Tovább dagadt a kormányzat pénzügyi kisgömböce

A májusi 269 milliárdos deficit elmarad a tavaly májusi 324 milliárdtól, de ez az egyetlen jó hír, amivel a Pénzügyminisztérium elő tudott rukkolni.

Májusban újabb 269 milliárd forinttal nőtt az államháztartás hiány, így az elérte 1312 milliárd forintot. Az idei költségvetést eredetileg a parlament 1419 milliárd forinttal fogadta el – ez már a következő hónapban összejöhet. Ugyanakkor a parlament májusban módosította a hiánycélt, most 2287 milliárd forint a várható év végi deficit, vagyis májusban 57 százalékon állt a hiánymutató. A májusi 269 milliárdos deficit elmarad a tavaly májusi 324 milliárdtól, de ez az egyetlen jó hír, amivel a Pénzügyminisztérium (PM) közleménye elő tudott rukkolni, hisz az öthavi hiány rekordnak számít, messze meghaladja a tavalyi 1048 milliárd forintot, pedig akkor a válság legmélyén volt a magyar gazdaság, 2021-ben pedig már jelentős részben túl is vagyunk rajta.

A kormány a magas hiányt azon növekvő kiadásokkal magyarázza, amely a gazdaság újraindítását szolgálják. Ide sorolják az adókedvezményeket, bár azt is megjegyzik, hogy 2021 első öt hónapjában az előző év azonos időszakához képest magasabban teljesültek a társasági adóból, az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból és a társadalombiztosítási járulékból származó bevételek. Érdemi elmaradás csak a szochoban van, ám itt az előre tervezett menetrend szerint tavaly júliusban két százalékpontos adócsökkentés adtak a munkáltatóknak – így a bevételek még nem érték utol magukat.

Bár a kormány a gazdaság újraindításával magyarázza a a magas hiányt, sok kiadás a választásokra való felkészülését szolgálja. Az idén várhatóan több száz milliárd forintnyi vagyont kapnak a különböző fidesz-delegáltak által vezetett vagyonkezelő alapítványok, annak ellenére, hogy a költségvetés módosítása során egy fillért nem különítettek el erre a célra. Így nem meglepő módon a PM nem is a parlament által elfogadott 2287 milliárd forintos hiányt célozza az év végére, hanem GDP arányosan 7,5 százalékos deficitről beszél, ez pedig 3750 milliárd forintnak fele meg. Így nem meglepő módon a gyors növekedés ellenére minimális mértékben csökken csak az államadósság: a tavalyi 80,4 százalékról a bruttó hazai termék 79,9 százalékára. Az idei költségvetés módosítása során mind a jegybank, mind a Költségvetési Tanács ennél sokkal nagyobb adósságcsökkentést – vagyis kisebb költekezést várna el a kormánytól, hisz az idei gazdasági növekedés megközelítheti a hat százalékot is.