Előfizetés

Hallgatnak a T-sejtes eredményekről

D. A.
Publikálás dátuma
2021.06.09. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
A lapunk által megkérdezett jogász szerint a vírussal szemben védtelenekből szerveződő Facebook-csoportnak közvetlen jogi eszköze nincs érdekeik érvényesítésére, a kormánnyal szemben nem tudnak jogi eljárást indítani.
Hiába kérdeztünk, az operatív törzs és a szakminisztérium sem reagált tegnapi cikkünkre, amelyben Puskás László szegedi biológus – a covid ellen beoltottak védettségét elemző tesztjeik eddigi eredményéről – azt mondta: az általuk megvizsgált mintákból az derült ki, hogy ahol egyáltalán nincs antitest válasz, ott nagy valószínűséggel sejtes immunitás sem alakul ki az oltottaknál. Márpedig ez azt jelenti: azoknak a Sinopharm-oltottaknak, akiknél a tesztek nem mutattak ki a védettséghez szükséges antitestet, hiába van védettséget igazoló okmányuk, mert meglehet, védtelenek a korona-vírus fertőzéssel szemben. Cikkünk megjelenése előtt és után is próbáltuk megtudni: Hol tart a kormány az oltóanyagok hatékonysági vizsgálatával? Mikor hoznak döntés arról, hogy milyen segítséget kaphatnak azok, akik az elégtelen antitestválaszuk miatt bizonytalanok a védettségükben? Kívánnak-e egyáltalán foglalkozni az ő nehéz helyzetükkel? Kaphatnak-e és ha igen, mikor harmadik oltást? Hozzájuthatnak-e térítésmentesen az érintettek a sejtes-immunitást ellenőrző laborvizsgálathoz? Válaszokat nem kaptunk. Arra a kérdésünkre, hogy be lehet-e perelni az államot azért, mert a védettségükben bizonytalanoknak nem ad megnyugtató választ, és nem is biztosít egyelőre újabb védőoltást, Asbóth Márton, a TASZ jogásza egyértelműen azt válaszolta: nem. Miután az oltás nem kötelező, vagyis mindenkinek a saját döntése, hogy beoltatja-e magát, ezért az állam felelőssége is kicsi. Májustól ugyan már van jogszabály arról, hogy kinek jár ingyenesen az oltás, de ez nem növeli a kormány felelősségét, számonkérhetőségét. Azt az állam sem titkolta, hogy az oltóanyag nem 100 százalékos, azaz lehetnek majd olyanok, akiknél nem feltétlen alakul ki a védettség. Ráadásul, mivel az oltás választható, aki kéri a vakcinát, azt a saját felelősségére oltják be. Ha valakinél nem működik az oltóanyag, azt sokkal inkább az oltóanyag gyártójának lehetne felróni, ám ők is előre jelezték: az oltóanyag nem ad 100 százalékos védelmet. Egyéni szinten tehát nem könnyű jogi eljárásba fogni. Közösség szintjén pedig egyelőre inkább járványügyi kérdés, hogy indokolt-e kezelni azoknak a helyzetét, akiknél nem alakult ki a védettség. Arra a kérdésünkre, hogy az államnak kötelessége lenne-e a raktáron lévő vakcinákat elérhetővé tenni (akár patikai forgalomban) saját polgárai számára, azt mondta: a helyzet nagyon sajátos, mert az oltási terv nem nyilvános, vagyis hivatalosan nem tudhatjuk, hogy a covid-védőoltásokat milyen rend szerint teszi elérhetővé a kormány az állampolgárok számára. Szerinte "abszurd, hogy ezek az oltóanyagok rendelkezésre állnak, a kormány mégsem teszi elérhetővé azokat.”
A jogász hozzátette: a vírussal szemben védtelenekből szerveződő Facebook-csoportnak közvetlen jogi eszköze nincs érdekeik érvényesítésére, a kormánnyal szemben nem tudnak jogi eljárást indítani, mert amíg a védőoltás nem kötelező, az államnak nagyon korlátozott a felelőssége, ráadásul a sérelem csak közvetett azzal, hogy az oltóanyag nem váltja ugyan ki a kellő hatást, de egészségkárosodást ezzel önmagában nem okoz. Az, hogy valaki kapott egy gyógyszert, ami nem váltotta ki nála a megfelelő hatást, az még nem jogsértés. Asbóth Márton szerint ebben a helyzetben az orvosok is követelhetnék, hogy pácienseiknek hivatalosan is beadhassák a harmadik oltást. Megkérdeztük a Magyar Orvosi Kamarát kezdeményezik-e, hogy legyen szabályos lehetőség a harmadik oltást beadni az orvosoknak mindazoknál, akiknél kétséges az első két adag hatásossága. A köztestület erre annyit válaszolt: „Erről a kérdésről jelenleg nincs hivatalos információjuk.”

