, hanem Pfizert. Magyarországon egyelőre nem került szóba az esetleges harmadik dózis, holott egyre több esetben ébred gyanú, hogy a kínai vakcina nem ad megfelelő védelmet. Az érintettek már Facebook-csoportot is létrehoztak. Négy-öt nap alatt mintegy 3-4 ezerre nőtt a tagok száma. A napokban petíciót indítottak, amelyben a döntéshozókat szólítják meg: ingyenes tesztet és amennyiben szükséges, harmadik oltást követelnek. Miután az oltás után pár héttel elvégzett ellenanyag-vizsgálataik csak minimális, határérték-közeli antitest termelését, vagy még annyit sem mutatott ki, attól tartanak, hogy nem alakult ki náluk a megfelelő védelem. Úgy tudni, hogy cikkünk megjelenéséig semmilyen érdemi választ nem kaptak. Kásler Miklós az emberi erőforrások minisztere májusban bejelentette: átfogó vizsgálat indul a vakcinák hatékonyságának megállapítására. Ám amikor ennek az eredményeit firtatták megnyugtatandó az érintetteket, azzal hárította el, hogy a vizsgálat egy évig tart. 

Koronavírusoltás patikából

Kereskedelmi forgalomba hozza vakcináját a Moderna gyógyszervállalat Közép- és Kelet-Európában, valamint Izraelben - jelentette be közleményében a gyártó. A vakcinákat a Medison Pharma nevű vállalat fogja terjeszteni és 20 országban kezdik majd el árulni a vakcinát. Magyarország mellett Lengyelországban, Csehországban, Romániában, Bulgáriában, Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Szerbiában, Ukrajnában, Moldovában, Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban, Észak-Macedóniában, Montenegróban és Izraelben lehet majd Moderna-oltást vásárolni. A közlemény arra nem tért ki, hogy pontosan mikor kezdődhet meg a vakcina terjesztése a fent felsorolt országokban. Lapunk megkérdezte a hazai gyógyszerhatóságot, hogy kerül-e és ha igen mikor patikai forgalomba ez a védőoltás, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. D. A.

Időt lehet nyerni vele

 “Jobb, mint a semmi” - így dicsérte a kínai Sinopharm koronavírus-vakcinát Catherine Bennett, az ausztráliai Deakin Egyetem epidemológusa. A járványügyi szakember a The Diplomat című online hírmagazinnak kifejtette: bár ez az oltóanyag más szérumokhoz képest kevésbé hatásos, mégis helye van a pandémia elleni küzdelemben, időt lehet nyerni vele, “amíg más védőoltások szélesebb körben elterjedhetnek." Bennett meglátását alátámasztani látszanak az elmúlt napok fejleményei, amelyek igencsak megtépázták a kínai vakcina renoméját. Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek az elsők között szavazott bizalmat a kínai Sinopharmnak, a két közel-keleti állam ennek köszönhetően hosszú ideig a világ élbolyába tartozott átoltottság tekintetében. A vakcina hatásosságát illetően azonban időközben kételyek merültek fel. Az Emírségekben már márciusban harmadik adagot kaptak azok, akiknél két dózis beadását követően a vizsgálatok nem mutattak ki megfelelő immunválaszt. Májusban aztán mindkét ország azt közölte, hogy fél év után mindenkinek jár majd a harmadik, “emlékeztető” dózis. A napokban azonban azt is felajánlották az érintetteknek, hogy a Sinopharm helyett a Pfizer vakcináját is választhatják. Bahreinben kimondottan utóbbit ajánlják a veszélyeztetett csoportoknak - köztük az 50 felettieknek, az elhízottaknak és a krónikus betegeknek. A Wall Street Journal értesülései szerint Dubajban még ennél is tovább mentek: szépen csendben elkezdték két dózisnyi Pfizerrel beoltani azokat, akik eredetileg a kínai oltóanyagot kapták.
Mindez azt mutatja, hogy Bahreinnek és az Emírségeknek megfelelő volt a Sinopharm az év elején tapasztalt súlyos vakcinahiány idején, ám a szer csak áthidaló megoldás volt, hosszú távon már nem azzal kívánják megvédeni a lakosságot. A közel-keleti országban úgy tűnik, hogy hasonló elvet alkalmaznak, mint amit Dr. Theo Vos, a Washingtoni Egyetem kutatója vázolt fel nemrég, a lapunknak adott interjúban. “Ha éppen szűkösek az erőforrások, akkor a Sinopharm vagy az AstraZeneca vakcinája is sokkal jobb, mint megbetegedni. De ha egy ország rendelkezik elég védőoltással, akkor egyértelmű, hogy a magasabb hatásfokú szérumot érdemes használni” - fogalmazott a szakember. A felmerülő aggályoktól függetlenül azonban a Sinopharm vészhelyzeti alkalmazására a WHO is rábólintott, illetve ezenfelül 73 ország hatóságai is zöld utat adtak a szérumnak. Egyes szakemberek szerint ez leginkább a globális oltóanyaghiánynak tudható be, amelyet súlyosbított, hogy az egyik legnagyobb exportőrnek ígérkező India a romló hazai járványhelyzet miatt áprilisban leállította a kivitelt. A “jobb, mint a semmi” elv alapján a Sinopharm áthidaló megoldást jelenthet, amíg világszerte tombol a pandémia és nincs megfelelő mennyiségű a hatásosabbnak bizonyuló vakcinákból. A kínai gyártó idénre 3 milliárd dózis legyártását ígéri, és az előzetes megállapodások alapján várhatóan Argentínában, Bangladesben, az Emírségekben és Szerbiában is megkezdődik a vakcina előállítása. A fejlődő világban várhatóan lesz igény ezen készletekre, hosszú távon azonban egyáltalán nem biztos, hogy lesz helye a globális vakcina-kínálatban, különösen akkor, ha széles körben elérhetőbbé válnak a hatásosabb alternatívák. A Pfizer és Moderna is azt ígérte, hogy 2022-ben 3-3 milliárdot gyárt le védőoltásából, amely a vizsgálatok szerint minden tekintetben felülmúlja a kínai vakcinát. Nem elképzelhetetlen tehát, hogy a jövőben más országok is követik Bahrein és az Emírségek példáját - és Pfizerrel vagy más hatásosabb vakcinával garantálva az eredetileg Sinopharmmal oltottak védelmét. - ROSTOVÁNYI ANDRÁS

Fiatalokon tesztelték

Amennyiben kizárólag a klinikai teszteket vesszük figyelembe, a Sinopharm ugyan alulmarad a 90 százalék feletti hatékonyságú Pfizerrel, Modernával vagy éppen a Szputnyik V-vel szemben, de nem teljesít annyira rosszul: az Amerikai Orvosi Kamara szaklapjában közzétett eredmények szerint a vakcina 78 százalékos védelmet nyújt a fertőzéssel szemben. Jelentősen megszépíthette azonban az eredményeket, hogy a vizsgálatokban túlnyomórészt fiatal egészséges férfiak vettek részt; az átlagéletkor 36 év volt, és a résztvevők mindössze 16 százaléka volt nő. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezért nem is tudta megállapítani, hogy a 60 év feletti korcsoportban kellő védelmet nyújt-e az oltóanyag. A Wall Street Journal egy olyan szerbiai felmérésről számolt be, amely kifejezetten azt mutatta, hogy a vakcina kevésbé vált be az idősebbeknél: a 65 év feletti átlagéletkorú résztvevők 29 százalékánál nem találtak megfelelő antitest-választ három hónappal a második dózis beadását követően, ráadásul a vizsgált 150 főből tízen meg is betegedtek. - R. A.