Müller Cecília: véget ért a harmadik hullám

Az oltásoknak köszönhetően véget ért a koronavírus-járvány harmadik hulláma Magyarországon – mondta az országos tisztifőorvos, Müller Cecília kedden. Tegnap 17 újabb áldozatról adtak hírt, az elhunytak száma 29 883-ra nőtt, kórházban 591 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 63-an vannak lélegeztetőgépen. Legalább egy oltást 5,2 millióan kaptak, 4,02 millióan pedig már kettőt. Továbbra is minden oltópont működik, a vakcinaszállítmányok folyamatosan érkeznek. Müller Cecília beszélt arról is: orvosi javaslat alapján lehetővé teszik egy másfajta oltás felvételét annak, akinél az első adag beadása után valamilyen reakció lép fel.

Tovább szűkítik a tankönyvpiacot

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.06.09. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Már nemcsak a tankönyvfejlesztésre, iskolák, könyvtárak ellátására, hanem a nyomdai feladatokra is a kormány jelölhet ki neki tetsző cégeket.
A jövőben már nemcsak az állami tulajdonú Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-vel (Kello), hanem egy külső gazdasági társaságot is bevonva látná el a kormány a tankönyvek előállításával, valamint az iskolai tankönyvrendelés lebonyolításával kapcsolatos feladatokat. A köznevelési törvény nemrégiben elfogadott módosításával ugyanis felhatalmazást kapott a kormány arra, hogy rendeletben jelöljön ki egy (vagy több) gazdasági társaságot az említett feladatokra. A módosítás indoklásában mindössze annyi szerepelt, hogy minderre a "költséghatékony és zavartalan tankönyvellátás biztosításához" van szükség, cél, hogy az iskolákba "a nemzeti oktatáspolitikának és az aktuális iskolai követelményeknek megfelelő, jó minőségű tankönyvek kerüljenek". Azt is kikötötték, hogy a Kellonak mint tagnak legalább minősített többségű befolyással kell rendelkeznie a kormány által kijelölt gazdasági társaságban. A törvény szövegéből nem derült ki, hogy egy ilyen szervezetnek pontosan milyen szerepe lesz a tankönyvellátásban. Érdeklődtünk az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (Emmi), ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk: az említett gazdasági szervezet nyomdai feladatokat láthat el. Így az állami tankönyvek fejlesztésének, illetve a könyvtárak ellátásának feladatához hasonlóan a nyomdai kivitelezési feladatokra is az állam - most már jogszabályban megerősítve - jelölhet ki neki tetsző cégeket, ami a tankönyvellátás és fejlesztés további központosítását jelenti. Az Emmi hozzátette: ilyen társaság kijelölésére most nem volt szükség, mert "az idén szeptembertől használatos tankönyvgyártás rendben zajlik".
Bár a szaktárca szerint csak nyomdai-kivitelezési feladatokra jelölnének ki cégeket, a tankönyvpiacot ismerő forrásaink szerint ez más lehetőségeket is rejt magában. Úgy vélik, olyasmi körvonalazódik, mint az egyetemek alapítványi kiszervezésénél: egy, a jelenlegi kormányhoz hű társaságnak a mintegy kétezer kötetet számláló állami tankönyvállomány szerzői jogait is könnyedén átadhatják, így biztosítani lehet, hogy egy esetleges kormányváltás esetén 2022 után is az utóbbi években kifejlesztett "nemzeti, keresztény, hazafias szemléletű" könyvek kerüljenek az iskolákba.
A tankönyvellátás jelentős átalakuláson ment át az elmúlt évtizedben. A kormányzati intézkedések hatására a magántulajdonú tankönyvkiadók kötetei szinte teljesen kiszorultak a hivatalos tankönyvjegyzékről, miközben az állami és egyházi kiadók megerősödtek. A tankönyvrendelést és az iskolai kiszállítást pedig 2013-tól már egyetlen cég, a Kello biztosítja. A tankönyvfejlesztés és kiadás feladatait az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet - melyet 2016-tól az egri Eszterházy Károly Egyetem alá rendeltek - látta el egészen 2019 decemberéig. Innentől a tankönyvfejlesztést az Oktatási Hivatal vette át. A 2016-tól megjelent, úgynevezett "újgenerációs" állami tankönyveket rengeteg kritika érte elsősorban szakmai hibáktól hemzsegő, sokszor botrányosnak is nevezhető tartalmaik miatt. A kötetek folyamatos javítgatásra szorultak, de a 2020 szeptemberétől felmenő rendszerben bevezetett új Nemzeti alaptanterv (NAT) miatt újra át kell azokat dolgozni. A kapkodás oda vezetett, hogy az eddig átdolgozott köteteket – mint arról idén áprilisban a Népszava is beszámolt - az Oktatási Hivatal által felkért szakértők nem egy esetben hibásan is jóváhagyták.

„Ne tessék rugdosni folyamatosan a római pápát”

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2021.06.08. 22:21

Fotó: HANDOUT / AFP
Változatos vádakat fogalmaznak meg bizonyos jobboldali értelmiségiek a pápalátogatás előtt.
Keresztényellenesen viselkedik a pápa – fejtegette Bencsik András a Hír TV Sajtóklub című műsorában. A Demokrata főszerkesztője azokra a sajtóhírekre reagált, amelyek szerint a katolikus egyházfő a magyar kormány menekültellenes politikája miatt sem Áder János államfővel, sem Orbán Viktor miniszterelnökkel nem szeretne találkozni szeptemberben, amikor az eucharisztikus kongresszus alkalmából Budapestre látogat. Az elmúlt években több – időnként durva szavakkal előadott – bírálat is érte jobboldalról a pápát. Új elemként Fricz Tamás politológus, a békemenetes Civil Összefogás Fórum egyik frontembere a Magyar Nemzetben május közepén publikált cikkében azt állította: a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank vezetőihez írt levelében Ferenc pápa „egyértelműen kijelentette, hogy támogatja a globális kormányzás létrejöttét”. Fricz eszmefuttatása volt az egyik apropója június elején az Ez itt a kérdés című köztévés beszélgetésnek. Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója visszatérően azt kifogásolta, hogy a pápa levelében (szemben II. János Pál megnyilvánulásaival) nem tudta felfedezni a katolikus hit mozzanatait. A stúdióban élénk vita folyt. L. Simon László fideszes parlamenti képviselő arra hívta fel Schmidt Mária figyelmét, hogy a pápa nem a katolikus híveknek, hanem a Valutaalap és a Világbank vezetőinek írt. Milyen minőségében? – kérdezte Schmidt. Pápa minőségében – válaszolta L. Simon. A fideszes politikus szerint Fricz Tamás a valódi tartalmától eltérő jelentést tulajdonított a pápa levelének: „vagy nem olvasta végig ezt a levelet, vagy szándékosan egy mondatot kiemelt belőle”, amivel „nagyon nagy kárt” okozott. L. Simon László arra szólított fel, hogy „ne tessék rugdosni folyamatosan a római pápát”. A másik két vendég közül Gerő András történész Schmidt Mária, míg Schiffer András volt LMP-s képviselő L. Simon László oldalára állt.